Európa bajba jutott vezetőinek nagyon jól jött a koronavírus

Szerző: Illés Gergő
2020.03.28. 20:35

Meg azoknak, akik eleve nem is voltak bajban: Orbántól kezdve a hónapok óta gyengülő olasz kormányon, a megkopott renoméjú Angela Merkelen a folyton belpolitikai problémákba ütköző Emmanuel Macronig minden vezetőnek dobott egy mentőövet a koronavírus és az ezzel járó válságkezelés. Persze egy dolog elhárítani a járványt, de még nehezebb lesz megkezdeni a koronavírus utáni gazdasági romeltakarítást.

Európa bajba jutott vezetőinek nagyon jól jött a koronavírus

Szombaton jelent meg a Népszavában a Publicus közvélemény-kutatása, amely azt mutatta: már öt éve nem volt olyan alacsony a kormánnyal elégedetlenek aránya a magyar társadalomban, mint most, a koronavírus-járvány idején. Csupán a megkérdezettek 38 százaléka nem volt elégedett a dolgok folyásával Magyarországon a publicusos adatok alapján. A március elejei adatokhoz képest a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 48 százalékról 4 százalékpontot növekedve 52 százalékra nőtt, ahogyan 29-ről 30 százalékra emelkedett a Fidesz a teljes népesség körében is.

Így, ha az egészségügyi rendszernek és a gazdaságnak fáj is a koronavírus-járvány kitörése, Orbán Viktor és pártja egyelőre nem lehet boldogtalan:

egy hasonló krízishelyzetből még egy mégoly megosztó politikai erő, mint a Fidesz is képes tovább profitálni, amennyiben a válságkezelésbe nem csúszik súlyos hiba. Márpedig eddig a magyar válságkezelés – számos gyermekbetegsége ellenére – nem elhibázott, egyelőre pedig ezt a közvélemény is meghálálja.

Orbán azonban nincsen egyedül az európai vezetők közül azzal, hogy a koronavírusból politikai hasznot is képes kovácsolni. Az eddig befutott európai közvélemény-kutatások alapján sok államban jelentősen megugrott a kormánypártok és az ország élén álló vezetők támogatottsága, köztük az olyan országokban is, ahol a regnáló kormányok annyira népszerűtlenek lettek, hogy alig tudtak csak a felszínen maradni.

De kik és mennyi hasznot tudtak húzni a koronavírusból és a válságkezelésből Európa-szerte?

A baloldali olasz kormány

Az új koronavírus-járvány legkomolyabb európai gócpontja jelenleg Olaszország, annak is a milánói központú Lombardia tartománya. Olaszországban a koronavírus halálozási aránya jelenleg is tíz százalék körül alakul (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben), ráadásul napról napra jönnek az aggasztó hírek Rómából az aktuális napi halálozási adatokat tekintve: csak pénteken például majdnem ezren haltak bele a járványba, ami rekordmagas számot jelent a szintén nem elhanyagolható, 600-700 fő körüli, addigi napi adatokhoz képest.

Adná magát, hogy az olaszok a regnáló kormányt kezdjék hibáztatni az Észak-Olaszországban kialakult helyzetért, ráadásul az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és a balközép Demokrata Párt koalíciós kormánya szeptemberi hatalomátvételüket követően sem tudott kifejezetten népszerű lenni: az Öt Csillag folyamatosan népszerűséget veszítve tornászta le magát 15 százalékra, míg a demokraták is javarészt alulról nézegették a 20 százalékos értéket. Ami nem változott, hogy Matteo Salvini Legája stabilan 30 százalék körül vezessen, valamint az Öt Csillagra szépen felzárkózzanak a neofasiszta Olaszország Testvérei (FdI) is.

A közvélemény-kutatásokban azonban a koronavírus-járvány óta a Demokrata Párt erősödésbe, Salviniék pedig gyengülésbe kezdtek: előbbi immár 23 százalékon, utóbbi pedig már csak 26-27 százalék körül jár, vagyis a kettejük közti, addig inkább bővülő olló elkezdett összezáródni. Az Öt Csillag számára a koronavírus annyit jelentett csupán, hogy folyamatos csökkenésük 15 százaléknál egyelőre megállt, ugyanakkor az inkább feléjük húzó miniszterelnök, Giuseppe Conte profitálhat a legtöbbet a válságból:

a Delta közvélemény-kutató adatai szerint a miniszterelnök tetszési indexe a válság előtti, 52 százalékos értékről 72 százalékra ugrott.

Angela Merkel

Az olasz kormánynál is nagyobb „nyertesnek” tűnik eddig Angela Merkel: a kancellári pozíciót 2005 óta megszakítás nélkül betöltő német vezető renoméja a 2018 óta tartó kormányzati ciklusában erősen megkopott: hibáztatták Merkelt a német kereszténydemokrata CDU gyenge választási eredményéért, politikai passzivizmusáért. Ráadásul az egész CDU-nak fájt a türingiai tartományi választást követő politikai alku, mikor a helyi kereszténydemokraták a szélsőjobbos AfD-vel együtt választottak meg egy szabaddemokrata tartományi miniszterelnököt.

Szerintünk többek között erről is szól a demokrácia, de az AfD-vel való együttszavazásból akkora politikai botrány lett, hogy a szabaddemokrata miniszterelnöknek mennie kellett, és még Merkel is kénytelen volt odaszólni az ügyben. Ráadásul a párt éléről lemondott a merkelista irányvonalat képviselő Annegret Kramp-Karrenbauer, a potenciális utódjelöltek között pedig már meg is indult a versengés.

Így az elmúlt hónapokban már 30 százalék alatt teljesítő CDU-nak és Merkelnek – akinek kompetenciáját egyre többen kezdték nyíltan kritizálni – nem néztek ki túl jól a dolgok. A koronavírus-válság azonban sok mindent megváltoztatott: világszerte immár Németországban van az ötödik legtöbb, szombat estig 55 ezer fertőzött. Merkel a helyzetre való tekintettel mondott televízióbeszéde próbált lelket önteni a németekbe,

a higgadt retorika – mellyel a kancellár még a magyar sajtót és bejárta – pedig úgy tűnik, kifizetődött.

A Forsa szombaton publikált közvélemény-kutatása szerint a CDU az eddigi, 27-28 százalékos eredményéről 36 százalékra ugrott, míg a koalíciós partner szocdemek a válság idején is leginkább csak stagnálnak. A második erővé fejlődött Zöldek is visszaestek 22-23 százalékról 17-re, a szélsőjobbos AfD pedig 12-13 százalékos eredményeihez képest beesett tíz százalék alá.

Ezzel egyidejűleg a ZDF Politbarometer-kutatása alapján a németek háromnegyede elégedett a koronavírussal kapcsolatban meghozott állami intézkedésekkel, 4 százalék eltúlzottnak, 20 pedig túl enyhének találja azokat. Eközben Angela Merkel tetszési indexe március elejéhez képest 11 százalékpontot emelkedve 79 százalékos lett, a Merkellel kifejezetten elégedetlenek tábora pedig 18 százalékosra szűkült.

Emmanuel Macron

Francia elnöknek lenni nem könnyű,

piacpárti-liberális reformokat levezényelni kívánó francia elnöknek a bivalyerős szakszervezetek és a polgári forradalmak hazájában pedig még nehezebb.

A saját bőrén tapasztalhatta meg ezt a 2017-ben az elnöki székbe kerülő Emmanuel Macron, aki a teljes gazdasági reform levezénylése után egész Európa újraformálásába kezdett volna bele.

Macron azonban soha nem tudta annyira megvetni a lábát belföldön, hogy kifelé tudjon figyelni és – ahogy ő nevezi – az európai reneszánszon munkálkodni. 2018 végén és 2019 elején a sárgamellényes tüntetések rogyasztották meg komolyan az elnök tekintélyét, és ha Macron azt hitte, hogy a 2018-as vasúti sztrájk komoly kihívás volt, akkor bizonyára nem számolt a tavaly év végén induló újabb vasutassztrájkkal, amely idén januárra harminc éve a leghosszabb franciaországi munkabeszüntetéssé vált.

A koronavírus ugyanakkor átmenetileg az elnök belpolitikai kihívásain is enyhíteni tudott: a Harris Interactive mérése szerint március végére Emmanuel Macronban a franciák 51 százalékának van bizalma elnökként, amely jelentős ugrás az előző hónapok 40 százalék körüli adataihoz képest. Édouard Philippe miniszterelnökben a franciák 48 százaléka bízik az addigi hónapok 40 százalékos értékei helyett.

Akiknek kormánya eddig sem inogott, ezután pedig pláne nem fog

Voltak tehát olyan vezetők, akik alatt mindeddig ingoványos volt a talaj, támogatottságuk helyreállításában viszont segített nekik a koronavírus. Azonban vannak európai országok, ahol már eddig is stabil lábakon állt az azt irányító kormány, a vírus hatására pedig további erősödésbe kezdett: ilyenek például a Fideszen kívül a koronavírust frissen elkapó Boris Johnson pártja, a brit Konzervatívok is.

Johnson a tavaly decemberi brit előrehozott választáson földbe döngölte a baloldali Munkáspártot 45 százalékos eredményével,

az egyébként is megerősödő Konzervatívok viszont a válság alatti közvélemény-kutatások alapján 54 százalékra emelkedtek.

Eközben a vezetőváltásra készülő baloldal 33 százalékról 28 százalékra csökkent a válság alatt.

Ahhoz képest, hogy több európai ország is koronavírus-fertőzöttjeinek jelentős részét köszönheti annak, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) görcsösen ragaszkodott a síszezonhoz és a zsúfolt partikhoz, Sebastian Kurz népszerűsége sem sínyli meg a válságot. Az ÖVP elérte a 40 százalékos álomhatárt a közvélemény-kutatásokban, de koalíciós partnerei, a Zöldek sem lehetnek boldogtalanok a 18 százalékukkal. A legnagyobb nyertes persze mint mindenhol, itt is maga a vezető: Kurzban az osztrákok 77 százaléka bízik, 33 százalékponttal többen, mint februárban, ehhez képest csak 10 százalék ellenzi a politikáját.

Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest. Míg a helyi szélsőjobb Svéd Demokraták az elmúlt hónapban már át tudták venni a vezetést a Svédországot történelmileg irányító szocdemektől, a trend megfordult: a Szociáldemokraták 3 százalékpontot erősödve immár 26, a Svéd Demokraták pedig 2-t csökkenve 22 százalékosak.

BORÍTÓKÉP: Az Európai Tanács fotói alapján

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek