A marketingvezetők, a kommunikációs vezetők és a termékfejlesztők körében egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy naprakész információjuk legyen a termékeikkel, szolgáltatásaikkal kapcsolatos vásárlói véleményekről. A technológia mostanra jutott el oda, hogy az interneten megjelenő, percenként milliós nagyságrendű észrevételt pillanatok alatt feldolgozza. A Magyarországon év végén piacra lépő D-TAG infrastrukturális adatbázisok és nyelvi feldolgozó szoftverek segítségével képes lesz olyan átfogó piackutató tevékenységet végezni szinte bármiről, amire egy ember soha nem lenne alkalmas. Hogy miért, arról Dancsházy Csaba elemzési igazgató beszélt.
Napjaink felgyorsult világában a cégek számára kulcsfontosságúvá vált, hogy a lehető leghamarabb lássák az aktuális vásárlói igényeket. Tudni akarják, hogy a fogyasztók mi iránt érdeklődnek, a meglévő termékekről milyen véleménnyel vannak, és hogyan lehetne a vevők várakozásait és igényeit kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal piacra lépni.
A hagyományos piackutatásnak számos korlátja van, ezért ma már a visszajelzések mérésére a rohamléptékben bővülő közösségi médiára feltétlenül szükség van, ahol percenként emberek milliói nyilvánítanak véleményt mindenről. Ezek feldolgozása nagy léptékben nem egyszerű feladat, egy magyar startup viszont hamarosan új szintre emeli a piackutatást.
A passzív hallgatás hatása
Dancsházy Csaba, a D-TAG elemzési igazgatója arról beszélt, hogy a tradicionális piackutatásnak alapvetően három fő buktatója van.
Az első maga a mintavétel, hiszen már az is nehézséget jelent, hogy statisztikusan példaértékű legyen az eredményünk. Költséges és időigényes folyamat olyan pontos tanulmányt végezni, ami az emberek véleményét ténylegesen reprezentatívan tükrözi.
„A másik, hogy csak azokra a kérdésekre fogunk választ kapni, amiket felteszünk. Ezer kérdést nem tudunk feltenni, mert a válaszadó az 50. után elveszíti az érdeklődését. Ráadásul még akkor is kimaradhatnak olyan témakörök, amikről nem is tudnánk, hogy mekkora gondot okoznak, így azok soha nem is fognak felszínre kerülni” – magyarázta a startup egyik alapítója.
Harmadik problémaként pedig azt említette, hogy magával a kérdés feltevésével befolyásoljuk a résztvevőt – hiszen a választ csak a megadott kereten belül, csak a meghatározott opciók közül kaphatjuk.
Dancsházy Csaba szerint ezzel szemben az ő fejlesztésük a passzív megfigyelésen alapszik, aminek előnye, hogy nincs kérdés, nincs kimenő interakció, csak az emberek őszinte, önként felajánlott véleményéből következtetnek az általános elégedettségre egy adott témában.
Felfedezni dolgokat, amikre nem is gondoltunk volna
A cég elemzési igazgatója arról beszélt, hogy a technológia mostanra jutott el arra a szintre, hogy az adatokat képes kezelni.
„Az adatbázis-infrastruktúra és a nyelvi feldolgozó szoftver segítségével átfogó képet tudunk nyújtani arról, hogy mi az emberek véleménye egy adott termékről vagy szolgáltatásról. A nyelvi feldolgozó rendszer értelmezi az írott szöveg részleteit, próbál az emberhez hasonló módon gondolkodni, a negatív és a pozitív érzelmeket megkülönbözteti egymástól, és számszerűsíti, hogy a visszajelzések mennyire jók vagy rosszak – illetve azt, hogy pontosan miről szólnak” – magyarázta a startup egyik ötletgazdája.
Példaként említette a viccet, amikor egy ember négykézláb keresi a kulcsát éjjel a lámpaoszlop körül. Az arra járó rendőr érdeklődésére közli, hogy nem itt vesztette el – csak itt van világos… A célzott mintavétellel pontos választ kaphatunk, de csak előre meghatározott kérdésekre, a kiválasztott konkrét közönségtől. Az átfogó adatgyűjtéssel viszont olyan dolgokat is fel tudnak fedezni, amikre korábban nem is gondoltak volna.
Mint mondta, munkájukhoz az alapanyagot a jelszó és tűzfal nélkül elérhető vélemények jelentik, ilyenek a blogokon, a fórumokon, a sajtóban vagy a Twitteren megjelenő termékértékelések, kommentek.
„A nyelvi feldolgozó rendszer szétbontja ezeket a tartalmakat és megállapítja, hogy milyen márkák, személyek, helyszínek kerültek említésre egy adott témában. Vizsgálja azt is, milyen szófordulatok a leggyakoribbak, és milyen érzelmi megnyilvánulások történtek. Ezzel az adattömeggel dolgoznak aztán az analitikusaink” – fogalmazott.
Konkurenciakövetés
Dancsházy Csaba szerint a rendszerük ideális módszert kínál arra is, hogy a konkurenciát és az iparágat nyomon kövessük.
„Hiába örül egy cégvezető, hogy egymillió posztot kapott egy hét alatt, ha nem tudja, egy hónappal korábban mennyi volt, vagy hogy a két legnagyobb konkurense ugyanezen a téren hogyan szerepel. Ha 10 millió poszttal állunk szemben, máris nem annyira pozitív az eredmény” – szemléltette a különbséget.
A szakember azt is elmondta: a Microsoftnál is hasonló feldolgozó rendszerrel dolgoztak, és rengeteget megtanultak arról, hogy milyen megoldandó feladatok vannak, miként alkalmazható a gyakorlatban a módszer.
„Amikor a Microsoft elkezdett tableteket gyártani, olyan példamutató terméket szeretett volna piacra vinni, amely a partnercégeknek mércét tud állítani. Mivel tudtuk, hogy rengeteg fanatikus ott kempingezik a boltok előtt már egy nappal korábban, és rögtön leteszteli a tabletet, majd az eredményeket közzé is teszi, azonnal kiértékeltük a visszajelzéseket. Így a problémákat hamar azonosítani tudtuk, amivel (a gyártó részleg felé gyors visszajelzéssel) jó pár tízmillió dollárt meg lehetett spórolni” – tette hozzá.
A D-TAG jelenleg 22 fős nemzetközi csapatát social media elemzők, iparági szakértő piackutatók és IT-fejlesztők alkotják. A jelenleg 27 nyelvet elemző szoftver újabb 5 kelet-európai nyelvi csomaggal bővült, amelyet az év végéig dobnak az európai piacra.
2020. október 21-én, egy gyakorlatorientált online bootcamp/workshop keretében tudhatnak meg többet a módszertanról azon marketingszakértők, akik szeretnék maguk is alkalmazni az eszközt saját brandjük és/vagy termékük piaci bevezetéséhez.
