Kiderült, ki a filmvászon legtöbbet káromkodó színésze - és nem Samuel L. Jackson!

Káromkodni csúnya dolog, b*ssza meg! Márpedig a filmekben gyakran megteszik, főleg az olyan karakterek, akiknek ez a legkisebb bűnük. Hollywoodban a kvázi öncenzúraként funkcionáló Hays-Breen-kódex gátat szabott ennek, ám annak megszűnésétől (1968), illetve a Bonnie és Clyde-tól vagy a Szelíd motorosoktól A sebhelyesarcún és Ponyvaregényen át A Wall Street farkasáig, illetve azon túl rengeteg f*ckot, *sshole-t, cockroach-ot, sh*tet, jerköt és egyéb cifraságokat, vagy ezek kombinációját hallhattuk a mozikban. Habár mind tudjuk, hogy a magyar nyelv a legalkalmasabb az igazán príma káromkodásokra, amelyek azért a magyar filmben sem voltak túl gyakoriak cenzurális okokból. A Buzz Bingo végzett egy kutatást értelemszerűen amerikai filmek alapján, és megállapította, hogy melyik filmben, melyik színész, illetve melyik korszakban káromkodtak a legtöbbet a nagyvásznon. Ezek közül a fontosabb eredményeket kép formájában beágyaztam a cikkbe.

A 3500 mozifilm forgatókönyve alapján végzett kvantitatív elemzés arra fókuszált, hogy egyrészt hányszor káromkodnak egy filmben, másrészt 1000 szóra mennyi obszcén szó, illetve kifejezés jut. Az oldalon csak a top 10-eket tették közzé.

Talán nem meglepő, hogy filmek terén A Wall Street farkasa a no. 1, a Buzz Bingo szerint 715 alkalommal káromkodnak a 180 perces játékidő során. Aki gondolja, utánaszámolhat, de én érzésre is elhiszem, bár valamiért az én fejemben inkább a Tarantino-filmek éltek, élen a Ponyvaregénnyel és a Kutyszorítóbannal mint a leginkább szabadszájú alkotásokkal, de ezek közül ráadásul csak utóbbi került be a top 10-be. Az 1000 szóra jutó káromkodások toplistáján viszont Gary Oldman Éhkopponja vezet: az 1997-es filmben 41,3 szitkozódás / 1000 szó az arány.

Színészek terén is mintegy A Wall Street farkasa vezet, bár ez a top 10 nem egy film alapján állt össze. Az biztos, hogy a Scorsese művében is sokat ordítozó, civilben is szabadszájú Jonah Hillé az aranyérem már csak a Superbad miatt is: aki 376 káromkodással és 22,9 káromkodás / 1000 szó aránnyal listavezetővé vált. Elég szorosan követi őt Leonardo DiCaprio, akivel együtt szerepeltek Martin Scorsese üzletember-gengszterfilmjében, és azért mögöttük nem sokkal marad le a bronzérmes Samuel L. Jackson és a 4. helyezett Adam Sandler sem.

Ha a filmkaraktereket nézzük, akkor megint egyértelműen A Wall Street farkasa vezet, és itt már Leonardo DiCaprióé a dicsőség, mert az ő Jordan Belfortja lett az első 332 szitkozódással. Na, azért nem kellett Adam Sandler Csiszolatlan gyémántbeli Howardját sem félteni 295 káromkodással, és természetes, hogy Joe Pesci Nicky-je a Casinóból is igen mocskosszájú volt 288 kirohanásával. Ami az 1000 szavas bontást illeti: ott Jonah Hill Donnie-ja lekörözte DiCaprio Jordanjét 74/1000-es arányával.

A Buzz Bingo megosztott egy érdekes grafikont is, amelyen látható, hogy az 1940-es évektől hogyan alakult a káromkodások száma. A Hays-Breen-kódexet ugyebár 1934-ben vezették be, és kb. az évtized vége felé kezdték el igazán komolyan venni, avagy aki nem felelt meg a kritériumainak, az tényleg nem kapott a nagy hollywoodi stúdiók mozijaiban bemutatásra feljogosító pecsétet. Szóval logikus, hogy 1940-től vizsgálták a káromkodások alakulását, bár az 1934 előtti, úgynevezett Pre-Code-korszakban az első hangosfilmek is tartalmaztak pikáns párbeszédeket. A Buzz Bingo a korhatáros és az összes filmet külön vizsgálta, de nagyjából hasonló a görbe mindkét grafikon esetében. Azaz értelemszerűen az öncenzúra lazulásával, a korhatárrendszer bevezetésével szabadszájúbbak lettek a filmek, és "a legmocskosabb évtized" ebből a szempontból az 1990-es évek volt, a 2010-es években, napjainkban ehhez képest visszaesés tapasztalható.

A Wall Street farkasát 2013-ban mutatták be, és mi beválogattuk a 2000-2010-es évek 20 legjobb filmje közé, nyilvánvalóan nem káromkodásai, hanem remek alakításai és Martin Scorsese rendezői munkája miatt. Az igazi Jordan Belfortnak viszont nem nagyon tetszett, hogy Scorsese kiteregette a tőzsde és az ő szennyesét.