Nem érdekel a fenntarthatóság, a lényeg hogy ne fertőződjek meg

Pontosan ezért végzett május 8. és augusztus 28. között több alkalommal is felmérést a McKinsey hét ország lakosai körében. A lefedett országok minden alkalommal Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína és Japán voltak.

Nincs biztonságosabb az autónál

Nem is meglepő módon, augusztus végén a saját autót találták a legbiztonságosabb közlekedési módnak a megkérdezettek, ugyanis országtól függően 74 és 85 százalékuk vélte úgy, hogy elégséges védelmet nyújt számukra a koronavírussal szemben. A második helyen a gyaloglás vagy biciklizés áll 41 és 67 százalék közti aránnyal. A felmérésben szereplő négy közlekedési mód közül a fuvarközvetítésben (mint például az Uber) bízik az emberek legkevesebb, mindössze 2-12 százaléka. A tömegközlekedés megítélése valamelyest pozitívabb, azt már az utazók 5-14 százaléka gondolja biztonságosnak, ami némi javulás a május 8-án mért 2-10 százalékhoz képest. Persze jogosan feltételezhető, hogy a járvány második hullámának kitörésével az emberek bizalma ismét megingott.

A válaszokból továbbá kirajzolódik kettő érdekes tendencia is. Az egyik az, hogy minél fiatalabb egy korosztály, annál kevésbé tekintik biztonságosnak a saját autót, emellett az is megfigyelhető, hogy a magukat alacsony jövedelműeknek vallók szintén alacsonyabbra értékelik a saját gépkocsi nyújtotta védelmet.

Nem bíznak a hőmérőkben

A McKinsey arra is kíváncsi volt, hogy mely egészségvédelmi intézkedések növelik a közösségi közlekedési módok használatának esélyét – legyen szó tömegközlekedésről, autómegosztásról, fuvarközvetítésről, taxiról vagy közösségi mikromobilitásról.

Az emberek szemében a legtöbb plusz pont a rendszeres fertőtlenítésért jár: ezt 48 százalékuk jelölte meg az augusztus 28-i felmérés idején. A második helyen a fizikai távolságtartási szabályok (40 százalék) áll, míg a hőmérsékletmérés (29 százalék), a személyes érintkezést akadályozó fizikai elválasztók (26 százalék), illetve a buszok üresen várakozása indulás előtt (16 százalék) lejjebb vannak a preferencialistán.

Az olaszokat könnyű, de sokakat sehogy nem lehet rávenni

Az óvintézkedésekkel legkönnyebben a kínaiakat és az olaszokat lehet rávenni a közösségi közlekedés ismételt használatára. Utóbbi azért érdekes, mert Olaszországot különösen súlyosan érintette a járvány, így azt várhatnánk, hogy még szigorú intézkedések mellett is alacsony a használati hajlandóság.

A hét vizsgált országban a megkérdezetteknek 29 százaléka válaszolt úgy, hogy semmilyen körülmények között nem választaná a közösségi közlekedést.

Amit régen hanyagoltak, elsőszámú prioritássá lett

A koronavírus-járvány arra is hatással volt, hogy milyen szempontok szerint választunk közlekedési módozatot. Augusztus végén fontossági sorrend szerint az alacsony fertőzésveszély állt az élen. A járvány előtt ez még az egyik legkevésbé fontos kritérium volt a McKinsey által megfogalmazott hét közül.

Korábban az utazási idő rövidsége volt a legnagyobb hatással az emberek választására, ami mostanra visszacsúszott a második helyre. Harmadik helyen a személyes tér áll.

Sokat vesztette jelentőségéből a kényelem is, ami 2019-ben még a második legfontosabb szempontként volt számon tartva. Ma már csak a negyedik a szempontok rangsorában. A fenntarthatóság pedig, ahogy a pandémia előtt, úgy most is az utolsó helyen szerepel.