Mi köze a Klubrádiónak a jogállamisági mechanizmushoz?

Tesztelni szeretné Donáth Anna a jogállamisági mechanizmust, ezért fordult a Klubrádió ügyével az Európai Bizottsághoz. Pedig a rádió frekvenciavesztésének nincs köze az EU pénzügyi érdekeihez, márpedig a jogállamisági mechanizmust csak ilyen ügyekben lehet használni. Donáth viszont azt mondja az Azonnalinak: szerinte nem sértené a jogállamiságot, ha a céljától eltérően alkalmaznák és értelmeznék az új EU-s jogszabályt.

Kezdeményezni fogja Donáth Anna momentumos EP-képviselő a tavaly év végén elfogadott jogállamisági mechanizmus életbe léptetését a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt, írta ki a Facebookra. Azt maga is leírja ugyanakkor a posztjában, hogy a mechanizmus szövegezése szerint az EU-s pénzekkel való visszaélésre terjed ki.

Ahogy az Azonnali is írta a mechanizmus elfogadásakor az elemzésében, az nem alkalmas szimbolikus politikai ügyek miatti büntetésre, csak olyan jogállamiság-sértéseket lehet vele szankcionálni, amelyek

ahogy ez szerepel a rendelet szövegében.

A magyar kormány pont azt akarta elkerülni, hogy ideológiai okokra hivatkozva is működésbe lehessen léptetni a mechanizmust. Az EU-s pénzekhez való közvetlen kötés volt a tagállamoknak és intézményeknek is elfogadható kompromisszum.

Felhívtuk Donáth Annát, hogy tisztázzuk a kérdést. A momentumos EP-képviselő azt mondja, beadványt írt az Európai Bizottságnak arról, hogy tisztázzák egyfelől azt, hogy hol tartanak a hozzájuk már korábban a magyar médiahelyzettel kapcsolatosan beadott kötelezettségszegési eljárás iránti kérelmek.

Például 2016-ban Jávor Benedek, a Párbeszéd akkori EP-képviselője a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen nyújtott be beadványt az Európai Bizottsághoz, amely szerint a túlfinanszírozott állami média nem felel meg az EU-s követelményeknek, illetve később érkezett a Bizottsághoz az állami reklámköltésekkel kapcsolatos panasz is. Ezekben az ügyekben nem foglalt még állást a Bizottság, de egyébként nem is kell neki, ugyanis a Bizottság hivatalból indít kötelezettségszegési eljárásokat és nem köteles elszámolni azzal, hogy miért nem indít ilyet, még ha valaki javasolta is neki.

Másfelől arra is felhívta Donáth a Bizottság figyelmét, hogy „a magyar médiaszabadságot szétverő propagandagépezetet” EU-s forrásokból építették, utalván a többszáz médiumot tömörítő kormányzati médiaholding KESMA-ra is.

A Klubrádió esetének viszont jogilag és pénzügyileg sincs köze a KESMA-hoz. Ezen közbevetésünkre Donáth azt mondja:

Ha azt a választ kapja a Bizottságtól, hogy arra nem vonatkozik a jogállamisági mechanizmus, akkor mondja meg a Bizottság, milyen fellépést látnak indokoltnak. Donáth bármilyen eszközt bevetne, hogy a Bizottság lépjen a magyar médiahelyzet ügyében.

„A mi feladatunk az, hogy megvédjük a jogállamiságot és a médiaszabadságot Magyarországot minden létező eszközzel” – mondja Donáth, ezért fel kell hívni a Bizottság figyelmét, hogy mulasztást követ el, ha csak tologatja az aktákat az asztalon, miközben már rég lépnie kellett volna.

– merül fel a logikus kérdés. A momentumos EP-képviselő szerint nem ez a helyzet, mert az Európai Parlament régóta harcol azért, hogy a mechanizmus hatálya kiterjedjen az olyan, jogállamiságot romboló intézkedésekre is, mint a médiaszabadság felszámolása.

Hiába van meg a konkrét jogszabály, még rengeteg értelmezési kérdés nyitva maradt, mondja a mechanizmusról Donáth. A rendeletben egy felsorolás írja le, milyen esetek megsértése után lehet pénzbüntetéssel sújtani a bűnös tagországokat. Ennek a felsorolásnak az utolsó pontja tágan is értelmezhető: „a tagállami hatóságok egyéb olyan helyzete vagy viselkedése, ami releváns az EU hatékony és eredményes pénzgazdálkodása vagy az EU pénzügyi érdekei szempontjából”. 

Ezért kell kiderüljön, hogy ezt hogy értelmezik a gyakorlatban, mondja, és hogy 

Donáth következtetése kapcsán érdemes emlékeztetni, hogy maga az Európai Parlament szavazás nélkül rábólintott a jogállamisági mechanizmus azon, végleges verziójára, amely nem csak a fent említett felsorolást és a pénzügyekhez való kellően közvetlenül kötődő jogsértés követelményét tartalmazza, de egyúttal ki is hagyja a közvetlenül választott Európai Parlamentet a tagállamok elleni pénzügyi szankciókról való döntésből. Azokról a végleges rendeletszöveg értelmében a Bizottság javaslata alapján a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa dönt, vagyis az EP maga nyugodott bele, hogy a jogállamisági mechanizmus konkrét alkalmazása terén neki nem osztottak lapot. 

NYITÓKÉP: Mathieu Cugnot / Európai Parlament, 2020