145 éve született a modern szobrászat mestere, Constantin Brâncuși

2021.02.19. 17:15

Egyszerű paraszti szülők gyerekeként megreformálta a modern művészetet. Nélküle nem az lenne a szobrászat, mint ami ma.

145 éve született a modern szobrászat mestere, Constantin Brâncuși

Pont 145 évvel ezelőtt, 1876-ban a romániai Olténia egyik kis falujában, Hobițan született meg

a 20. század egyik legeredetibb, hatalmas nemzetközi karriert befutott avantgarde szobrásza, a román Constantin Brâncuși.

Brâncuși szegény román földműves család hetedik gyerekeként látta meg a napvilágot, elemi iskolában a faluban járt. Miután szülei felfigyeltek arra, hogy a kis Brâncuși az udvaron kallódó faszemétből kifaragott egy hegedűt, a közeli Krajovára küldték művészeti gimnáziumba, majd a bukaresti művészeti főiskolára.

BRÂNCUȘI PÁRIZSI MŰTERME. FOTÓ: EDWARD STEICHEN / WIKIMEDIA

A huszadik század elején, 1903-ban jutott el arra az elhatározásra, hogy megejti ő is a kelet-közép európai művészek – például a magyar Kassák Lajos gyalogútja az Egy ember élete című önéletrajzi regényében olvasható – hagyományos párizsi tanulmányútját. Brâncuși 1904-ben Bécsbe, majd Münchenbe ment, végül aztán egy veszélyes betegségből felépülve megérkezett Párizsba. Itt sikeresen felvételizett az ottani MOME-ra, az École Nationale Supérieure des Beaux-Artsra (ENSBA).

Ebben a huszadik század eleji, művészek számára inspiráló közegben teljesedhetett ki Brâncuși művészete.

Az addigi klasszikus szobrászati formákkal szakítva, művészete elmozdult a letisztult geometriai formák felé.

Már 1907-ben megalkotta a Csók első változatát. Brâncușira Amadeo Modigliani, Ernst Ludwig Kirchner, Pablo Piacasso, Marcel Duchamp, Tristan Tzara, sőt maga Brâncuși mestere, Auguste Rodin volt hatással, akiket barátainak is tartott. Lényegében Brâncuși az avantgarde művészetek összes izmusát képviselő művészek között otthonosan mozgott, barátságokat kötött. Úgy tartják róla, hogy mindig egyszerű ruhákban járt – utalva román, paraszti származására – egyszerű, román ételeket evett, amelyeket maga főzött. Kedvenc eleme először a fa, majd a kő volt.

A CSÓK. FOTÓ: LIBRARY OF CONGRESS / WIKIMEDIA
Saját művészetét nehéz bármelyik izmusba is besorolni, leginkább a primitív, afrikai művészet, a román néphagyomány, valamint a párizsi absztrakt és a geometriai modernizmus egymásra hatása jellemzi.

1907-ben megfaragta első modernista alkotásait, utána pedig csak ebben a stílusban alkotott. Szobrászatával átlépett az addigi görög-római hagyományon és visszatért a kőhöz, mint alapanyaghoz. Alapvetően mértani formákat faragott, leggyakrabban előforduló elem a művészetében a tojásdad alakú henger vagy gömb.

A CSÓK KAPUJA. FOTÓ: ȘTEFAN JURCĂ / WIKIMEDIA

Legismertebb romániai alkotása a második világháború előtt pár évvel, 1938-ban, Tîrgu Jiu (Zsilvásárhely) városában befejezett első világháborús emlékmű és környezete. Az emlékmű a Hallgatás asztalával kezdődik, amelyet tizenkét kőszék vesz körbe.

A HALLGATÁS ASZTALA. FOTÓ: MUNTEANU ANCA / WIKIMEDIA

Majd a nézelődő áthalad a Csók kapuján, amely súlyos kőtömbök letisztult formáján keresztül elvezet magához a véghez: a Végtelen oszlopig. Ez az egymásba fonódó beton és fémtömbök ötvözete

a román katonák első világháborús hatalmas szenvedését szimbolizálja.

A VÉGTELEN OSZLOP. FOTÓ: MIKE MASTER / WIKIMEDIA

Brâncuși élete végéig Párizsban élt, 1945 után, a kommunista berendezkedés alatt többször meglátogatta még Romániát, azonban a letelepedést megtiltották számára. 1957-ben, nyolcvanegy évesen halt meg.

NYITÓKÉP: Constantin Brâncuși és 1913-as alkotása, a Mlle Pogany. FOTÓK: Wikipedia

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek