Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. november 15. 15:48 Élet

Nagyon durván alábecsüljük a magyarok boldogságát, igaz, mérni sem könnyű

A közgazdaságtan egyik dinamikusan fejlődő új ága a boldogság közgazdaságtana, ami különböző mérések segítségével próbálja kiegészíteni a tisztán pénzügyi alapokra épülő hagyományos gazdasági modelleket. Az viszont nagyban befolyásolja az eredményeket, hogy hogyan mérik a boldogságot.

Egészen a gazdaságtudomány kezdete óta foglalkoztatja elméleti szinten a boldogság a tudósokat, már Adam Smith is szerette volna tanulmányozni, de egy idő után a mérhetőség és a kötött meghatározások miatt a hasznosság egyenlő lett a jövedelemmel a gazdasági modellekben.

Újabban viszont ismét fókuszba került a boldogság integrálása a gazdaság megértésébe. Vannak országokon átívelő felmérések, amik a boldogságot hivatottak mérni, és amiknek adatai egészen 40 évre visszamenőleg elérhetőek. Az viszont már a legalapvetőbb elemzéseknél kibukik, hogy nem minden mérés vezet ugyanolyan eredményekhez.

A 70-es években kezdődött a boldogság kutatásának újrafelfedezése, és rögtön egy paradoxonnal találta szembe magát Richard Easterlin:

egy bizonyos jövedelmi szint fölött egyáltalán nem korrelált a boldogság és a jövedelem.

Ő még országos szinten vizsgálta az összefüggést, és azt látta, hogy a fejlett országok között nem befolyásolja az országok GDP-szintje a lakosság boldogságát.

Azóta is sokan próbálták megfejteni ezt a látszólag érthetetlen rejtvényt. Az egyik megoldás az adatokban rejlik. Van olyan felmérés, ami a boldogságot egyszerűen kezeli, és annyit kérdez, hogy mennyire boldog valaki, amit egy skálán jelölhet. Más felmérések viszont nem hagyják a válaszadó fantáziájára, hogy mit jelent neki a boldogság, és azt kérdezik, hogy ahhoz képest, amit a legjobb esetben elérhetne életszínvonalban, mennyire elégedett a mostani életével.

Mint kiderült, ez a két mérés eléggé eltér egymástól. Van ugyan valamennyi kapcsolat a kettő között, de az utóbbi sokkal inkább együtt mozog a jövedelemmel, mint a nyitottabb boldogságkérdés. Természetesen mindkettő növekszik bizonyos általános történések hatására, a házasság vagy stabil kapcsolat, jó egészség és az általános jó anyagi helyzet is pozitív boldogságérzettel jár együtt mindkét mérés esetén.

De más oka is van annak, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a boldogság és a jövedelem között. A kutatások azt is megmutatták, hogy

az emberek nagyon jól tudnak alkalmazkodni, a rosszhoz ugyanúgy, mint a jóléthez.

A legnagyobb szegénységhez is alkalmazkodnak a fejlődő országok lakói, és a sokak számára elképzelhetetlen jótétet is megszokják a fejlett országok gazdag polgárai.

Így előfordulhat az a paradoxon is egyéni szinten, hogy egy olyan ember, akinek még a tiszta víz sem adottság, boldogabbnak érzi magát, mint egy milliárdos, aki folyton azon szorong, hogy még mindig nem elég a vagyona. Ráadásul a kultúra és az általános életfelfogás is sokat módosít az eredményeken, jó példa erre, hogy a dél-amerikai országok lakói minden mérésben boldogabbaknak jönnek ki, mint a hasonló jövedelmi szintű európai országokban élők.

Végül az is nagyon fontos, hogy

a stabilitás nagyban befolyásolja a boldogságot.

Akár rosszabb körülmények között is boldogabbak az emberek, ha stabilitást tapasztalnak, mint jobb körülmények között, de folyamatos változásoknak kitéve. Például a nagy világválság idején a gazdaság bezuhanásával a boldogság index is visszaesett, de amikor stabilizálódott (egy jóval alacsonyabb szinten) a gazdaság, akkor a boldogságeredmények egészen hamar a válság előttinél magasabb szintre álltak vissza.

Még egy érdekesség, hogy minden ország lakói alábecsülik, hogy hazájuk lakossága mennyire érzi magát boldognak. Átlagosan 20-30 százalékkal kevesebbet becsülnek az emberek ennél a kérdésnél, mint a valóság. Hazánk ebben kiemelkedően rosszul teljesít,

míg a magyarok 70 százaléka boldognak vallja magát, az átlagos becslése az, hogy csak az ország 20 százaléka boldog.

A bal oldali tengelyen az arra vonatkozó becslések átlaga, hogy az adott országban az emberek mekkora része boldog. Az alsó tengelyen a ténylegesen mért érték. Forrás: Our World in Data

Összességében a kutatásokból az látszik, hogy még sokat kell foglalkozni a területtel, hogy megfelelően beépíthető legyen a hagyományos közgazdaságtanba, de egyértelműen jó irány, hogy nem csak a jövedelemmel próbáljuk meg megbecsülni az emberek jólétét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA heti 21-30 órát dolgozók a legboldogabbakBoldogan éltek, amíg meg nem haltak - ez az a gyerekkortól belénk égetett társadalmi elvárás, amely belekényszerít a siker és a pénz értelmetlen hajszolásába is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába vágysz rá, nem leszel tőle boldogKi lehet fejezni a pénzben a boldogságot? Nem, de a tudatosságot már annál inkább.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet boldogság boldogság index jövedelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.