Az ellenzék akadályozta meg Romániában, hogy bukjon a kormány

Megtorpant a kormányzó jobboldal előrehozott parlamenti választásokat célzó manőversorozata Romániában. Hétfőn kellett volna ehhez kormányt buktatniuk először, később pedig majd még egyszer, de az egészet duplán blokkolni tudta fő ellenfelük.

Elölről kell kezdenie a kétszeri kormánybuktatás bonyolult és időigényes manőversorozatát Romániában a Klaus Johannis államfő által preferált politikai oldalnak, vagyis a jobbközép Nemzeti Liberális Pártnak (PNL). A tervük az, hogy a közvélemény-kutatások által jelzett óriási népszerűségüket kihasználva elérjék, hogy a rendszerváltás óta először előrehozott parlamenti választás legyen az országban – ezt ugyanis a román alkotmány bár lehetővé teszi, de rendkívüli módon megnehezíti. Előrehozott választások kiírásához ugyanis az kell, hogy 60 napon belül kétszer is elutasítsa a parlament egy új kormány beiktatását, mert ekkor a törvényhozás feloszlatható, és jöhetnek a voksolások.

Csakhogy a parlamentet nem a PNL uralja – éppen ezen akar változtatni az előrehozott választással –, hanem a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD). Az utóbbi párt berkeiből már hetekkel ezelőtt kiszivárgott, hogy egyik elképzelésük szerint mindenféle időhúzás révén igyekeznek elérni, hogy ne legyen tartható a 60 napos határidő, így zátonyra fusson a PNL egész stratégiája, ami arra vonatkozik, hogy gyors egymásutánban két úgymond liberális kormányt is feláldoztatna a parlamentben. Ezen időhúzásra utalnak a hétfői fejlemények is.

Orbanék nem adják fel

Hétfőn kellett volna összeülnie ugyanis a parlamentnek, hogy eldöntse, elfogadja-e vagy elveti a Ludovic Orban által vezetett újabb PNL-kabinet beiktatását. Ám a PSD, mint a parlament jelenlegi vezető ereje,

Így nem bukott el ezúttal a PNL kormánycsapata, mint ahogy azt maga ez a párt óhajtaná a legjobban, és elkezdett eredmény nélkül fogyni a fentebb jelzett két hónapnyi idő.

Egy másik fronton is sikerrel támadott közben a PSD: jelenleg az ő embereik vannak többségben az Alkotmánybíróságban, ahol ezt kihasználva sokszor szoktak is nekik nem tetsző ügyeket rendeztetni. Így tettek most is. A kifogás az volt, hogy Klaus Johannis államfő egyszer már felkérte kormányalakításra a PNL-s Ludovic Orbant, akinek így hatalomra jutott kormányát tavaly év végén megbuktatta a PSD, most pedig az államfő ugyancsak Orbant kérte fel, ami a fő ellenlábasaik szerint az alaptörvénybe ütközik.

A testület épp a parlamenti obstrukció napján közölte, hogyan bírálta el a beadványt: a talárosok arra jutottak, hogy az államfő nem tudott igazi parlamenti többséget detektálni, márpedig valamilyen pártok alkotta többség kell ahhoz, hogy valamely oldalról kormányalakításra kérjen fel bárkit, ezért új javaslatot kell tennie a kormányfő személyére.

Ez tehát azt jelenti, hogy még inkább fogy Johannisék 60 napja, ami alatt kétszer kellene elutasíttatniuk a parlamenttel a saját kormányukat, hogy előrehozott választást tarthassanak. Orban azt nyilatkozta a taláros testület döntése után, hogy „lehetetlen nem megállapítanunk, hogy ez a PSD érdekében hozott határozat, ami rendszerszerűen így szokott történni”. Ugyanakkor ő nem tartja a terveiket végleg megakasztónak a hétfői fejleményeket, szerinte „ nem történt semmi csapás”. Johannis viszont úgy nyilatkozott, hogy ezzel ötven százalék alá csökkent az előre hozott választások megszervezésének esélye.

Coronavirus chinezesc

A világszerte tapasztalható egészségügyi vészhelyzetet is saját érdekében igyekszik felhasználni a PSD: ennek elnöke, Marcel Ciolacu egyrészt azt jelentette be, hogy ők nem javasolnak saját kormányfőjelöltet, és a PNL csak akkor tudja elérni az előrehozott voksolást, ha ehhez „valós parlamenti többséget hoz össze valahogy, de színjátékkal ez lehetetlen”, másrészt már napok óta arra célozgat, úgymond nem is kellene ebbe ennyi erőt fektetni, mert a valós fenyegetés szerinte legalábbis a koronavírus lehet rövidesen. Úgy fogalmazott, „napok kérdése, amíg megjelenik a vírus Romániában is, és ha ez a fenyegetés nem lenne, a politikusoknak maradna még idejük játszadozni”.

Ugyanakkor célzott arra, hogy mostani számításaik szerint inkább belemennének később egy PNL-kormány parlamenti elfogadásába, ha már sikerül kifutniuk abból a határidőből, amíg előrehozott törvényhozási voksolás kiírható. Ha nem sikerül idő előtt megtartani ezt a választást, azaz nyáron, akkor annak rendes ideje november-decemberben lenne, és ezzel kapcsolatban elmondta, „nem hiszem, hogy novemberig folytathatjuk kormány nélkül, túl nagy a válság”.

Kitért a politikai diskurzus tárgyává tett koronavírusra Ludovic Orban is. Ő azt hangsúlyozta, hogy legalábbis e pillanatig nem jelent meg a kór az országban, de éberséget kért a lakosságtól, ugyanakkor jelezte, hogy nem korlátozhatják a román állampolgárok szabad mozgását a betegség által leginkább érintett európai állam, azaz Olaszország vonatkozásában sem. Viszont a román hatóságok azt jelentették be, hogy mindenkit megvizsgálnak a határátkelőkön, aki bármilyen érintett zónából, így például Olaszország északi régióiból érkezik, viszont román újságírók máris felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálatok egyelőre felületesek, lényegében semmit sem érnek.

Beszállt a témát a politikai érdekeihez felhasználók sorába a PSD-ből kiszakadt Pro Romania párt is. Ennek elnöke, Victor Ponta, aki régebben, még PSD-tagként kormányfő is volt, egyenesen

Úgy alakult, hogy erre rögtön javaslata is van Victor Pontáéknak: a jelöltjük a kormányfői posztra Raed Arafat, aki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályát vezeti, és a PSD támogatja legerősebben. 

Hétfőn este rendkívüli nyilatkozatban reagált az államfő mindkét témakörre. Johannis a koronavírus kapcsán elmondta: felkéri a politikusokat, hogy „ne spekuláljanak tovább, felhasználva a koronavírus témáját is, opportunistákként használva ki az egészségügyi fejleményeket”. A belpolitikai helyzet kapcsán jelezte: az alkotmánybírósági döntést még nem kommentálja, mert annak hivatalos, részletes indoklását nem kapta meg egyelőre, a PSD-t viszont olyan pártnak tartja, amelyik még az Alkotmánybíróságon is inkább újabb válságot szított, „mert fél visszafordulni a néphez, annak voksát kérve".

FOTÓK: A politikusok FB-oldalai

CÍMLAPFOTÓ: jtorquy / Wikimedia Commons