Több mint tíz éve volt utoljára téma, hogy milyen böngészőt használ valaki internetezéshez. A Google 2008-ban kiadta a Chrome-ot, azóta pedig ez a világ legnépszerűbb browsere. Ez nem meglepő, hiszen az akkoriban még főként a keresőjéről és a Gmail levelezőről ismert cég azért fejlesztett saját böngészőt, mert annyira nem volt elégedett a rivális cégek termékeivel, az Internet Explorerrel és a Firefoxszal.
Bár a számok alapján a Google Chrome még toronymagasan piacvezető mind globálisan (68 százalékos részesedés), mind idehaza (64 százalékos részesedés), már korántsem számít annyira „cool” terméknek, mint tizenkét éve, amikor a felhasználók istenítették a programot, hiszen jóval gyorsabb volt a riválisainál, és egyik fontos újítása volt a böngészőlapok kezelése, így végre egyszerre több oldalon is kényelmesen lehetett szimultán böngészni.
Napjainkra már magát a Chrome-ot is sokan bírálják azért, hogy túl sok erőforrást foglal le, ami egyrészt lassulást eredményezhet bizonyos idejű használat után, ha pedig laptopon fut a böngésző, a pluszterhelés felpörgeti a hűtést, így az indokoltnál hamarabb lemeríti az akkumulátort.
Mitől lassú ma az egykori szuperbrowser?
Persze ebben az is közrejátszik, hogy ma már sokkal komplexebb webes alkalmazásokat futtatunk a böngészőben, mint tíz éve: akár teljes értékű szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, képszerkesztőt, prezikészítő appot vagy 4K felbontású videókat nézünk benne, nem csupán statikus oldalakra feltöltött cikkeket olvasgatunk velük. Tehát ma már egy sor olyan programra is használjuk a böngészőt, amire korábban külön szoftvert használtunk, például Office-t vagy videolejátszót. Sok esetben a böngésző programhibája okoz irreálisan magas memóriahasználatot, a Microsoft épp a mostani hetekben javított egy ilyet, a Chrome-hoz pedig egy olyan funkció készül, amely a böngészőt túlságosan leterhelő reklámok ellen biztosít majd védelmet.
A Venturebeat munkatársa néhány hónapja egy sor különböző, kifejezetten a böngészők teljesítményének összehasonlítására, mérésre alkalmas tesztet futtatott le a jelenleg Windowsra elérhető browsereken (ezekről részletesen később). Beszédes, hogy a Chrome és a Firefox csupán egy-egy tesztoldalon győzedelmeskedett, míg a Microsoft pár hónapja elérhető új Edge böngészője több tesztben is a legjobbnak bizonyult.
Az eredmények tükrében én is kipróbáltam a legújabb windowsos böngészőprogramokat. Az Internet Explorert kihúztam a listáról, ezt ugyanis pár éve nyugdíjazta a Microsoft (bár a Windows 10-ben is megtaláljuk iexplore.exe néven, ha valamilyen régi oldal megnyitásához szükség lenne rá). Egy időben még az Apple Safari browsere is hozzáférhető volt Windowsra is, de már sok éve megszűnt a támogatása, így e program használata már csak Macen és az Apple mobil eszközein lehetséges.
A számok szerint nálam is a Microsoft nyert
Saját tesztünkhöz az összetett webalkalmazások terén nyújtott teljesítményt vizsgáló Browserbench Jetstream 2-t használtam. Mindegyik browsert többször teszteltem, a cikkbe az elért legmagasabb pontszám került be. Ezt, 136,741 pontot az új (kék-zöld kerek ikont használó) Microsoft Edge érte el. A Google Chrome ezüstérmes lett 131,000 ponttal, a bronzérem pedig a Brave böngészőnek jutott 130,894 ponttal. Negyedik helyre az Opera GX böngésző futott be 129,709-es pontszámmal, míg a Mozilla Firefox az utolsó lett 96,085 ponttal, bár valószínű, hogy e szoftver esetén egy beépített védelmi funkció megzavarta a mérést, ez ugyanis jelezte, hogy a teszt indokolatlan terhelést ró a programra.
Mindennapi használat során egyébként nem érzékeltem, hogy a Firefox ennyivel rosszabb lenne a többi programnál, komoly előnye volt, hogy 8 órányi home office-os folyamatos használat után sem lassult le, míg a Chrome, a Brave és az Edge esetén ez előfordult – leginkább a Messengerben vált lomhává az egyes chatek közti váltás. Ezt a zavaró jelenséget a Firefoxnál és az Opera GX-nél nem tapasztaltam.
Összességében a Brave nem nyújtott semmi olyan extra előnyt, amely miatt érdemesnek éreztem volna ezt a szoftvert használni. A Windows 10 részét képező új Edge böngészőt viszont bátran lehet használni Chrome helyett, mert jól működött, mellé nem is szükséges letölteni a Google böngészőjét a frissen feltelepített rendszerre. A Firefox valamelyest kevesebb erőforrást fogyasztott a gépeimen a Chrome-nál, de egyes oldalak nem működtek jól alatta. A legnagyobb meglepetést az Opera GX gamerböngésző okozta, amit úgy be tudtam állítani, hogy a kisebb teljesítményű laptopomon se lassítsa le a rendszert, pörgesse a hűtést (egy-egy oldal, nagyon ritkán ezen is hajlamos volt rosszul megjelenni). Összességében kiderült, hogy akármilyen böngészőt is használunk, a kiegészítők közül érdemes csak a néhány legfontosabbat feltelepíteni, mert ezek képesek jelentősen befolyásolni az élményt.
Az egyes böngészőkkel szerzett tapasztalataim részletesen itt olvashatók:
Google Chrome
A Google Chrome böngészőjét szereti használni az általam megkérdezett fejlesztők többsége, és a koronavírus-járvány alatt indított állami informatikusképzésben is ezt ajánlják a tanulóknak.
Erősségek: a megkérdezett fejlesztők a sebességét, biztonsági funkcióit emelték ki előnyeként, illetve azt, hogy a Google-fiókkal szinkronizálni tudja például a jelszavakat, beállításokat, kedvenc oldalakat. Rengeteg típusú kiegészítő érhető el hozzá.
Gyengeségek: a Chrome sandboxban, egymástól virtuálisan elkülönülő környezetben futtatja a megnyitott oldalakat, ami biztonsági szempontból jó, ám nagy lehet az erőforrásigénye, ami lassulást okozhat.
Mozilla Firefox
A Firefox böngésző funkciói tükrében mostanra felnőtt a Chrome-hoz: ha regisztrálunk a Mozilla rendszerében saját fiókot, akkor egy új gépre is képes pillanatok alatt letölteni a beállításokat, könyvjelzőket, jelszavakat és kiegészítőket is.
Erősségek: próbáim során a Chrome-nál valamelyest kevesebb erőforrással is beérte működés közben. A Firefoxhoz is rengeteg kiegészítő érhető el.
Gyengeségek: néhány oldal nem működött jól alatta, vagy maga a böngésző jelezte, hogy egy oldal megzavarta a működését. Vigyázni kell a kiegészítőkkel is, egy-egy letöltött modul is akadályozhatja az oldalak normál használatát.
Microsoft Edge
A Microsoft nemrég tette letölthetővé az Edge nevű böngésző új kiadását. A beállítások, könyvjelzők az Edge esetében a Microsoft-fiókunkkal szinkronizálódnak, új gép esetén innen töltődnek le.
Erősségek: ez a böngésző is a Chromium motort használja, mint a Chrome, így az ahhoz készült kiegészítőket is telepíteni lehet rá. (Az Edge korábbi verziójával ez nem volt lehetséges, az a Microsoft saját megoldásán alapult.)
Gyengeségek: elég fürge, de sok órányi használat után ennek is elszállhat az erőforrásigénye, de nem jobban, mint a Chrome-nak.
Brave
A Brave böngésző a Firefoxot fejlesztő Mozilla Alapítvány egykori társalapítójának, a honlapokon használatos JavaScript programozási nyelv atyjának, Brendan Eich-nek a projektje. Neki azért kellett távoznia attól a cégtől, mert kiderült, hogy korábban egy melegjogok ellen küzdő szervezetet támogatott. Mostani terméke, a Brave böngésző a Chrome-hoz hasonlóan a Chromium-motort használja, így a Chrome-os kiegészítők működnek vele.
Erősségek: beépített követés- és reklámblokkolója van, viszont be lehet kapcsolni benne saját reklámok megtekintését, amelyért virtuális valutával (Brave Rewards) jutalmazzák a felhasználót. Ezt aztán a Brave programjához csatlakozott médiumok között lehet szétosztani.
Gyengeségek: semmilyen módon nem lehet felhővel szinkronizálni a Brave beállításait, ha új gépre költözünk, vagy újratelepítjük a rendszert, mindent manuálisan kell újra telepíteni, beállítani.
Opera GX
Az Opera GX hivatalosan egy gamer böngésző, ennek megfelelően sötét és neon színekben pompázik, van benne beépített Discord-, Messenger-, Instagram-kliens, ám ezeket érdemes kikapcsolni, mert jócskán megnöveli a böngésző erőforrásigényét akkor is, ha ezek épp nincsenek aktív használatban.
Erősségek: a menüjében korlátozni lehet, hogy a browser legfeljebb mennyi memóriát és processzorkapacitást használjon. E funkció révén a céges laptopomon ez a böngésző lett a nyerő, mert ha mindkét paraméternél a rendelkezésre álló kapacitás háromnegyedére korlátoztam erőforrásait, elhallgatott a laptop hűtőventilátora, és nyugodtan tudtam rajta dolgozni. Többször jól jött a beépített virtuális magánhálózati (VPN) funkció is: amikor egy közös vállalati címről túl sokan akartuk ugyanazt a szolgáltatást használni, a VPN-t bekapcsolva el tudtam érni, hogy úgy látszódjam, mintha másik helyről böngésznék.
Gyengeségek: a böngészőt fejlesztő norvég cég hírnevét januárban megtépázták azok a hírek, melyek szerint a cég kínai befektetői uzsorakamatot kínáló appok terjesztésében is érdekeltek. Ezért sokan gondolhatják úgy, hogy nem irányítják át böngészőjük teljes netforgalmát egy ilyen cég VPN-szerverein.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
