Hirdetés
Kezdőlap Tech A technológiák csatája? Kína feljövőben, össztűz alatt - Üzlet és politika
No menu items!

A technológiák csatája? Kína feljövőben, össztűz alatt – Üzlet és politika

„A telekommunikáció nemzetbiztonsági kérdés. Egy ország saját hálózat nélkül olyan, mint haderő nélkül” – mondta a Huawei alapítója 1994-ben az akkori kínai elnöknek. A gondolatot az USA is magáévá tette. Nemzetbiztonsági veszélyekre hivatkozva tiltotta meg a Huawei amerikai tevékenységét és harcol ellene a nemzetközi porondon. A Huawei a ’90-es évek kis mobiltelefongyártójából mára piacvezető világcég, az alapító Ren Zhengfei pedig milliárdos lett. Hogy áll a tech-csata Petrus Szabolcs cikke.

Törpéből óriás

A Huawei napjainkban 194 ezer munkavállalójával a világ 170 országában működtett telefonhálózatot és az 5G fejlesztés legfontosabb piaci szereplője. 2020 óta a Samsungot megelőzve a világ legnagyobb mobilkészülék gyártója. Leányvállalata, a HiSilicon számos know-how birtokosa a mesterséges intelligencia területén.

A cég sokat tesz az előrelepésért. Bevétele 10 százalékát fejlesztésre költi. 2019-ben 15 milliárd dollárt, idén várhatóan 20-at. Többet, mint a Microsoft és az Apple együtt. A Huawei a kínai gazdaság változásának szimbóluma. Két évtized alatt vezető technológiai konszern lett az egykori tömegtermékgyártóból. Igazodik a politikai elváráshoz. A Párt kevésnek tartja, hogy szinte az összes iPhone Kínában készül. Nem tetszik a vezetésnek a csomagokon olvasható felirat: „Designed by Apple in California, assembled in China”. A fejlesztés helyeként is Kínát szeretné látni.

Kis lépés a felhasználóknak, ugrás a szolgáltatóknak

Az 5G hálózat gyors összeköttetést garantál a felhasználók és a szolgáltatók között. A jelenlegi hatalmas központi adatfeldolgozószervereket decentralizáttak váltják fel a végső felhasználók közelében. A szolgáltatóknak hatalmas technológiai innováció, amiből a felhasználók csak a valamivel nagyobb letöltési sebességet fogják érezni.

Az 5G hálózat kiépítése hatalmas beruházásokat és sok know-how-t igényel. Mindenben élen jár a Huawei. A digitális világ más területein domináns Amerikából nincs számottevő konkurenciája.

Össztűz alatt

Washington nem csak a Huawei ellen harcol. A ZTE, egy másik, az 5G-ben aktív kínai állami cég szintét támadásoknak van kitéve. Úgyszintén a két Amerikában is sikeres kínai közösségi oldal, a WeChat és a Tiktok.

A Huawei megsérti a szellemi alkotásokhoz fűződő és a szabadalmi jogokat, az állami támogatásoknak köszönhetően versenyképesebb a konkurenciánál, kizsákmányolja az alvállalkozóit, politikai nyomás alá helyezi a fejlődő országok kormányait és Pekingnek kémkedik – hangzanak a Fehér Ház vádjai.

A kémkedés bizonyítékául a 2017-es kínai nemzeti információs törvény szolgál. Ez a hatóságokkal történő együttműködésre és információátadásra kötelezi a cégeket. Washington további nemzetbiztonsági aggálya, hogy Peking forszírozza a hadsereg és a technológiai konszernek együttműködését. Az USA különösen veszélyesnek tartja a Huawei egyik szoftverét, a ’backdoors’-ot. Segítségével Peking minden felhasználót ellenőrizhetne, aki a Huawei által kiépített 5G hálózatot használja – állítják a Fehér Házban.

Tény és nem csak állítás, hogy Kína gazdasági eszközökkel tart egyre több afrikai országot függőségben. Erre azonban a Huawei nem jó példa. Az infrastruktúra kiépítésével és helyi szakemberek kínaiak általi képzésével a fejlődő országok többet profitálnak a Huawei jelenlétéből, mint a cég. Az afrikai országokban a legalacsonyabb a profitja.

Tiltás és diplomáciai nyomás

Az USA sokkal jövedelmezőbb piac lenne. Azonban az amerikai kormány odahaza jogi eszközökkel lehetetlenítette el a Huaweit. Még az Obama-adminisztráció tiltotta meg 2003-ban, hogy a Huawei amerikai cégeket vásároljon fel, vagy akár csak részesedést szerezzen bennük. Trump pedig 2013-ban megtiltotta a cégnek, hogy szolgáltatást nyújtson vagy készüléket értékesítsen az USA-ban és az amerikai vállalatok sem szolgáltathatnak Huawei eszközökkel és nem is értékesíthetik azokat. Sőt, az amerikai tőzsdén jegyzett cégek külföldön sem működhetnek együtt a Huaweiel, legyenek akár kínaiak is.

Mike Pompeo  a szövetségesekre is nyomást gyakorolt, mondván: veszélyes a kínai tech.

Az USA egyidejűleg diplomáciai nyomást gyakorol szövetséges kormányokra, hogy zárják ki legalább az 5G tenderekből. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Itáliában és számos kelet-közép-európai országban ez részben vagy egészben meg is történt. A Trump kormányzat amerikai külügyminisztere, Mike Pompeo látogatása után Chile szintén megtiltotta egy Csendes-óceán alatt futó kábel lefektetésben történő közreműködést a kínai cégnek. Eddig azonban az USA mellett India az egyetlen ország, ahol egyáltalán nem tevékenykedhet a Huawei. Ez azonban nem az amerikai diplomácia sikere. Az indiai-kínai határvillongások vezettek a döntéshez.

Európa megosztott

Nagy meglepetés volt, amikor London megtiltotta a brit cégeknek, hogy 2027-ig Huawei termékeket használjanak az 5G hálózat kiépítése és üzemeltetése során. Nagy-Britannia eddig a kínai cég európai bázisa volt. 2010-ben még a brit titkosszolgálattal is együttműködési megállapodást kötött. A Huawei vizsgálta, hogy vannak-e gyenge pontjai az angol állami szervek informatikai rendszereinek. A Johnson-kabinet nem akarta elüldözni a kínaiakat, de a republikánus politikusok sikerrel győzték meg a Tory-képviselők többségét a Huawei veszélyességéről.

Az EU-nak a britek nélkül sem sikerült közös nevezőre jutnia. Pedig a Huawei két legkomolyan konkurense európai: A finn Nokia és a svéd Ericsson. Politikai támogatással piacvezetők lehettek volna. Későn jött a Párizs-Berlin tandem ilyen irányú lépései és Brüsszel erre történő ösztönzése.

A németek maguk is megosztottak és még nem dőlt el semmi. Európa legnagyobb gazdaságú országa az egyetlen a kontinensen, ahol még nem írták ki a közbeszerzést. A kormány nem akarja kizárni a Huaweit, de szigorúbb ellenőrzést írna elő a cég termékeinek felhasználása esetén. A vezető kormánypárt részben azonban a tilalom mellett van és nagy a nyomás az USA részéről is.

Pénz és politika

Az USA Huawei elleni keresztes hadjáratának geopolitikai és gazdasági okai is vannak. A Pentagon problémája, hogy egyre több ellenséges ország, elsősorban Irán Huawei rendszereken keresztül és eszközökkel kommunikál. Korábban az egész világ amerikai cég termékeit használtak. A hazai cégeket Washington inkább rá tudta bírni információk átadására, mint egy kínait.

Gazdasági szempontból a szellemi alkotások a legfontosabbak. Az 5G rendszer mindenekelőtt műszaki szabványok sokasága, amelyeket a hálózatot használó cégek eszközeinek akceptálniuk kell. Egy okostelefon ma is legalább 250.000 szabadalmat rejt magában. Ezeknek legalább fele a hálózathoz való kapcsolódással függ össze. Ma ezek nagy részét amerikai cégek birtokolják. Rengeteg szabadalmi díjat szednek be kínai telefongyártóktól. Csak a Huawei 6 milliárd dollárt fizetett amerikai szellemi termékek használatáért 2001 óta! Az 5G rendszerben a kínaiak a legnagyobb szabadalom tulajdonosok. Így a jövőben nekik kellene az amerikai cégeknek, például az Applenek fizetnie, hogy 5G kompatibilis legyen az iPhone.

Beszédes reklám Nagy-Britanniában: Ikonikus helyszínen a TikTok a Pickadilly-n

A legtöbb szellemi alkotás nem a Huawei, hanem a már említett ZTE kezében van. Ezért mondják sokan, hogy Trump nem a legmegfelelőbb áldozat ellen folytatta a hadjáratát. A távozó elnök kritikusai azt is hozzáteszik, hogy a kínai telekommunikációs cégek 5G fölényük ellenére tavaly 19 milliárd dollárért rendeltek termékeket az amerikai konkurenciától. 2020 eleje óta minden üzleti kapcsolat tilos a Huaweiel, ezért elesnek ettől a bevételről. Azonban a Szilikon-völgy cégei profitálnak is az embargóból. Sosem látott mértékű állami támogatás érkezik fejlesztéseikhez. A Facebookat pedig nagy örömmel töltheti el, hogy Trump harcot indított legnagyobb konkurenciája, az USA-ban is egyre népszerűbb Tiktok ellen.

Nagyok, de nem egyeduralkodók

A legtöbb 5G szabadalmat Huawei és a ZTE birtokolja, a legfontosabbak azonban a Nokia és az Ericsson kezében vannak. Az amerikaiaknak persze ez sem ideális. Az innovációjuk csökkenését mutatja, hogy 1998-ban még 17-szer annyi szabadalmi díj bevételük volt az amerikai cégeknek, mint a kínaiaknak, ma már csak 1,7-szer több.

A hálózatok területén utoljára a 2000-es évek elején kiépített 2G-ben voltak piacvezetők az amerikaiak. A jelenleg használt 4G-ben Korea a legfontosabb szereplő a licenszek 25 százalékával (Samsung, LG), a kínaiak 22-vel (Huawei, ZTE), az USA harmadikként (17) (Qualconn, Intel, InterDigital), az európai (Nokia, Ericsson) és a japán cégek pedig 13-százalékkal (Sharp, NTT) szerepelnek a listán.

Az 5G-ben a szabadalmakban Kína vezet 34 százalékkal. A koreaiak 25-tel a másodikok, Európa 17-tel a harmadik. Az USA csak 13 százalékot birtokol, a japánok 8-at.

A kínai cégek szabadalmai számának növekedésével nő Peking súlya a nemzetközi szabályok megalkotásában. A kommunista ország delegálja a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének (ITU) valamint a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetének (ISO) vezetőjét.

Az amerikaiak nélkül egyelőre nem megy

Kulcsszerepe van a kirin-chip révén a szilikon-völgyi technológia

Az amerikai értékesítési kihívás elé állítja a Huaweit. Hiába a piacvezető szerep az 5G területén és a rengeteg fejlesztésre költött pénz, sok tartozékot még mindig nem képesek a kínai cég maga előállítani. A legfontosabb a mesterséges intelligencia területén nélkülözhetetlen a kirin-chip.

A mesterséges intelligenciában Kína és a Szilikon-völgy 15 éve éles harcot folytat a vezető szerepért. Az arcfelismerésben egyértelműen a kínaiak vezetnek. Ennél azonban fontosabbak a hatalmas adatmennyiséget elemezni és értelmezi képes algoritmusok. Ezeket fejlesztésében az amerikaiak járnak az élen.

A kínai vállaltok függősége miatt Peking alig léptetett életbe ellenintézkedéseket az amerikai technológiai cégekkel szemben. A Huaweinek például nincs saját okostelefon-operációs rendszere. Ugyan lázasan folyik a saját fejlesztés, a Harmony OS vezethető állapotba hozása, de egyelőre rá vannak utalva a Google Androidjára. A Huawei menedzsmentje bagatellizálja az embargó jelentőségét. Az állítják, hogy felkészültek az amerikai szállítási stopra és két évre elegendő készletet halmoztak fel a szükséges tartozékokból. Még, ha ez igaz is, a technológiai szegmensben olyan gyors a fejlődés, hogy a tartozékok egy része két év múlva már biztos nem lesz használható. Szoftverekből pedig nem lehet spájzolni.

Ellenintézkedések helyett 2025-ig 140 milliárd dollár fejlesztési forrást bocsát a technológiai szektor szereplőinek rendelkezésére Peking. Függetleníteni akarja őket az amerikai know-how-tól. Egyúttal ’Clean-Network’ néven nemzetközi szövetséget kovácsol, amely együtt akar fellépni az amerikai ciber-kémkedés ellen.

Mindezekre tekintettel Washington technológiai hadüzenete kontraproduktív lehet. Arra ösztönözheti USA-val feszült viszonyba álló országokat, hogy mihamarabb függetlenné váljanak az USA-tól. Ez az oroszoknak és fejlődő országoknak, mint amilyen például Irán nehezen megy. Kína azonban rendelkezik a megfelelő pénzügyi forrásokkal és szellemi tőkével, hogy belátható időn belül az amerikai termékek helyett a legfontosabb konkurenciájuk legyen.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Otthonfelújítási program felhívását szakmai egyeztetés előzi meg

Júniustól indul az Otthonfelújítási program, amellyel a kormány a családokat és a magyar gazdaság növekedését is támogatja, a programban június 3-tól az MFB Pontokon keresztül lehet részt venni.

Megkezdte működését Bécs első zöldhidrogén-üzeme

Az emelkedőkkel és gyakori megállókkal tarkított vonalon jövő évtől tíz portugál gyártmányú, akadálymentes CaetanoBus szállítja majd az utasokat. 

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.