Átalakíthatják a gázárat - az állami energiahivatal hat éve nem javasolt ilyesmit

Bár a közműhivatal rendületlenül vizsgálja a lakosság fűtési rezsijét, az elmúlt öt év során - Orbánék szája íze szerint - a tőzsdei mélyrepülések ellenére sem találtak okot a rezsicsökkentésre.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vizsgálja a szociális és a sávos lakossági energiaárak, valamint az ipari rezsicsökkentés lehetőségét is - jelentette ki megkeresésünkre Dorkota Lajos, aki mandátumának július 1-i lejártával most épp nem elnöke a hatóságnak. Árjavaslataikat szeptemberig tervezték kidolgozni. Igaz - amiként arra maga is utalt -, hasonló indítványokkal a korábbi években is éltek, visszafogott sikerrel. Tóth Bertalan MSZP-elnök írásbeli megkeresésére ugyanakkor egyértelműsítette: a hat évvel ezelőtti rezsicsökkentés óta, a megfeleződő-negyedelődő piaci gázárak ellenére egyszer sem éltek gázárcsökkentési javaslattal.

Az ellenzéki politikus információink szerint több körben is arról tudakozódott az energiaár-előkészítésért felelős hatóság elnökénél, milyen lakossági gázárjavaslatokat tettek az elmúlt évek során. A párt régóta észrevételezi ugyanis, hogy míg a gáz tőzsdei ára az elmúlt évek során nagyjából felére-negyedére esett, addig a kormány ezt hat éve nem érvényesíti a lakossági tarifában. (A parlament kormánypárti többségű szakbizottsága nemrég 12. alkalommal hiúsította meg az MSZP erre alapozó gázárcsökkentési javaslatának napirendre tűzését.)

A MEKH válaszként tavaly az elmúlt évtized több száz oldalnyi, gázárral kapcsolatos "javaslatát" küldte el Tóth Bertalannak. Igaz, ezek jó része üres lap vagy táblázat, illetve jogszabálytervezet. Bár a háttérszámításokat a politikus nem ismerhette meg, a szaktárca és a hatóság sajátos munkamegosztása így is élesen kirajzolódik. Eszerint a MEKH az innovációs tárcával egyeztetve lényegében kész szabálytervezeteket dolgoz ki, inkább háttérintézményként teszi ezt, semmint úgymond kormányfüggetlen hatóságként. A - teljesnek nem tekinthető - aktában fellelhetők az Orbán-kormány 2012 eleji, 4,2 százalékos (propagandájukban kevéssé emlegetett) gázáremelésének pontos adatai éppúgy, mint a fogyasztási sávok szerinti, végül elutasított 2012-es ármódosítási javaslat, ami állítólag az energiaügyi helyettes államtitkári posztot akkor mindössze három hónapja betöltő Holoda Attila állásába került. A hatóság - az akkor épp csúcson járó tőzsdék ellenére - támogatta a 2013 novemberi és 2014 áprilisi gázrezsicsökkentést is. Azóta, bár láthatólag rendszeresen küldenek árakra vonatkozó javaslatokat a szaktárcának, azok az elmúlt hat év során elsősorban a tarifa belső szerkezetének módosítására és más pontosításokra irányultak.

Tóth Bertalan ez év májusi levelében szintén azt tudakolta Dorkota Lajostól, hogy a 60-70 százalékos nemzetközi gázárcsökkenés dacára a szakhatóság miért nem tart indokoltnak lakossági tarifamérséklést. Emlékeztet, hogy az MSZP számításai szerint az árbefagyasztás csak 2016-ban minden háztartás zsebéből 22 ezer forintot vett ki. Felemlíti az országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnökének 2015-ös ígéretét, miszerint akkor csökkentenek lakossági tarifát, ha a nemzetközi áresés tartóssá válik. Az azóta eltelt öt év rendre alacsonyabb piaci tarifákat hozott. Ennek tükrében Tóth Bertalan az tudakolta Dorkota Lajosnál, hogy a hivatal mikor kezdeményezte utoljára a háztartások gázárcsökkentését, tervez-e ilyet, illetve mi lenne az a nagykereskedelmi ár, amikor a MEKH már indokoltnak látna egy mérséklést a lakosság körében.

A hivatal 2015 és 2020 között nem tett javaslatot a földgáz lakossági árának csökkentésére - jelenti ki nemrég kelt válaszában Dorkota Lajos. Furamód azt is hozzáteszi, hogy emelésre sem, miközben - szavai szerint - "például 2018-ban" jelentősen nőtt a világpiaci ár. Emellett az ellenzéki pártelnök figyelmébe ajánlja a hatóság honlapján havonta frissített európai energiaár-összehasonlító listákat. (Eszerint a magyar gázár az EU-ban a legalacsonyabb.) Dorkota Lajos azt is hosszan ecseteli, hogy a világpiaci gázár csak a lakossági tarifa egy eleme. (Az áfán kívüli, viszonylag bonyolultan hangzó egyéb tételek közé sorolható a gázrendszer és a biztonsági készletek fenntartási költsége, valaminta gázcégek árrése. Ezeket a hivatal határozza meg.) Alapvető feladatukként az ellátás biztonságának fenntartását nevezi, valamint azt, hogy a tarifa "kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható, kiszámítható és megfizethető legyen a lakosság számára". Az elnök lapunknak ennek kapcsán megjegyezte: hivatalukban szívesen megmutatják a pártelnöknek vagy szakértőjének a kitakarások nélküli előkészítő irataikat is.

Dorkota Lajos lapunknak a jövőre nézve sem zárta ki a gázárcsökkentés lehetőségét, de ezt bonyolult kérdésnek nevezte. (Pedig 2016-os közlésük, miszerint az alacsony nemzetközi gázárak és szinten maradó belföldi eladási árak között képződő többlethaszonból az esetleges jövőbeni áremelkedést ellensúlyozására tartalékalapot képeznek, másként nem értelmezhető, mint hogy ellenkező döntésig az Orbán-kormány a lakossági gázárat nem csökkenti.) Azt azonban helyes megfogalmazásnak nevezte, hogy az alacsony beszerzési és szinten maradó eladási árak között képződő forrásból a korábbiaknál többet fordíthatnak fejlesztésre, felújításra. Ez az álláspont nagyjából egybeesik a gázbehozatalt végző állami MFGK lapunknak küldött korábbi üzenetével, miszerint a pénzügyi tartalékkasszában csak az az összeg marad, ami különböző ráfordításaik után megmarad. Mások ugyanakkor eme többletkiadások létjogosultságát a MEKH-pecsét ellenére is megkérdőjelezik.