Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.
A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).
A kastély egy 1955-ös képen. Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal
Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg
Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.
A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan”.
A kastély 1939-ben. Fotó: Fortepan
2018 végén végül a tihanyi polgármester jelentette be, hogy az egykori hotelnek sikerült pályázati támogatást nyernie szállásfejlesztésre, így a szállodai projekt valósul meg. A december eleji közmeghallgatáson a polgármester azt mondta, hogy 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit, és az építkezés 2019-ben kezdődhet.
2019 január végén valóban nyilvános lett, hogy a Csányi, Garancsi és Hernádi tulajdonában lévő CDHT Hotel Projekt Kft. 2,9 milliárd forintos támogatást kap az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). A hotelfejlesztésről azonban lényegében semmilyen érdemi információt nem osztottak meg a nyilvánossággal, mindössze a tihanyi önkormányzat lapjából derült ki annyi, hogy az egykori főhercegi rezidencián négy vagy ötcsillagos szálloda létesül, a “koncepciótervek már készen vannak”, és a program szerint 2021-re be kell fejezni a beruházást.
A beruházásról sem korábban nyilvánosan, sem most nekem nem árult el semmilyen részletet se a támogatást nyerő CDHT, se a Magyar Turisztikai Ügynökség. Egyedül a szállodaszövetség*Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége honlapján szerepel az, hogy a beruházást 4,2 milliárd forintosra tervezték, amely alapján a projekt 70 százalékára kaptak állami támogatást*Ez a szám némileg homályos, mivel a szállodaszövetség honlapján lévő adatokat az AB Inform nevű építésőipari projektformációs oldaltól származik, amelynek a képviselője “saját információként” hivatkozott az adatra..
Felfüggesztett pályázat, négyszeres keretösszeg
Az építkezés azonban mégsem indult el a tavalyi év során nem tisztázott okokból, és a 4,2 milliárdos beruházási terv ellenére a CDHT az MTÜ újabb pályázaton indult el. Ez volt az a pályázat – ahogy a 24.hu bemutatta -, amelyen javarészt kormányközeli milliárdosok érdekeltségei között osztottak szét 83 milliárd forintot május végén, miközben a forgalom összezuhanása miatt az egész szektor kormányzati segítségre várt.
Ahogy korábban írtuk, a pályázat nem csak amiatt kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatban álló vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy érezhetően nem törekedtek a látszat árnyalására: több esetben lényegében üres cégek kaptak milliárdokat adott esetben olyan hotelek építésére, amelyekről nyilvános információt sem lehet találni.
Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
A pályázat nem csak az eredményhirdetés miatt volt visszás: a 2019 karácsonya előtt megnyitott lehetőségre eredetileg március végééig lehetett pályázni, de végül jóval hamarabb, január 7-én felfüggesztették. Így aki nem feltételezte azt, hogy a karácsonyi-szilveszteri időszakban kell elkészítenie a pályázati anyagot, elesett a támogatás lehetőségétől. Az eredetileg 20 milliárdos keretösszeget ezt követően nem teljesen tisztázott okokból 83 milliárd forintra növelte az MTÜ.
11,5 milliárdot kértek a 4,2 millirádra becsült projektre
A májusban közzétett döntési lista alapján a Csányi-Hernádi-Garancsi féle cég kapta meg egyben a legmagasabb összeget a pályázaton, összesen 8,6 milliárd (egészen pontosan 8 632 723 437) forintot*A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels összességében többet, 17,7 milliárdot kapott, mivel külön-külön pályázott az egyes projektekre.. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 20 milliárdos keretösszeg közel felére pályáztak.
Az nem világos, hogy a korábban 4,2 milliárd forintosra becsült beruházásra miért igényeltek a korábban megkapott 2,9 milliárd forint mellé további 8,6 milliárd forintot, mivel a CDHT nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre se. Azt sem árulták el, minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan, a felfüggesztés előtt beadták a pályázatukat. Mivel az MTÜ eddig egy megkeresésemre sem válaszolt, az sem derült ki, hogy a korábban támogatásként adott 2,9 milliárd forint része-e a legalább 30 százalékos önrésznek.
A Tihanyi Bencés Apátság és a Balaton. Fotó: Mohai Balázs/MTI
A tihanyi polgármester, Tósoki Imre telefonon azt mondta nekem, hogy ő sem tudja, mikor indulhat a beruházás és mekkora lehet a költségvetése. A fideszes politikus szerint a támogatási szerződés után indulhat az engedélyezés, és azt követően a kivitelezés. Feltételezése szerint azért igényelhettek újabb támogatást a beruházók, mert jelentősen megdrágultak az építkezések az elmúlt időszakban. Azt mondta, számára nem egyértelmű, hogy négy vagy ötcsillagos lesz a hotel, de nagyon bízik benne, hogy ötcsillagos.
A szállodaszövetség honlapján szereplő – nem hivatalos – áprilisi beruházási lista szerint négycsillagos lehet a tihanyi beruházás. A 2018-as tervek szerint magában a kastélyban 15 szoba jönne létre, az ingatlan egyik felújítandó épületében 36, “új szállásépületekben” pedig 99 szoba.
Amennyiben valóban 150 szobás lenne a hotel, az azt jelentené, hogy szállodai szobánként 77 millió forint állami támogatásban részesül a beruházás. Összehasonlításképp az MTÜ egy 60 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési programot írt ki májusban, amelyben szobánként 1 millió forinttal támogatnák “a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban”. Tehát az iparág összeomlása idején Magyarország néhány különösen vagyonos embere arányaiban 77-szer annyi támogatást kap, mint egy válságba került kisvállalkozó (aki örülhet, ha igénylése belefér a keretbe, és megkapja a támogatást).
“Újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni”
Csányi, Garancsi és Hernádi a Forbes szerint egyaránt az ötven leggazdagabb magyar közé tartoznak, összvagyonunk megközelíti az 500 milliárd forintot. Ezzel együtt nem először részesülnek jelentős állami segítségben. Például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhídra közel hárommilliárd forintot kapott, tavaly év végén pedig hatmilliárd állami támogatásban részesült két érdekeltsége.
Garancsi István lett például az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló cég új tulajdonosa Andy Vajna halála után, amely 2018-ban mintegy tízmilliárd forint profitot termelt. Garancsi és Hernádi cége is milliárdokat kapott egy EU-s programban arra, hogy karoljanak fel ígéretes vállalkozásokat. Hernádi azonban többek között egyik rokona, illetve Garancsi érdekeltségét támogatta, vagy éppen egy szexpartner-keresőt, amin az EU is kiakadt. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálta is Garancsi és Hernádi alapkezelőit kartellezés gyanúja miatt.
Hernádi Zsolt egy másik érdekeltsége pedig korábban is kapott állami támogatást az MTÜ-től. A Napi.hu írta meg, hogy Hernádi megvett egy félkész esztergomi hotelt, amelyre 2,8 milliárdot kapott a turisztikai ügynökségtől. A pályázat beadása idején Hernádi unokaöccse, a jelenlegi esztergomi polgármester, Hernádi Ádám igazgatósági tag volt a pályázatokat bonyolító cégben.
Hernádi akkor azt mondta, hogy azért volt szükség az állami támogatásra, mert “újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni, állami támogatás nélkül nem lehet nyereségesen megvalósítani ezt a beruházást”. “Vannak megtakarításaim, de veszteséges üzletbe nem fektetek be, mert azt pazarlásnak hívják. A pazarlás pedig bűn. Ezt közgazdászként és vallásos emberként is mondom” – mondta.
A három üzletembert az is összeköti, hogy közeli viszonyban állnak Orbán Viktorral, adott esetben együtt néznek focimeccset. A Market Zrt. többségi tulajdonosa, Garancsi nyíltan beszélt barátságukról, a Mol-vezér Hernádi szintén közeli kapcsolatban áll vele, Csányi Sándorral pedig a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek egymásról.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
