Újra megy a szájkarate a Városliget zöldfelületéért

2020.09.30. 11:51

A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet. Tette ezt azután a kormány kedd este, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére napirendre tűzte a Városliget építési szabályzatának módosítását és a Liget Projekt megakadályozását. 

Karácsony Gergely a kormány kedd esti közleményére egy friss Facebook-bejegyzésben reagált, szerinte az állam újranyitja a fővárossal a Városliget-csatát, felülírva mind a budapesti választói akaratot, mind a miniszterelnök adott szavát.

Hozzátette: 

úgy megy ez mifelénk, hogy reggel Fürjes államtitkár tweetel egy jókorát, délelőtt a »civilségében« közpénzekkel kitömött CÖF mozgósítást rendel el a Fővárosi Közgyűlésre, délután a lakájtévé 3 (!) stábra kér regisztrációt, éjjel a kormány pedig rendeletet fogad el. Ilyen, amikor hadrendbe állnak. Mindebből egy örömteli fejlemény azért fakad, ezek szerint a kormány mégiscsak képes gyorsan határozatot alkotni. Csak mert ez a Lánchíd felújításának támogatása kapcsán már 7 hónapja nem megy neki. De a lényeg: zuglói polgármesterként és főpolgármester-jelöltként is nagyon világossá tettem, hogy a Városligetben nem szeretnék több betont. Főpolgármesteri programomban szó szerint így szerepel: »Biztosítjuk a zöldterületek jogszabályi védelmét. Megtiltjuk a zöldterületek építési területté való átnyilvánítását.« Erre szavazott a budapestiek többsége, ezt a programot hajtjuk végre.

A főpolgármester szerint olyan ez az ügy, mint amikor valakinek a saját telkére rátette a lakásmaffia a kezét, és a tudta és beleegyezése nélkül széljegyre került haszonélvezőként egy idegen a tulajdonán. Ez történt 2013-ban, a városligeti törvény elfogadásával. Aztán képzelje el mindenki, hogy kimegy a telkére, és azt veszi észre, hogy éppen egy lakóparkot alapoznak a diófája helyén idegen alakok, s amikor ezt szóvá teszi, akkor a Bunyós és a Satu becenevű kétajtós szekrények elindulnak felé egy baseballütővel. Ez történt tegnap, amikor a kormány egy rendelettel belenyúlt az önkormányzat elidegeníthetetlen jogába, hogy a saját tulajdonán megmondja, mi épülhet és mi nem.


Karácsony Gergely azt írta, hogy számításai szerint 

a Városliget további beépítésének költségei az elmúlt hetekben is majd megháromszorozódtak. A Nemzeti Galéria áttelepítésére szánt költségek már most meghaladják a 70 milliárdot, és hol van még a vége? Ennyi pénzből minden egyes budapestinek, a csecsemőtől az aggastyánig, ingyenes koronavírustesztet lehetne biztosítani, legalább kétszer

A kedden késő este megjelent kormányrendelet – amelyre válaszolt a főpolgármester – lényege, hogy annak hatálybalépése után a főváros nem módosíthatja a rendeletbe emelt városligeti építési szabályokat, amelyek többek között rögzítik a parkban felépítendő épületek körét, valamint azt is, hogy a Városligetben

A BEÉPÍTÉS LEGNAGYOBB MEGENGEDETT MÉRTÉKE 7 SZÁZALÉK,

a legnagyobb párkánymagasság 25 méter, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig 65 százalék kell legyen, s ebből a teljes értékű zöldfelületnek el kell érnie a 61 százalékot.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint a kedden megjelent kormányrendelet nem jelent változásokat a beruházás folytatásában, és minden tekintetben a jelenleg hatályos szabályozást tartja fenn. Hozzátette, a fővárosi vezetés által tervezett módosítás megszüntette volna az érdemi párbeszéd lehetőségét is, a kedden megjelent kormányrendelettel viszont megmaradt a dialógus esélye.

A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosításának folyamatát több mint fél évvel ezelőtt indította meg a főváros vezetése. Noha a Városliget megújításának kérdése nem pusztán fővárosi, hanem nemzeti ügy, a módosítási folyamatban a fővárosi vezetés úgy terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé az általa tervezett módosításokat, hogy ezzel megkerülte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, nem volt hajlandó érdemi szakmai párbeszédre a Városliget megújításában illetékes kormányzati szervezetekkel, és a kötelező partnerségi egyeztetés során semmilyen módon nem vette figyelembe a rekordszámú, mintegy kétezer civil résztvevő döntő többségének, több mint 90 százalékának a véleményét sem, akik az évek óta hatályos szabályzat megtartása mellett érveltek.

A kormány annak érdekében, hogy a törvény által kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított nemzeti ügy, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításának sorsa ne a fővárosi vezetés egyoldalú diktátuma, hanem egy valós tényeken alapuló párbeszéd során dőljön el, az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján, a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat előírásain alapuló rendeletet alkotott a városligeti építési szabályok sarokpontjairól. Ezen rendelettel nem lehet ellentétes bármely ezt követő fővárosi szintű szabályozás – mondta el a miniszteri biztos. 

Baán László kiemelte: a kormány továbbra is fenntartja azt az egyoldalú vállalását, hogy

NEM KEZDI EL A FŐVÁROSI VEZETÉS ÁLTAL KIFOGÁSOLT HÁROM ÚJ INTÉZMÉNY: AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIA, A MAGYAR INNOVÁCIÓ HÁZA ÉS VÁROSLIGETI SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉT MINDADDIG, AMÍG EBBEN A KÉRDÉSBEN NEM JUT MEGÁLLAPODÁSRA A FŐVÁROSSAL. EZEN INTÉZMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁT UGYANAKKOR A KORMÁNY TOVÁBBRA IS BUDAPEST ÉS A NEMZET ÉRDEKEIT KIMAGASLÓAN SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSNEK TEKINTI,

ezért türelemmel várja és szorgalmazza egy szakmai érveken és tényeken alapuló megállapodás létrejöttét – közölte.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése által tervezett VÉSZ-módosítás eltörölte volna az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és Városligeti Színház építési helyeit, noha a főváros által készített előkészítő anyagok is egyértelműen leszögezik, hogy a Liget projekt teljes körű, ezen három fejlesztést is tartalmazó megvalósulása esetén jelentősen, a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya a Városligetben. Ráadásul ezen épületek esetében különösen érthetetlen a zöldfelületek védelmére való hivatkozás: ezek megvalósítása ugyanis semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, hiszen a helyükön több mint száz éve mindig is épületek álltak – jegyezte meg.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest projekt valamennyi eddig átadott összes eleme rendkívül népszerű és napról napra egyre több ember számára bizonyítják a Liget projekt célkitűzéseinek érvényességét; átadásuk óta már több százezer látogatót fogadtak a megújult parkrészek, a Nagyjátszótér, a Millennium Háza és a Rózsakert, a Városligeti Sportcentrum, az ifjúsági sportpályák, valamint a kutyás élménypark is.