Hat évnyi, néhány átalakulással és összeolvadással tarkított működés után 2019 decemberében egyetlen szervezetben egyesültek a jegybank Pallas Athéné-alapítványai. Arra az évre már csak három alapítvány maradt az induló hatból, ezek együtt 4,24 milliárd forint eredményt értek el – derül ki az egyesülésükhöz készült vagyonleltárból, amit vagyonkezelő leányvállalatuk, az Optima Zrt. adott ki a hvg.hu-nak. Vagyis ennyivel fialtatták azt az eredetileg 266,4 milliárd forintot, amit a jegybanktól 2014-ben kaptak. Így 2019 volt az alapítványok második legjobb éve, hiszen 2018-ban 5,3 milliárdos eredményt könyvelhettek el.

Az új, Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) névre keresztelt alapítvány alatt tekintélyes méretű cégháló húzódik meg, magánál az alapítványnál azonban csak 18 ember dolgozik főállásban. Az alapítványt ötfős kuratórium vezeti, amelynek elnöke Csizmadia Norbert, aki korábban stratégiai igazgató volt a jegybanknál, helyettese Lentner Csaba, Matolcsy korábbi doktori témavezetője, rajtuk kívül pedig tag még Bogár László, Réfy Imre és Salamin Géza - itt érdemes megjegyezni, hogy a vezetők és vezető tisztségviselők rendszeres juttatása fejenként 4 160 240 forint havonta.

Frissítés: Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. cikkünk megjelenése után jelezte, hogy a vezetők és vezető tisztségviselők rendszeres juttatása összesen 4 160 240 forint havonta, nem pedig fejenként. Ugyanakkor az alapítványok honlapján az alábbi információ található: “3.2.2 Vezetők és vezető tisztségviselők rendszeres juttatásai: 4.160.240 Ft/hó”

A PADME (ahogy elődei) elsősorban a közgazdasági oktatás és tudományos élet területén aktív, támogatásokat oszt, konferenciákat szervez, könyveket ad ki, sőt egyik leányán keresztül egyetemi kara van Kecseméten – rossz nyelvek szerint mindez a Matolcsy György-féle unortodox közgazdaságtan égisze alatt.

Ingatlan és bankbetét se nagyon maradt

A 4,24 milliárdos 2019-es eredménnyel együtt az új, egyesült PADME 282,6 milliárd forint (könyv szerinti) értékű vagyonnal kezdte meg a működését. Ugyan az alapítvány (illetve elődei) elsősorban az ingatlanbizniszben aktívak, a PADME közvetlen tulajdonában csak 2,7 milliárd forintnyi ingatlan van a vagyonleltár tanúsága szerint. Az alapítvány 211 millió forint értékű járművet birtokol, illetve 6,3 millió forintnyi műszaki berendezést. A PADME 42 millió forintnyi eladható áruval és késztermékkel állt fel – az sajnos nem derül ki, hogy pontosan mik ezek.

Frissítés: Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az alapítvány 211 millió forint értékű egyéb berendezést birtokol, mindössze 3 db járművel rendelkezik, összesen 10,6 mFt értékben. Ugyanakkor Az alapítvány az induló vagyonleltárában a “3. Egyéb berendezések - járművek” soron könyvelt 210,7 millió forintnyi eszközt, a “2. Műszaki berendezések, gépek, járművek” soron pedig 6,3 millió forintnyit.

Relatíve nagy tétel a december 5-ére datált vagyonmérlegben a 3,14 milliárd forintnyi bankbetét – különösen, hogy az Optima által a hvg.hu-nak korábban kiadott adatok szerint év végén már csak 1,3 milliárd forintjuk volt - nagy része a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB bankban. Igaz, már a hárommilliárdos betét is kevésnek tekinthető, fennállásuk során az alapítványok jellemzően ennél több pénzt tartottak bankban.

A PADME három (közvetlen) leányvállalatot örökölt, a vagyonkezelő Optima Zrt-t, a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt-t és a szintén befektetésekkel foglalkozó FERIDA Zrt.-t. Ezek együttes könyv szerinti értéke közel 30 milliárd forint.

A saját cégébe fekteti a pénzét

A legnagyobb tétel a PADME vagyonleltárában a 238 milliárd forintnyi „tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”. Ez az Optima Zrt. által kibocsátott vállalati kötvényeket takarja – gyakorlatilag a PADME saját leányvállalatába, az Optimába fekteti a vagyona 84 százalékát.

Kisöpörték dédelgetett ingatlanbefektetéseiket az MNB-alapítványok

A jegybank Pallas Athéné-alapítványai (illetve 2020 eleje óta már csak egy alapítvány, mert összeolvadtak) alá tartozó ingatlanos cégek eladták két, a budapesti Millenárison található irodaházukat - közölte az alapítvány(ok) vagyonát kezelő Optima Zrt. a hvg.hu-val. Az ügyletek 2019 közepén zajlottak, legalábbis a két érintett kft., az Optimum-Alfa és az Optimum-Omega július 8-ával vásárolták vissza vállalati kötvényeiket az alapítványoktól.

Azt sajnos nem tudni, hogy ott pontosan mihez kezdenek a vállalati kötvényeken keresztül odacsatornázott pénzzel. A Kúria még 2015-ben kimondta: az alapítványok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyeiket (erre azért volt szükség, mert a parlament kormánypárti képviselői megszavaztak egy törvényt, amelyben az szerepelt, hogy az alapítványoknak juttatott pénz elvesztette közpénz jellegét). Az alapítványok cégei viszont már más lapra tartoznak, az ő pénzügyeik üzleti titoknak minősülnek. Az Optima beszámolójából annyi látszik, hogy a belé pakolt pénz nagy részét az alapítványok befektetési alapjaiba fekteti tovább. 2018 végén ez az összeg egész pontosan 126 milliárd forint volt – 138 milliárdból, az alapítványok akkoriban ugyanis még csak ennyit adtak az Optimának. Mint említettük: üzleti titok, hogy az alapok milyen eszközökben tartják az alapítványok pénzét. Az Optima csak nagy vonalakban szokott beszámolni a befektetési portfolió helyzetéről, e szerint a teljes Pallas Athéné-birodalom (az alapítványok és az alájuk tartozó összes cég) befektetései a következőképpen festettek 2019 végén:

• 174,9 milliárd forint befektetési jegy,
• 64,5 milliárd forint ingatlan,
• 8,6 milliárd forintot bankbetét,
• és 26,8 milliárd forint (cégcsoporton kívüli) vállalati kötvény.

Az ingatlanokat eladták. Vagy kiszervezték

A PADME-egyesülés előtt az alapítványok egyébként a céghálóba tartozó ingatlanos kft-ket is finanszíroztak közvetlenül, vállalati kötvényeken keresztül, e cégek közül azonban egyet mindenestül eladtak, a többiek pedig az ingatlanjaikat adták el, a kötvényeiket pedig a bevételből visszavásárolták az alapítványoktól:

• Az Optimum-Penta Kft.-t és vele a Széll Kálmán téri Postapalotát maga a jegybank vette meg, a céget pedig átnevezte MNB-Ingatlan Kft.-vé.
• Az Optimum-Béta Kft. a hongkongi Chi Fu-csoport személyében befektetőt talált Váci úti gigaberuházásához.
• Az Optimum-Delta Kft. a Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes irodakomplexumot az Equilor Alapkezelő által kezelt CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapnak.
• Az Optimum-Alfa Kft. és az Optimum-Delta Kft. eladták a Millenárison található Classic és Avantgarde nevű irodaházaikat egy Skygreen Buildings nevű kft-nek, aminek tulajdonosa az Equilor Alapkezelő által kezelt Green Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap.

A Pallas Athéné céghálóból 2019 során olyan cégek is kikerültek, amiket az alapítványok nem finanszíroztak vállalati kötvények formájában, de ezek is az Optima Zrt. leányvállalatai voltak:

• Szintén az Equilor Alapkezelő közelében kötött ki a Vízház Zrt., és azzal együtt a Várkert Bazár tőszomszédságában álló Ybl Vízház. A Vízházat a cégadatbázis tanúsága szerint 2020 januárjával szerezte meg az Equilor által kezelt Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap.
• 2019 novemberében váltott tulajdonost a Seven House Ingatlanhasznosító Kft. Új tulajdonosa ennek is egy ingatlanalap lett, de ezúttal nem equiloros, hanem a Capstone által kezelt GARDA alap.

Nem tudni, hogy az ingatlanalapokban kinek a pénze van – nem kizárt, hogy az alapítványoké, a 175 milliárd forintnyi befektetési jegy egy része ezen alapok jegye. Ha így van, akkor az alapítványok csak technikailag adták el a fenti ingatlanokat, a pénzüket a gyakorlatban továbbra is azokba fektetik be, csak most már ingatlanalapokon keresztül. Ez a manőver nem lenne szokatlan, a pénzük saját céghálójukba vállalati kötvények útján való befektetése után.

MTI / Róka László

Az ingatlanozás se tetszett az EKB-nek

Az alapítványok egyébként 2017 elején vágtak bele igazán az ingatlanbizniszbe, ennek keretében kezdték vállalati kötvényeken keresztül finanszírozni az Optimát és az egyes ingatlanos kft-ket. Az első években az alapítványok vagyonuk nagy részét állampapírokban tartották, azonban az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette az MNB-t az alapítványok miatt, állampapír-vásárlásaikkal az államadósságot finanszírozzák és beavatkoznak az állampapírpiac működésébe.

Amúgy az EKB-nak az sem tetszett, hogy az alapítványok ingatlanüzleteikkel piaci tevékenységet folytatnak, beavatkoznak az ingatlanpiac működésébe. Az ingatlanportfoliójuk leépítése (vagy ingatlanalapokba való kiszervezése?) ennek a kritikának is kihúzza a méregfogát.

Szintén kritika volt az EKB részéről, hogy az alapítványok a jegybank pénzéből folytatott „társadalmi tevékenységükkel” (oktatás, kutatásfinanszírozás, könyvkiadás például) állami funkciókat látnak el. Ezzel vélhetően a PADME nem fog felhagyni, hiszen ezért létezik. Persze ha nagyon muszáj, ezt is kiszervezheti valahova.

Frissítés: Az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. cikkünk megjelenése után jelezte, hogy nincs tudomásuk arról, hogy az EKB valaha is kifogásolta volna az alapítványok vagy az Optima ingatlanbefektetéseit.

Ugyanakkor az EKB 2014-es, az európai jegybank-rendszerről szóló jelentésében az alábbiakat írja: “A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több olyan programot indított, amely nincs kapcsolatban a monetáris politikával, ideértve egy ingatlanbefektetési programot, egy pénzügyi ismereteket támogató programot, továbbá egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottai MNB általi átvételének programját. Tekintettel a programok sokaságára, terjedelmére és méretére, e programok felfoghatóak úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával, amennyiben úgy tekinthető, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak. Az EKB szoros figyelemmel fogja követni e műveleteket annak biztosítása céljából, hogy végrehajtásuk ne kerüljön ellentmondásba a monetáris finanszírozás tilalmával."

2018-ban ezt írták: “Az EKB Éves jelentéseiben 2014-től kezdődően felvetett aggodalmakat nyomon követve az EKB továbbra is figyelemmel kísért a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben és 2015-ben indított több programot. 2018-ban a Magyar Nemzeti Bank további intézkedéseket hozott az EKB aggodalmainak enyhítése érdekében, és egy magyar műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot 2018-ban lezártak. Ugyanakkor, tekintettel nagy számukra, terjedelmükre és méretükre, az EKB továbbra is szoros figyelemmel követi, hogy e műveletek megfelelnek-e a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmának.”

Technikailag igaz, hogy az EKB nem közvetlenül az alapítványok ingatlanbefektetései miatt fejezte ki aggodalmát, azonban az alapítvány(ok) alapítói jogait a jegybank gyakorolja, az alapítványok a jegybank által nekik juttatott közpénzzel gazdálkodnak (ahogy azt a Kúria is kimondta), illetve a jegybank harmadik félként részt vett több alapítványos ingatlanberuházásban (például a Postapalota-projektben, amit a jegybank vásárolt meg az Optimától).