Mennyire érvényesül az emberi akarat az élet végén?

Európában még mindig nagyon eltérő a jogi szabályozás az eutanázia kapcsán. A német alkotmánybíróság szerdán feloldotta az eutanázia segítésének tilalmát, Magyarországon ez még mindig tilos. Az aktív eutanázia azonban csak négy európai országban lehetséges. Európai körkép!

2017-ben egy olasz liberális politikus vitt át Svájcba egy bizonyos Dj Fabot. Egy baleset következtében az olasz dj minden végtagját amputálni kellett korábban, ő pedig azt kérte az olasz hatóságoktól: engedjék meghalni. Olaszországban azonban az eutanázia minden aktív formája – akár egy orvos végzi el, akár a halált kívánó személynek nyújt valaki segítséget – tiltott. Nem úgy azonban Svájcban, ahol két civil szervezet is biztosítja a halált azoknak, akik ugyan még élhetnének, de gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.

Ha a halál természetes módon beáll

Marco Cappato olasz liberális politikus megelégelte az olasz elutasítást, és maga utaztatta el Dj Fabot Zürichbe, ahol beadták neki a halálos injekciót. Cappato az olasz-svájci határon feladta önmagát, elvégre amit tett, az az olasz büntetőjogba ütközik. A milánói bíróság azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely ugyan kimondta, hogy az aktív és segített eutanázia büntetőjogi tilalma jogos, mégis felmentette Cappatót.

Olaszország a szigorú szabályozásával nem rí ki, a legtöbb európai országban csak a passzív eutanázia engedélyezett. Az 1997-es egészségügyi törvény

– azaz átengedjék magukat a betegség természetes lefolyásának. A halál, ami ilyenkor beáll, nem lesz tehát meggyorsítva vagy megsegítve mások által – ez már ugyanis aktív eutanázia lenne, amely gyakorlatilag a legtöbb európai országban (noha egyhítő körülményeket figyelembe vesznek) emberölésnek számít.

az első két országban még kiskorúak is kérhetik, hogy egy halálos injekcióval vessenek véget az életüknek. Mindehhez elég annak igazolása, hogy az illető beszámítható, azaz tudatában van döntésének következményeivel – ebben az esetben pedig akár olyan emberek is kérhetik a halált, akik nem szenvednek valamilyen gyógyíthatatlan betegségben.

Mindez következik az emberi szabadságból, amely nemcsak az élethez, de a szabad halálhoz való jogot is tartalmazza – legalábbis ezen Benelux-országokban. Negyedik országként jön még ehhez Svájc, ahol viszont az aktív eutanáziát csak gyógyíthatatlan betegek kérhetik. Az alpesi államban jelenleg két szervezet – az Exit és a Dignitas – kínál ilyen „szolgáltatást”. Dj Fabo is ezek egyikében kapta meg a halálos dózist. Mind az Exit, mind a Dignitas Németországban is hirdette magát: egy civil szervezeten keresztül volt lehetőség Svájcba utazni.

Németország engedélyezi a segítséget

Ugyan Németországban sem az öngyilkosság, sem az ahhoz való segítségnyújtás nem büntetendő, 2015-ben bekerült önálló büntetőjogi tényállásként az „öngyilkosság üzletszerű támogatásának” tilalma – ami gyakorlatilag azon személyekre és szervezetekre vonatkozott, akik és amelyek segítettek halálos betegeknek aktív eutanáziát igénybe venni (például beszerezve nekik a halálos gyógyszert, amit aztán a beteg maga vett be – ha nem ő vette volna be, akkor emberölésnek számíthatott volna –, vagy svájci, esetleg holland eutanázia-kórházakba szállították őket).

amely szerdai döntésében kimondta: noha a német államnak kötelessége védenie az életet, de az elsődleges alapelv az emberi méltóság, amibe a saját halál megválasztásának szabadsága is beletartozik. Aki pedig valakit szabadságának megélésben segít – tehát ebben az esetben: aktív eutanáziához juttatja –, nem büntethető, elvégre jogdogmatikailag is furcsa lenne, ha büntetőjogi tényállás lenne egy olyan tett elősegítése, ami maga nem büntetendő. A német alkotmánybíróság tehát eleve semmisnek nyilvánította a tilalmat, amely így kikerült a büntetőtörvénykönyvből.

mert az aktív eutanázia – tehát amikor a beteg kérésének eleget téve az orvos vagy a nővér adja be a halálos injekciót (vagy más módon idézi elő a halált) – továbbra is emberölésnek számít.

Ötödik országként a kontinensen

Portugáliában a baloldali kormányban résztvevő radikális baloldali pártok egyik választási ígérete volt ez. Azonban a katolikus egyház és a jobboldali ellenzék erőteljesen mobilizál a törvénytervezetek ellen, azt szeretnék, ha a kormány vagy a parlament népszavazásra bocsátaná a kérdést.

Ha ez nem történne meg, készek lennének az alkotmánybírósághoz is fordulni. Azonban nem csak az kérdéses, hogy a baloldali államfő átküldene-e egy törvényt az alkotmánybírósághoz, de az is, hogy ott alkotmányellenesnek találnák-e az aktív eutanáziát, elvégre a portugál alkotmány csak annyit mond ki, hogy „az élet sérthetetlen” – ezzel azonban elvileg nem kell szemben állnia annak, hogy ha valaki szabad akaratból szeretne a saját életéről rendelkezni.

Az eutanázia formái

Az eutanáziának ugyanis négy formája is ismert.

1. A passzív eutanázia az Európai Unió majdnem minden államában engedélyezett (kivéve Lengyelországot, Litvániát és Lettországot), de ez tényleg nem egy nagy lépés, elvégre itt nincs másról szó, minthogy az orvos nem avatkozik be – azaz a betegség természetes lefolyásaként beáll a halál. A beavatkozásról való lemondás mint az emberi méltóság egyik eleme, minden európai államban elfogadást nyert.

2. Kétségesebb már az indirekt eutanázia, amely például Ausztriában engedélyezett: itt arról van szó, hogy az orvos a halálos, gyógyíthatatlan betegnek olyan mértékű fájdalomcsillapítót adhat be, ami ugyan szükséges, de előreláthatólag a beteg halálát fogja eredményezni. Gyakorlatilag ez egyfajta felgyorsított passzív eutanázia: a halál itt is beállna a beavatkozások beszüntetése okán, de éppen az emberi méltóság miatt a fájdalmakat az orvos csillapítja, ám oly módon, hogy annak mértéke hamarabbi halált eredményez.

3. Az asszisztált eutanázia az, ahol igazán elkezdődnek a viták. Itt ugyanis legtöbbször szintén gyógyíthatatlan a beteg, de a halálát nem a betegsége, hanem az orvos aktív közreműködése megsegíti. Azért nem aktív azonban ez az eutanázia, mert a halált konkrétan a beteg okozza (azaz öngyilkosságról van szó), de ahhoz az eszközt egy másik személy biztosítja. Ide sok minden tartozhat: az orvos beszerzi és a betegnek odaadja (de nem maga adja be) a halálos gyógyszert, ám éppen a német alkotmánybírósági pert egy olyan eset is megelőzte, ahol a férj fegyvert adott a halálos beteg feleségének, az lőtte le magát, a férj már „csak” az utolsó „kegyelemlövést” adta le.

4. Ez se tekinthető azonban még aktív eutanáziának, ahol eleve egy másik személy segíti a beteget – vagy Hollandiában és Belgiumban még betegnek se kell lenni, elég, ha valaki nem akar már élni – a halálba. Ennek módja legtöbbször valamilyen halálos injekció vagy gyógyszermix beadása.

Egyre többen veszik igénybe az önkéntes halált

Ezeknek egy jelentős része nem halálos, gyógyíthatatlan beteg, hanem más okból nem kíván élni. Alkoholisták, akik nem találnak visszautat a társadalomba; depresszívek, akik nem bírják elviselni a fájdalmaikat; vagy demenciával diagnosztizált emberek egyaránt vannak azok között rendszeresen, akik kérik a szívbénuláshoz vezető három injekciót (egy sóoldatét, egy erős altatóét, majd a halálos gyógyszer mixét).

Belgiumban pedig az is elég indok volt aktív eutanázia engedélyezéséhez, hogy egy szexuális bűncselemények elkövetéséért elítélt személy azt állította: rémképzetei vannak, és mivel nem kap megfelelő terápiát, inkább meghalna. Azóta tucatnyi más belga rabnak engedélyezték hasonló okokból az aktív eutanáziát.

Mivel évről évre nő az aktív eutanáziát igénybe vevők száma mind Belgiumban, mind Hollandiában – akár az is előfordulhat, hogy egy ápoló az idős ember akaratát csak feltételezve adja be neki a halálos injekciót – egyes holland orvosok szigorítást javasolnának. 2017-ben 148 orvos írt alá egy petíciót, amiben nem is az aktív eutanázia betiltását szorgalmazták, de azt kérték orvostársaiktól: ha egy beteg meg is akar halni, ne azonnal teljesítsék a kívánságát, próbálják először mégis meggyőzni az élet mellett.

Noha jelenleg is nagyon liberális a holland szabályozás, valamilyen betegségnek vagy lelki, testi szenvedésnek fenn kell állnia, az eutanázia csak ekkor igényelhető. A balliberális D66 párt, amely jelenleg keresztény és jobboldali liberális pártokkal közösen kormányoz, azt szeretné, hogy a holland jogban jelenjék meg a „befejezett élet” fogalma:

A D66 terve szerint hetven év felett lehetne ezt kérni, de vannak olyan javaslatok, amelyek alacsonyabb alsó korhatárt szabnának. Jelenleg azonban a kereszténydemokrata CDA, valamint a fundamentalista protestáns ChristenUnie – mint két másik koalíciós partner – a D66 ötlete ellen van. A D66 azonban arra hivatkozik: a felmérések szerint több, mint ötvenezer idősebb (azaz ötvenöt év feletti) holland ember ráunt már az életére, többségük – noha nincs jelenleg még betegségük – tett már lépéseket is az aktív eutanázia érdekében.

Jelenleg azonban erre még Hollandiában se lenne joguk.

CÍMLAPFESTMÉNY: Alberto Baumann Eutanasia del sogno c. festménye.