Az amerikai választások legnagyobb győztesei a techvállalatok

Annak ellenére, hogy hat csatatérállamban még nincs végeredmény, és a következő elnök személye is kétséges, az Amazon-Google-Facebook trió nagyon jól járt ezzel az eredménnyel, bárki is vezeti majd az Egyesült Államokat. Mutatjuk, hogy miért!

November 3-án tartották az amerikai választásokat, ahol az elnök mellett a szenátus harmadáról, illetve a Képviselőház összes tagjáról is döntöttek a választók. Ugyan hivatalos végeredmények még nincsenek, de úgy tűnik, hogy

hiszen a demokraták megtartották a többségüket a Kongresszus alsóházában, a Képviselőházban, a republikánusok pedig a Szenátusban.

Hiába ölt nagyon sok pénzt és energiát a Demokrata Párt abba, hogy megfordítsák a Szenátust is, de ez nem sikerült: Dél-Karolinában például nem sikerült legyőzni a Trumphoz hűséges Lindsey Graham-et, annak ellenére, hogy a demokrata jelölt, Jamie Harrison 35 millió dollárral többet gyűjtött össze, és 45,5 millió dollárral többet is költött Grahamnél a kampányra.

De ugyanúgy újraválasztották a Szenátus republikánus frakciójának vezetőjét, Mitch McConnellt is Kentuckyban, aki ezzel már a hetedik szenátori ciklusát kezdi majd meg 2021 januárjában. McConnell szintén hűséges Trumphoz, legtöbbször kiáll az elnök mellett, és az ő vezetése alatt a republikánus szenátorok általában összezárnak.

Az impeachment-eljárásnál is McConnell vezetésével zártak össze a republikánus szenátorok Trump érdekében, illetve Trump legfelsőbb bírósági jelöltjét, Amy Coney Barrett is megszavazták a választások előtt rövid idővel.

Így a demokraták hiába tartották meg a Képviselőházban a többségüket,

Végeredmény még nincs, de a techvállalatok már győztek

McConnell már 2015 óta vezeti a Szenátust, amikor a félidős választásoknál a republikánusok kilenc szenátori helyet szereztek, megfosztva ezzel a demokratákat a többségüktől a felsőházban.

hiszen a szenátusi többség vezetőjeként ő dönt arról, hogy milyen törvényjavaslatokról tárgyal és szavaz a Szenátus.

Ez 2018 után sem változott, amikor a demokraták ismét többségbe kerültek a Képviselőházban, de a Szenátus maradt republikánus – a Képviselőház által megszavazott törvényekkel innentől kezdve egyszerűen nem is foglalkozott a Szenátus. McConnell idén februárban egy interjúban elárulta, hogy két év alatt 398 olyan törvényjavaslatot blokkolt, amiket a Képviselőház már megszavazott.

Azzal, hogy a Kongresszus továbbra is megosztott marad, McConnell továbbra is vissza fog tartani olyan törvényjavaslatokat a Szenátusban, amiket a demokrata többségű Képviselőház elfogad.

Ennek pedig leginkább a techvállalatok örülhetnek, hiszen a demokraták közül sokan szabályozni szeretnék a monopolisztikus helyzetbe került techcégeket, elsősorban az Amazont, a Google-t és a Facebookot. Ők úgy vélik, hogy a szabad piacra károsan hat, ha egy adott piaci szegmensben monopóliumként működő cég erejét kihasználva ellehetetleníti a riválisait.

Az elmúlt években emiatt több meghallgatást is tartottak a Képviselőházban, egyszer Mark Zuckenberget is meghallgatták, hogy a Facebook hogyan készül a 2020-as választásokra, hogy ne ismétlődjenek meg azok az orosz dezinformációs kísérletek, amik a 2016-os választást részben jellemezték. Mivel azonban a Kongresszus megosztott lesz, ha a Képviselőház el is fogadna egy törvényt, ami a nagy techcégek szabályozná, a Szenátusban vélhetőleg még vitázni sem fognak róla, átmenni pedig biztosan nem fog a javaslat.

Erre a tőzsde már reagált is:

A YahooNewsnak több szakértő is megszólalt. Szerintük a megosztott Kongresszus jó hír a techvállatok számára, hiszen így biztosan nem fogadnak el olyan törvényeket, amelyek szabályoznák az iparág nagy szereplőit – ráadásul ha Joe Biden fog győzni, akkor szigorúbb fellépés jöhet koronavírus-járvány ellen,

NYITÓKÉP: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója egy konferencián. FORRÁS: JD Lasica / Flickr