NEHAZUGGY

Már tényleg semmi más nem számít, mindent Orbán választási győzelmének rendelnek alá

Büszke, szuverén jó reggelt kívánok mindenkinek! Mindenkinek is. Sem a Szuperliga körüli, miniszterelnöki megszólalásokért kiáltó vergődésről, sem Majka Szijjártó Péterrel való spontán bulvártalálkozásáról nincs mondanivalóm. Ellenben azokat külön is üdvözlöm, akik szerint nincs semmi látnivaló erőszakos, diktatórikus, mások oly nagyon féltett szuverenitására bizonyíthatóan veszélyt jelentő, lánctalpas rezsimek lúdtalpai elé borulással, ami ráadásul komoly, pénzben mérhető veszteségekkel is jár.

Mint például a Kínai Kommunista Párt szocializmus eszméje iránt hűséges alattvalókat nevelő, budapesti székhelyű Fudan Egyetem több mint 500 milliárdnyi magyar adófizetői pénzből (=kínai hitel, amit vissza kell fizetni) történő finanszírozása. Biztosan abban sem találnak semmi furcsát, hogy egy ilyen horderejű kérdésről miért nem kérdezte meg őket minden magyarok nemzeti kormánya, amelyik egy évtizede azzal melldönget, hogy a közösséget megosztó, össznemzeti súlyos kérdésekben éjt nappallá téve keresi az egyetértési pontokat a populációval csak éppen a keleti diktatúrákhoz való csatlakozás nem tartozik ezek közé. Sőt, valószínűleg az sem merül fel bennük, hogy ha a magyar adófizetők pénzéből építenek a kínaiak kacsalábon forgó kínai egyetemet maguknak Budapesten, akkor ehhez képest a kormány miért az Európai Unióval fizettetné ki a magyar orvosok mintegy 300 milliárdos béremelését?  Valószínűleg azért, mert a gyakorlatban így néz ki a nemzeti saját lábon állás és szuverenitás. Egy büdös szó nem igaz belőle.

Messziről indultunk, de megérkeztünk: már nem számít, hogy még tavaly az uniós vétóblöff kapcsán is szuverenitási szabadságharcot kreált a kipcsak félisten az eladósodásból, mára ez elmúlt neki. Amikor a közös uniós hitelfelvételt akarta meghekkelni (dehogy akarta, zsarolni akart a jogállamisági feltételek ellenében, semmi többet), amivel összefüggésben a patás ördög Soros örökjáradék-kötvényre vonatkozó javaslata is terítéken volt, több egymást követő és egymást nem követő pénteki szózatában az adósrabszolgaság rémével riogatott, és arról lamentált, hogy a magyar ember ilyen, meg olyan, de pláne nem szeret eladósodni, és rendszerint megszólal a fejében a csengő már az adósság szó hallatán is. Aztán amikor Varga Mihály közepes képességű könyvelő elbüszkélkedett 2 milliárd eurónyi kötvény kibocsátásával, vagyis azzal, hogy a magyar államadósságot sikerült neki 700-720 milliárd forinttal megnyomni, őfelsége 24 órát sem várt azzal a kinyilatkoztatással, hogy „Magyarország nem kér a hitelekből, erős lábakon állunk”.

Nos, a Fudan Egyetemmel összefüggésben röpködő százmilliárdok (az ideológiai agymosáson, titkosszolgálati megfigyeléseken, egy elnyomó diktatúra magyarországi terjeszkedésén innen és túl) újabb bizonyítékul szolgálnak arra, amire már eddig is épp elég bizonyítékot szolgáltatott a paksi beruházással, meg a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos kormányzati titkolózás és maszatolás. Nevezetesen arra, hogy a hitelekkel, az eladósodással, a gazdasági kiszolgáltatottsággal és függőséggel nincs semmi baj (ilyenkor csak simán nem szólalnak meg a félrevert csengők a pórnép fejében sem), ha azoknak a pénzeknek a felhasználását nem kötik holmi rohadék brüsszeli bürokraták a nem létező, definiálhatatlan jogállamisági feltételek teljesüléséhez. Ezért van az, hogy Kína és Moszkva felé eladósodni nemzeti érdek, Brüsszel felé eladósodni maga a nemzethalál.

Csak halkan említeném, hogy mindeközben – apropó nemzeti érdek – hatalmas einstandra készülnek az elvtársak a Várban IS, a Népszava szerint nagy erőkkel készítik elő a várnegyed lakásainak eladását lehetővé tévő törvényjavaslatot (értsd: ahol nem fűződik érdek a lakások állami vagy önkormányzati tulajdonban tartásához, ott indokolt lehetővé tenni a bérlők számára a vásárlást), amiben az a vérlázító, hogy az önkormányzatot megszívató, az önkormányzat számára jelentős vagyonvesztéssel járó törvénymódosítást a kerület választott képviselőinek megkérdezése nélkül dolgozza ki a nemzeti kormány. Korábban azt állította Gulyás Gergely – aki rendre olyasmiket állít, amikről utólag kiderül, hogy semmi nem igaz belőle -, hogy majd jól kikérik a kerület véleményét is, mielőtt önkényesen döntenek a fejük fölött. Lófaszt se kértek ki eddig, szerintem eszük ágában nincs, mennek, mint az úthenger. Ha jól választott volna a nép, akkor most nem ez lenne.

Nagyban ugyanez megy, meg az, amiről feljebb írtam. Készülnek a választásra a nertársak, az nem elég, hogy a közvagyont teljesen törvényesen ellopják és a nevükre íratják arra az esetre, ha esetleg elvéreznének a megmérettetésen, de azért a biztonság kedvéért csavartak egyet a 2021-es költségvetésen, mert most már rohadtul semmi nem számít: az egész országot, a benne lakók válság utáni talpra állását Orbán választási győzelmének rendelik alá. Úgyhogy a hiánycélt a két és félszeresére emelték, a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékra (!), ami egy 1700 milliárdos többlettel járó költségvetési mozgásteret jelent az elvtársaknak, amelynek a tételeit elfelejtették ismertetni, tehát mi lesz ebből az 1700 milliárdból? A legvalószínűbb, hogy a Fidesz választási kampányának teljesen törvényes anyagi fedezete.

Tökéletesen mutatja ezeknek a nagypályás lókupec-lelkületű erkölcsi árvízkárosultaknak a szellemiségét, hogy miközben ekkora nagyságrendű közpénzek fölött atyaúristenkednek, arra még nem voltak képesek, hogy a digitális tanrendhez ingyenes internethasználatot biztosító szolgáltatókat kompenzálják. Ellenben arra van eszük, hogy miután május 23-án lejár a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletek hatálya, a nertársak meghosszabbítják Lovasberényen és Bicskén át szeptemberig. Egyrészt megy az oltásszabadságharcos melldöngetés arról, hogy legyőzték Európát, már lebegtetik a 4 millió beoltottnál esedékes baszott nagy nyitást, és kiszabadulást, de – a migrációs álsághelyzethez hasonlóan – foggal és körömmel kapaszkodnak a rendeleti kormányzásba. Naná.

És legalább a sajtószabadság-ranglistán is tartja magát derakasan a rezsim. Ezt onnan is lehet tudni, hogy Észak-Koreát például még nem sikerült unortodox értelemben lekörözve alulmúlni. Sem Türkmenisztánt, sem Kínát, sem Dzsibutit. Ám mióta Matolcsy György varázsló szerint az Egyesült Arab Emírségek, a jogállamiság, a béke és a jólét fellegvára a követendő példa (lófaszt nekünk Norvégia, Finnország, Svédország vagy legalább Ausztria), még egy fideszes kétharmad, és az orbánizmus már rajta se lesz a listán. Tudom, ez egy rosszul sikerült költői túlzásnak tűnik, de sajnos nem az. Egyre ritkábban sikerül olyan képtelenséget állítani (értsd: nem, ezt már biztosan nem merik megcsinálni, nem, ezt nem), ami a NER-ben nem válik egységnyi idő múlva véres valósággá. Ami annak ellenére gáz, hogy teljesen valószínűtlen, hogy mimagyar ember a magyar sajtószabadság jövő tavaszi állása szerint húzza be az X-et a megfelelő helyre.

Az a mimagyarember, akinek az is jó hír lehet, hogy miközben ő a kínai kommunistákat pénzeli, ha akarja ha nem, miközben a közvagyont a szeme láttára húzzák ki alóla, és nem kérdezik meg, hogy mit szól hozzá, közben az elmúlt évben az OECD vizsgált országai közül messze Magyarországon volt a legkisebb a háztartások megtakarításának növekedése, amely világszerte egyébként óriásit nőtt. Hát ez vajon hogy lehet? Viszonylag egyszerűen. Egyrészt azt már eddig is tudtuk, hogy Orbán országában csak a háztartások felének van 2 hónapra elegendő tartaléka. Ehhez képest az nem magyar sajátosság, hogy a járvány ideje alatt a megtakarítási ráta növekedése egyenlőtlenül alakult, és elsősorban a vagyonosabb családokat érintette, vagyis a vagyonosabbak jobban jártak a leállással, míg a szegényebb háztartások helyzete jellemzően tovább romlott. Na most ezt kéretik beszorozni a világszínvonalú magyar járványkezelési, gazdaságvédelmi intézkedésekkel, és máris kijön az eredmény.

A világszínvonalú magyar járványkezelés egészségügyi vonzatairól ma reggel egy büdös hangot nem akartam írni (a kínai oltás beadásáért a háziorvosoknak felajánlott fejpénzről igen, de nem most), ám egy rövid gondolatot iderakok. Tegnap olvastam az újságban egy ilyen címet, miszerint Müller Cecília: Egyértelmű, hogy a védőoltások miatt csökkennek a járványügyi adatok. Ez megnyugtatott, mert én eddig azt hittem a hülye fejemmel, hogy csak simán nem közlik őket, illetve amit igen, azt vastagon kozmetikázzák, ahogy a tervutasításos válságkezelés nagykönyvében meg van írva. De ha az oltás miatt van a csökkenés, akkor jó. Ami az indokolatlan nyelvtannáciságot illeti: a csökkennek a járványügyi adatok passzus ebben a formában nem azt jelenti, hogy javult a járványügyi helyzet, hanem hogy a járványügyi adatok száma csökkent, pedig hát eddig is mindent elkövettek a Müller-féle és Müllertől független pártállami hatóságok a közérdekű adatok eltitkolásáért. Ahogy egy közhelyesre rongyolódott dakota-üzbég közmondás is mondja: tudtuk, csak nem sejtettük.

Komolyra fordulva, nem azért, mert bármi újdonság lenne ebben: ha a magyar társadalom kormányváltást akaró része komolyan gondolja, hogy a választások után el kell számoltatni a tíz éve önkényeskedő kormányt és az ország kifosztásában aktívan résztvevő Fidesz vezetőit, ha úgy véli, többet érdemel ez az ország, mint hogy a saját pénzén naponta szembehazudja és átmossa az agyát az állami propaganda (amely már ott tart nem mellesleg, hogy Soros a NATO-t utasításította, hogy avatkozzon be a magyar belügyekbe), és ha a 2000 forintos csirkemellfilénél is nagyobb problémának tartja, hogy a Nyugat-Európához való felzárkózás, szabadság és jólét helyett félázsiai diktatúrák szintjére küzdötte le az országot az állampárt, akkor jövő ilyenkor lesz az utolsó utáni esély ezen változtatni. Ámen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább