Az utóbbi egy hét talán legélesebb belpolitikai csörtéje kezdődött, amikor múlt pénteken Orbán Viktor azt mondta, hogy mivel a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom beszakadt, a fővárosnak 50-60 milliárd forintot fel kellene használnia abból a több mint 100 milliárd forintos megtakarításból, amit az előző főpolgármester, Tarlós István halmozott fel. Külön segítséget kell adni a taxisoknak, vendéglátósoknak, szállodásoknak, általában az idegenforgalmi szektorban dolgozóknak – tette hozzá.
Ennek megfelelően a Fidesz-KDNP frakciója azt javasolta a fővárosi közgyűlésnek, hogy legalább 50 milliárd forinttal támogassa a bajba jutott, a turizmusban és vendéglátásban érdekelt fővárosi cégeket.
A fővárosi vezetők a felvetésre adott válaszaikban nem sok érdemi érvet sorakoztattak fel, leginkább a hátrahagyott problémákat sorolták. Karácsony Gergely Orbán Viktornak szánt válaszában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes Facebook-posztját osztotta meg, amely szerint a kormány minden adóbevételt elvesz, nem hagy eleget a város üzemeltetésére, Tarlós Istvánék pedig egy lepusztult várost hagytak hátra. Pont úgy, mint amikor 2010-ben Tarlós István arra hivatkozott, hogy Demszky Gábortól egy eladósodott és lepusztult várost örökölt.
Pénz és adósság
Mi a helyzet ténylegesen az emlegetett 100 milliárddal, valamint az adóbevételekkel? A fideszes narratíva szerint a fővárosnak a vagyonából bőven telne a költekezésre. A Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozta, hogy 162 milliárd forintja van a fővárosnak állampapírban és készpénzben. Ez azonban ebben a kontextusban legalábbis erős csúsztatás. A kincstári számlákon közel 30-40 milliárd forint az önkormányzat éven belüli gazdálkodását fedezi: az állam nem minden hónapban utal pont annyit, mint amennyi fedezi a kötelező feladatok adott havi kiadásait, de a legnagyobb bejövő forrás, az iparűzési adó is az év egy meghatározott időszakában folyik be – ezt májusról éppen szeptemberre tolta el a kormány.
Tarlós István főpolgármestersége alatt valóban jelentősen nőtt az államkincstárnál elhelyezett pénz mennyisége, 2019 végén 82 milliárd forint volt az állampapírok értéke. Ennek fő oka, hogy a fővárosi költségvetésbe betervezett projektek rendszeresen csúsztak, így mindig a következő évre vitték át a projektek forrását. Egyébként egy önkormányzat nem is tervezhet csak úgy szabad vagyonnal, az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok ennél sokkal szigorúbbak.
Másrészt a fővárosnak nemcsak pénzeszközei, hanem hitelei is vannak. A tavalyi, legfrissebb elérhető mérleg szerint Budapestnek 116,8 milliárd forint az éven túli kötelezettsége, tehát adóssága. Többek között itt szerepel a – kormány által Tarlós Istvánra erőltetett – orosz metrókocsik beszerzésére felvett 60 milliárdos hitel is. További kölcsönt egyébként a főváros csak a kormány engedélyével vehetne fel.
Lyukas költségvetés
A javasolt támogatás 50 milliárdos összeg nagyságrendjét jól mutatja, hogy idén a főváros 248 milliárd forint bevétellel tervezett. Ráadásul számításaink szerint a kormány elvonásai és a koronavírus-járvány miatt csökkenő vállalkozási befizetések, valamint a közösségi közlekedés csökkenő utasszáma miatt eleve 50 milliárd forintos hiányt kellene valahogy kigazdálkodnia a fővárosnak.
Hasonló a kép, ha a tervezett kiadásokhoz viszonyítunk: 2019-re a fővárosnál 242,6 milliárdos kiadással számoltak, ennek tehát a 20,6 százalékát tenné ki a javasolt 50 milliárdos támogatás.
A központi költségvetés kiadásai 2019-ben 16 ezer milliárd forintot tettek ki, így ha hasonló mértékű segélycsomagot kérnének a fideszes politikusok a kormánytól, akkor 3300 milliárd forintra kellene igényt benyújtaniuk. A kormány ehhez képest gazdaságvédelemre 1350 milliárd forintot fordít a jövő évi költségvetésből, és ebben már korábbi meglévő programok és uniós pénzek átirányítása is benne lehet. Munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatásra pedig a kormány országosan 92 milliárd forintot költ. Úgy tűnik tehát, hogy
a miniszterelnök csak akkor javasol igazán nagyvonalú segítségnyújtást, ha más pénzéről van szó.
Céges adóbevételek
De ha már itt tartunk, érdemes azt is megnézni, hogy kihez és mennyi adóbevétel jut egyebek mellett azoktól a vállalkozásoktól, amelyeket meg kellene segíteni. Becslésünk szerint tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenység utána a fővárosi önkormányzatnak 5-8 milliárd forint adóbevétele lehetett*A teljes fővárosi munkavállalói jövedelem 3413 milliárd forint volt 2018-ban a KSH adatai alapján, a vendéglátás-szálláshely szolgáltatásé 113 milliárd. A foglalkoztatottak száma összesen 870 ezer volt a fővárosi cégeknél, a vendéglátás-szálláshely szolgáltatás esetében 50 ezer.. A fideszes javaslat tehát azt kéri, hogy a turizmus-vendéglátásban érdekelt cégek annyi támogatást kapjanak, mint amennyit hat-nyolc év alatt fizetnek be adóként Budapestnek. Mint látni fogjuk, az államnak sokkal több jut ezektől a vállalkozásoktól is.
Ami az összes adót illeti, a NAV tavaly összesen 15,5 ezer milliárd forint adót szedett be, ebből 4 ezer milliárd forintot, tehát az összes adó közel negyedét Budapesten. Ez közel másfélszer annyi, mint amit a 18 százalékos fővárosi lakosságarány indokolna.
Az önkormányzatoknak egyetlen jelentős forrásuk van, amit a cégek fizetnek, ez pedig a helyi iparűzési adó (hipa). Erről csak 2018-ra érhető el egyelőre országos végleges adat, összesen 711 milliárd forintot fizettek be a cégek. Ebből nem egészen 39 százalék, 275 milliárd jutott a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak, amit közel fele-fele arányban osztanak meg egymással*évente változik a kulcs, 2018-ban 54% volt a főváros javára..
A fővárosi önkormányzat 2018-ban még közel 149 milliárdos hipabevétele idén a válság miatt ennél biztosan kevesebb lesz. Az önkormányzati céges bevételek több mint harmadát osztaná tehát szét a fideszes fővárosi frakció a cégeknek egy olyan ágazatban, ahol a kormányközeli üzletemberek már jelentős részesedéssel bírnak.
Hét százalék sem marad
Azt is megvizsgáltuk, hogy a fővárosban működő cégekhez köthető adóbevételek mekkora részét kapja a kormány és a fővárosi önkormányzat. A KSH telephelyi szintű statisztikáiból tudható, hogy a vállalatok által 2018-ban kifizetett 10,1 ezer milliárd forint vállalkozói jövedelemből 3,4 ezer milliárd a fővároshoz köthető. Ezt az arányt figyelembe véve ki lehet számolni a vállalkozások által foglalkoztatottak járulék- és adóbefizetéseit.
Összességében a fővárosi vállalkozások tavaly 2,2 ezer milliárd adót fizettek, amiből alig minden 14. forint juthatott el a fővárosi önkormányzathoz.
Ha az adók összességét nézzük, akkor még egy kicsit kevesebb marad helyben: a fővárosi önkormányzat az összes adót tekintve – aminek nagy része az áfa – 6,5 százalékhoz jutnak hozzá a csak a vállalkozásokra vonatkozó 6,7 százalékos arányhoz képest.
De még ehhez képest is egyre kevesebb marad helyben: a fővárostól korábban évi 10 milliárdot vontak el szolidaritási hozzájárulás jogcímen, ez a plafon eltörlésével jövőre akár 30-40 milliárd forintra is nőhet a végleges költségvetési törvény alapján.
Ráadásul a hipabevételek szabad elköltését pont a Fidesz egy 2019. novemberi törvénymódosítása lehetetlenítette el. A helyi adókról szóló törvénybe ugyanis bekerült egy olyan kitétel*1990. évi C. törvény a helyi adókról
36/A. §112 A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli., miszerint a hipát elsősorban a helyi közösségi közlekedésre kell az önkormányzatoknak fordítania – így ha még akarná se tudná elfogadni a fideszes turisztikai-vendéglátós javaslatot a fővárosi közgyűlés, hiszen azzal törvényt sértene.
Az önkormányzati törvény kötelező feladatainak listáján amúgy is hiába keresnénk a gazdaság- vagy vállalkozásfejlesztést: ilyen nem szerepel*A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. * gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
8a. * szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (a listát lásd a csillagra kattintva). Így amíg van olyan nem vagy nem kielégítően ellátott feladat, ami kötelező – elég itt a kátyús utakra, a matuzsálem korú buszokra, villamosokra, trolikra gondolni -, addig arra kellene az elérhető forrásokat fordítani. A főváros egyébként foglalkozik vállalkozásfejlesztéssel is, de ennek nagyságrendjét mutatja, hogy a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány tavaly 277 millió forint támogatást kapott a tevékenységéhez.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
