Miközben Európa tagállamait a koronavírus-járvány sújtja, továbbra is folyamatosan érkeznek a kontinens határaihoz a migránsok a tengeri útvonalakon gumicsónakokban összezsúfolódva. Sokszor NGO-k hajói veszik fel és szállítják őket valamely uniós tagállamba. Egy most zajló olasz bírósági eljárásból nemrégiben az is kiderült, hogy volt olyan eset, amikor az egyik civil szervezet jelentős összeget kért azért, hogy egy teherszállító hajóról átvegye a migránsokat.
A Mediterranea Saving Humans olasz szervezet 270 ezer eurót akart kérni azért, hogy átvegyen huszonhét migránst egy teherhajóról, vagyis fejenként nagyjából 3,5 millió forintnak megfelelő összeget. Végül 125 ezer eurót kapott, ami nagyjából 42 millió forintnak felel meg. Ezután a migránsokat az olasz partokhoz szállították. Az alkudozásban egy zöldpárti politikus is segítette az NGO-t. A közvetve vagy közvetett módon Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek évek óta segítik a migránsok eljutását az Európai Unió területére – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője az M1 Unió 27 című műsorában.
A civilek több eszközzel is segítenék a migránsok bejutását az Európai Unióba. Szállításukkal párhuzamosan az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, a Frontexet is gyengítenék.
„Amellett, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma sújtja az Európai Uniót, nem szabad elmenni amellett, hogy a migrációs krízis továbbra is tart, mind a szárazföldi déli szakaszokon, mind pedig a tenger felől érkező szakaszon” – mondta Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Hozzátette, továbbra is az tapasztalható, hogy
számos NGO akár Brüsszelben a lobbistáin keresztül, akár pedig a gyakorlatban, például a nemzetközi vizeken különböző kiskapukat kijátszva gyengíti az európai uniós migrációs védelmi vonalakat.
A Frontex évek óta mintegy ötszáz fős kontingenssel segíti a görög hatóságokat a migráció kezelésében. Civil szervezetek ugyanakkor azzal vádolják az ügynökséget, hogy részt vett az illegális migránsok szisztematikus kitoloncolásában. Szerintük ezzel nemzetközi jogokat sért a Frontex, mert olyan országokba kerülhetnek így a migránsok, ahol reális az esélye, hogy megkínozzák őket.
Kovács Attila szerint az Európai Bizottság is a civileket támogatta akkor, amikor tavaly jogállamisági eljárást indított Görögországgal szemben. Kiemelte, újra előtérbe kerül az a kérdés, hogy Európának mit is kell kezdeni az illegális migrációval.
„Egyre több tagállam és az európai polgárok egyre szélesebb köre gondolja azt, hogy az illegális migránsoknak nem szabad az unió területére lépni,
míg más, döntően a nyílt társadalom hálózatához kapcsolódó és a nyitott határok politikáját képviselő politikai erők szeretnék elárasztani az Európai Unió területét migránsokkal” – mondta.
A kitoloncolás mellett állítólagos fegyverkereskedelemmel is kapcsolatba hozták a Frontexet a civilek. Az ügynökség azonban minden állítást határozottan cáfolt.
Elmondható, hogy
Európát az elmúlt öt évben nem érte olyan kritika, hogy az illegális bevándorlókat esetleg nem a jogszabályoknak megfelelően kezelte volna.
Továbbra is politikai támadásoknak van kitéve, elsősorban az NGO-k által, de Brüsszelből is látszik, hogy több olyan politikai, elsősorban baloldali csoportosulás van, amely folyamatosan próbálja aláásni a Frontex tekintélyét, arról nem is beszélve, hogy blokkolják azt, hogy jelentős többletforráshoz jusson éppen azért, hogy hatékonyabban működhessen – emelte ki Palóc André.
A szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az uniós vezetők jelentős része a politikai korrektség mögé bújik, és még az sem zárható ki, hogy emiatt a Frontexet is feláldozzák.
A címlapfotó illusztráció.
