szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Interjút adott az év végén a Nemzeti Sportnak a miniszterelnök.

Orbán Viktorral készült hosszú interjú a Nemzeti Sportba. Ennek az elején röviden szó esett a koronavírus-járványról, illetve arról, hogy az miként hatott sportéletre, ennek mentén nyilatkozta azt nagyon optimistán a magyar miniszerelnök, hogy szerinte rövidesen véget is ér a mostani bizonytalan időszak. "Viszont a vakcina már létezik, és a védtelenség, a kiszolgáltatottság korszaka abban a pillanatban véget ér, amikor elegendő mennyiség lesz belőle. S ez most már csak néhány hét" - fogalmazott.

Ezután kérdezőjével rátértek Orbán Viktor kedvenc témájára, a magyar futball jelenlegi helyzetére és jövőjére. "A futballt Magyarországon mindig is az önbecsülés kérdésének tartottam. Különösen azért, mert voltunk már a csúcson, így nemcsak a jelenlegi világelithez mérjük magunkat, hanem a saját múltunkhoz is.

A pályán nyújtott teljesítmény megmondja, ki vagy. Hosszú évtizedeken keresztül szenvedtünk, és most, hogy följebb emelt fejjel mehetünk végre meccsre akár a válogatott, akár a Fradi miatt, egészen más a helyzet. A nemzeti önbecsülés és a sport szorosan összetartozik. Nekünk, magyaroknak a virtus örök erényünk, és a szívünknek ugyanabban a sarkában lakik, mint a sport.

Hozzátette azt is, hogy azért a magyar sport messze van még attól, hogy a pénz maga alá gyűrje. "Mi még inkább a hőskorban élünk" - emelte ki.

Szerinte nem normális sajnálni a pénzt sportpályákra vagy a gyerekek sportolására, és arra utalt, hogy hasznosabb sportpályát építeni, mint lakóparkot. "Ha valaki meglát egy pályányi szabad területet Budapesten, az első gondolata, hogy mennyi pénzt lehet kiszedni belőle. Holott inkább az életminőséget, az egészségünket kellene javítani vele. Mégis ritkán találkozom olyan kéréssel, hogy itt egy barnamezős, használatlan terület, építsünk rajta sportpályát! Lakóparkot, irodaházat annál inkább szeretnének." (Persze, arra nem tért ki, hogy éppen az ő közeli baráti körében vannak olyanok - mint például a nem rég állampolgárságot kapott török Adnan Polat üzletember is -, akik előszeretettel húznak fel barnamezős budapesti területeken épületeket pályák helyett).

A taoról is beszélt, szerinte az sikertörténet, "de nem vagy nemcsak azért, mert több forrást juttatott a sportra, és könnyebbé tette az egyesületek működését", hanem azért is, mert "élő kapcsolat jött létre a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok és a sportszervezetek között."

Az államilag akkreditált sportakadémiákról is szó esett. Ez a rendszer most három sportágra terjed ki (a labdarúgásra, a kézilabdára és a kosárlabdára), de, mint fogalmazott, bekerülhet a körbe a röplabda és a jégkorong is. Kiemelte, hogy a teljes klubkultúrát kell újjáépíteni, és ehhez lehetnek katalizáló erők a sportakadémiák.

"Ahhoz, hogy a Fehérvár egyszer meg tudja verni a Chelsea-t, amellyel legutóbb is csak döntetlent játszott, az is kell, hogy a szertárosa jobb szertáros legyen, mint a Chelsea-é. És a Fradi akkor tud tartósan ott ragadni a Bajnokok Ligájában, ha a takarítónője is ott van Európa harminckét legjobb takarítónője között. A klubkultúra több mint futballteljesítmény, az egyesülethez tartozó összes embert arra sarkallja, hogy a legjobb legyen, így járulva hozzá a csapat teljesítményéhez. A magyar klubok sokat fejlődtek, de még nem említhetjük őket egy lapon a legnagyobb európai klubokkal. Kell még a következő öt-tíz év".

Több alkalommal is 2030-ra hivatkozik az interjúban, szerinte az állami akadémiák is 2030 körül fognak belesimulni a klubrendszerbe.

"A klubok akkor már elég gazdagok lehetnek ehhez. Azt is szeretnénk, hogy az államilag akkreditált akadémiák rendszere ne maradjon a határokon belül. És most nemcsak a Kárpát-medencére gondolok, hanem minden régióra, ahol nagyobb magyar közösségek élnek" - tette hozzá.

Az interjú végén kitért a nagyobb beruházásokra is: a tervezett atlétikai stadion és a kézilabda csarnok, a már meglévő Puskás Arána és a Duna Aréna mellett további létesítményfejlesztések lesznek. "A korcsolyázóknál a long track pálya hiányzik, egy nagy jégsportközpont felépítése szerepel a tervek között. A kerékpárosoknak is vannak komoly terveik. Öttusaközpont, nemzeti vívóprogram, Kovács Katalin akadémiája a kajak-kenuban. Megújul a Hungaro­ring is. Moto GP-pálya is épül. Fontos, hogy minden fejlesztést úgy hajtsunk végre, hogy a szemünk előtt ne a 2020-as Magyarország legyen, hanem a 2030-as. Az akkori hazánk önbecsülésben és teljesítményben egy nagyságrenddel meghaladja majd a mostanit, legyen szó gazdaságról, szellemi életről vagy éppen sportról."

Végül hozzátette, hogy szeretné megérni azt is, hogy Magyarország olimpiát rendez.

Ha nem lett volna a belföldi merénylet, legkésőbb 2032-re ezt el is értük volna. De nálunk minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük. És azt is szeretném látni, hogy olyan magasságba jussunk el futballban, ahova már kétszer is sikerült, tehát a vb-döntőbe.