Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás Gergely: nagy összegben ne fogadjunk, hogy a Fidesz 2021 végén is a Néppárt tagja lesz

Ez a cikk több mint 3 éves.

Gulyás Gergely hosszú szilveszteri interjút adott az atv.hu-nak, amiben érintette az idei év nagyjából összes fontos témáját: beszélt a vakcináról, a járványügyi intézkedésekről és az önkormányzatok forrásairól, Szájer Józsefről, az ellenzéki összefogásról és 2022-ről, az EU-s költségvetés vétójáról, de természetesen az elmaradhatatlan sorosozásra is talált alkalmat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az önkormányzatokkal kapcsolatos eddigi kormányzati narratívát ismételte az interjúban, miszerint az iparűzési adóbevételeik 2012 és 2020 között 471 milliárdról 788 milliárd forintra nőttek, utalva ezzel arra, hogy nincs okuk panaszra még úgy se, hogy az új járványügyi intézkedések következtében az ebből az adónemből származó bevételeik a felére csökkennek.

Gulyás szerint – aki arra nem reagált, hogy a kormány karácsonykor kizárólag a kormánypárti önkormányzatoknak osztott 21,8 milliárdos pénzadományt -, „amikor válsághelyzet van, a védekezéshez mindenkinek hozzá kell járulnia”, Karácsony Gergelyt pedig „Facebook-főpolgármesternek” nevezte, akinek „aktivitása jelentős része a közösségi médiában való szereplésre irányul”.

A védőoltásokról szólva Gulyás többször is leszögezte, hogy az nem lesz kötelező, mindenki eldöntheti magának, hogy szeretné-e beadatni. Ugyanakkor azt is alátámasztotta, hogy minden valószínűség szerint lesznek olyan szabályok, amik bizonyos eseményekhez vagy lehetőségekhez korlátozzák majd azok hozzáférését, akik úgy döntenek, nem kérnek az oltásból – de „a következmények csak addig terjedhetnek, amíg az más egészségének és életének védelme érdekében szükséges”.

A miniszter azt reméli, hogy az év első felében, „legjobb esetben első negyedében” olyan mennyiségű oltóanyag áll majd rendelkezésre, hogy aki akarja, beoltathatja magát. Arra, hogy a kormánytagok nem szándékoznak magukat az elsők között beoltatni, hanem „kivárják a sorukat”, Gulyás azt – a magyar politikai valóság ismeretében némileg vicces – indokot adta, hogy „Magyarországon, ha egy politikus elsők között oltatná be magát, úgy, hogy egyelőre csak néhány ezer vakcina áll rendelkezésre, a népharag miatt nem sokáig maradna hivatalban”. Ha majd sorra kerül, akkor olyan vakcinával oltatja be magát a miniszter, amilyen épp lesz: „sem Amerikáról, sem az európai országokról, sem Kínáról nem feltételezem, hogy saját polgárainak millióit az egészségre káros vakcinával beoltaná” – indokolta válaszát.

Az EU kapcsán Gulyás kijelentette, hogy jelenleg „a magyar kormány a garancia arra, hogy Brüsszel ne válhasson Moszkvává”,

utalva Orbán Viktor múlt heti interjújára a Welt am Sonntagban, amiben a miniszterelnök arról beszélt, hogy „már nem sok hiányzik” ahhoz, hogy az EU a Szovjetunióhoz váljon hasonlóvá. Gulyás szerint az „Európai Unió legfontosabb alkotóelemei nem az uniós intézmények, hanem az államok”, a magyar kormány által – az ő értelmezése szerint – meggátolt jogállami mechanizmus pedig „kulturális, migrációs vagy családpolitikai ügyek eldöntését Budapestről Brüsszelbe” telepítette volna.

„Ma az európai értékekre való hivatkozás a brüsszeli elit szerződésszegő, lopakodó hatáskörbővítésre irányuló tevékenységének a szalonképes megfogalmazása” – állítja Gulyás, aki szerint Brüsszel jogállamisági kérdésnek tartja például a migrációs vagy a „genderpolitika” ügyét, az ezekről való döntést viszont a magyar kormány szerint csak a jogállamok hozhatják meg.

A 2021-es uniós költségvetést az Európai Parlament december 18-án hagyta jóvá, miután Magyarország és Lengyelország korábban feloldotta a vétót, amivel akadályozták, hogy az Európai Tanácson átmehessen a döntés. Orbán és Morawiecki végül azért állt el a vétótól, mert a költségvetés módosítása következtében a jogállami kritériumokat nem alkalmazzák rögtön, hanem egy kézikönyv fogja részletesen szabályozni, melyek azok az esetek, amelyekben a mechanizmus egy tagállam ellen aktiválható. Emellett az Európai Bíróságnak is meg kellene vizsgálnia a jogállami feltételrendszert hatályba lépése előtt, hogy döntést hozzon a megsemmisítéséről vagy a fenntartásáról, ami 2022 utánra tolhatná bevezetését.

Gulyás az interjúban ki is tér az Európai Bíróság szerepére: állítása szerint

a kormány februárban a jogállamisági rendelet értelmezését fogja kérni a bíróságtól, ami azt jelenti, hogy a rendelet érvénybe lépése nem történhet meg 2022 előtt. A magyar kormány a lengyelekkel együtt fogja benyújtani az EUB-hoz a keresetet.

A Fidesz Európai Parlamenten belüli helyzetéről is esett szó: Gulyás szerint Manfred Weber „nem tette túl magát azon a csalódáson”, hogy ma azért nem az Európai Bizottság elnöke, mert a Sargentini-jelentés megszavazásakor „elárulta” a Fideszt. A Néppárt és a magyar kormánypárt között feszülő ellentét pedig eredményezheti azt, hogy egy év múlva a Fidesz már nem a mostani pártcsaládja sorait gazdagítja.

„A Néppárt számára a Fidesz, mint a pártcsalád legsikeresebb tagja a jövőt jelenthetné, de a jövőről le is lehet mondani. Úgyhogy, nagy összegben ne fogadjon” – fogalmazott Gulyás azzal kapcsolatban, mekkora tétben lehetne arra fogadni, hogy a Fidesz jövőre is a Néppárt tagja marad.

Természetesen a 2022-es választásról is szó esett, amit Gulyás nem tart különösebben aggasztónak annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc „veszélyesebb, mint valaha” – bár ezt csak azért gondolja így, mert a volt miniszterelnök egyrészt „egyszer már tönkretette az országot”, másrészt „egy olyan koalíciót vezet, ami szélsőbaltól az antiszemitákig mindenkit egy táborba terelt”. A miniszter úgy véli, hogy akár Dobrev Klára, akár Márki-Zay Péter, akár Jakab Péter vagy Karácsony Gergely lesz az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, bármelyik felsorolt kormányzása „a lehető legsúlyosabb következmények veszélyével” járna Magyarországra nézve.

Szájer kapcsán Gulyás elmondta, hogy a „konzervatív oldal állítása nem az, hogy azok a társadalmi rendező elveket, amelyeket egyébként fontosnak tartunk, azokat ne szeghetné meg olyasvalaki, aki egyébként ezeket helyesnek tartja. Hanem, hogy igenis, a politika alapjául szolgálhat egy világos családpolitika, társadalompolitika, nemzetpolitika. És hogyha valaki olyat tesz, ami ebbe nem fér bele, akkor az természetesen utána vállalja tette következményeit.”

A miniszter természetesen Soros Györgyöt is többször felhozta, többnyire a nemzetbiztonságra leselkedő veszélyforrásként, de megfogalmazta a kormány nagyjából 2015 óta tartó tételmondatát is:

„Ha az ember Sorosra gondol, ritkán téved.”

A teljes interjú itt olvasható.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás