Legutóbbi írásomban a Szilágy megyében fekvő Szilágysomlyó városában található Báthory-várkastély – és az épülettel összefüggésben a Báthory család somlyói ágának – történetét mutattam be a XVII. század elejéig. Mai bejegyzésemben Báthory Zsigmond fejedelem Erdély sorsára tragikus következményekkel járó uralkodásának végétől veszem fel a fonalat és követem nyomon a várkastély, és azzal összefüggésben a Báthory család, valamint Erdély történetét egészen napjainkig.
Szilágysomlyó, a Báthoryak ősi fészke
Báthory Gábor fejedelem féltestvérének, Andrásnak adományozta
A Dél-Itáliából származó Giorgio Basta generális a goroszlói csata után – melyben Báthory Zsigmond fejedelem Székely Mózes és Csáky István vezette seregére mértek vereséget a császári csapatok – a feleslegessé vált szövetségesét, Vitéz Mihályt vallon zsoldosaival meggyilkoltatta, így a trónharcok során, Báthory Zsigmond kapkodó, következetlen politikájának következtében kivéreztetett Erdély a Habsburgok zsákmányává vált.
Constantin Lecca: Vitéz Mihály halála
Basta katonái pedig féktelenül raboltak és gyilkoltak a fejedelemség területén, ami ellen Székely Mózes – Báthory István fejedelem testőrségének egykori parancsnoka, Báthory András, Vitéz Mihály, majd Báthory Zsigmond fővezére – török támogatással igyekezett fellépni. Az 1603 májusában fejedelemnek megválasztott Székely Mózes ellen a Habsburg udvar felbujtására az új havasalföldi fejedelem Radu Şerban tört be Erdélybe és Brassó mellett 1603. július 17-én legyőzte Székelyt, aki maga is elesett a csatában, levágott fejét trófeaként állították ki Brassó piacterén.
Székely Mózes megpróbált véget vetni Basta rémuralmának
(Kép: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/emlekhely-a-szekely-fejedelemnek#&gid=1&pid=1)
Basta ezután visszatérhetett és tovább folytathatta Erdély kizsákmányolását, rémuralmának a bihari birtokán visszavonultan élő, a Habsburgokban csalódott Bocskai István által 1604-ben kirobbantott szabadságharc vetett véget. 1605-ben meghalt Báthori István országbíró, az ecsedi ág utolsó férfitagja, akinek hatalmas vagyona az általa örökbe fogadott ifjú és törtető somlyói Báthory Gáborra szállt, így az ő kezében egyesült a Báthoryak (somlyóiak és ecsediek) minden vagyona.
Báthory Gábor kezében egyesült az ecsedi és a somlyó ág hatalmas vagyona
Báthory Bocskai István erdélyi fejedelem udvarában ismerkedett meg többek között Bethlen Gáborral és Rákóczi Györggyel, akik később szintén erdélyi fejedelmek lettek, hozzájuk kötődik Erdély aranykora. 1608-ban a Bocskait a fejedelmi trónon követő idős főúr, Rákóczi Zsigmond – a Rákócziak hatalmának megalapozója – lemondott Báthory Gábor javára. A források szerint Báthory erőszakos kormányzásával, kivégzéseivel, pénzszórásával és erkölcstelen magánéletével – ivott és mások feleségét, lányait csábította el – elidegenítette az erdélyi rendeket, azonban a legtöbb forrás a Báthoryt a fejedelmi trónon követő Bethlen Gábor idejében született, így nem lehet elfogulatlannak nevezni őket, már csak azért sem, mert Bethlen igyekezett rátenni a kezét a hatalmas Báthory vagyonra. 1612-ben Báthory Gábor fejedelem féltestvérének, Báthory Andrásnak adományozta Somlyót, aki a városban telepedett le lengyel származású feleségével, Zakreszka Annával.
1612-ben Báthory Gábor féltestvérének, Andrásnak adományozta Somlyót
Báthory Gábor folyamatosan őrlődött a kelet és nyugat között – a törökök és a Habsburgok között –, erős és független országot akart létrehozni, aminek során sok ellenséget szerzett. Tanácsadója Bethlen Gábor végül ellene fordult és a törökök támogatásával a fejedelmi trónra tört, mikor 1613. október 27-én Báthoryt Váradon a korábban támaszainak számító hajdúk meggyilkolták bosszúból Nagy András hajdú főkapitány kivégeztetéséért.
Báthory András volt a család utolsó férfi tagja
(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan_db/ni01x_elemei/image133.jpg)
Az ellentmondásos személyiségnek számító Báthory Gábornak nem volt utódja, Báthory Andrásnak és Zakreszka Annának pedig 1629-ben leánygyermeke született, Báthory Zsófia, így András 1637-ben bekövetkezett halálával a nagy múltú Báthory család fiú ágon kihalt.
Báthory Zsófia volt az utolsó Báthory Somlyón
A Somlyón született Báthory Zsófia kezét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, az ifjabb Rákóczi György kérte meg, a díszes leánykérési ceremónia a somlyói várkastélyban zajlott le, majd 1643-ban sor került az esküvőre is, így Somlyó a Rákóczi család kezébe került.
Báthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége, az utolsó Báthory Somlyón
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:B%C3%A1thory_Zs%C3%B3fia_1629.jpg)
Miután II. Rákóczi György erdélyi fejedelem az 1660. május 22-én a törökök ellen megvívott szászfenesi csatában szerzett fejsérülésébe június 7-én a váradi várban belehalt, özvegye, Báthory Zsófia, valamint fia, Rákóczi Ferenc elhagyták Erdélyt.
II. Rákóczi György a szászfenesi csatában szerzett fejsebébe halt bele
A törökök Kolozsvár irányából Várad felé közeledve felégettek minden útjukba kerülő települést a templomaikkal együtt, a pusztítástól nem menekült meg Somlyó sem, a várkastélyt azonban nem foglalta el Szejdi Ahmed pasa. 1660. augusztus 27-én Várad, Erdély kulcsa török kézre került, ezért szükségessé vált több kisebb vár, így Somlyó megerősítése is, hogy az Alföld felől érkező betörésekkel szemben védjék a fejedelemséget. A somlyói várkastély ezekben az években végvárként funkcionált, melyben a fejedelem zsoldosai tartózkodtak. 1670-ben Báthory Zsófia elzálogosította Somlyót báró losonci Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Katának, aki I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének, Bornemissza Annának volt a húga. 1674-ben az egyre nagyobb hatalomra szert tevő, és sógorával, a fejedelemmel is szembeforduló Bánffy Dénest kivégezték, három évvel később, 1677-ben pedig özvegyét, Bornemissza Katát iktatták be a várkastély és a hozzá tartozó uradalom birtokába, ami hosszú ideig, egészen a XIX. század végéig a Bánffy család kezében maradt.
A várkastély ostromai a Rákóczi-féle szabadságharc idején
A Buda 1686-os visszafoglalását követő, 1687. augusztus 12-én megvívott nagyharsányi csatában a Szent Liga csapatai – Lotharingiai Károly herceg, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Savoyai Jenő vezetésével – katasztrofális vereséget mértek Szári Szulejmán nagyvezír oszmán hadaira.
A nagyharsányi csatában a törökök katasztrofális vereséget szenvedtek
A győztes csata után – amit sokan „második mohácsi csatának” is neveznek – Lotharingiai Károly herceg bevonult Erdélybe és többek között elfoglalta Somlyót, ahonnan elküldte követét I. Apafi Mihály fejedelemhez, hogy jöveteléről tájékoztassa és hogy seregének szállást, valamint élelmet követeljen.
Lotharingiai Károly herceg Erdélybe bevonuló csapatai megszállták Somlyó várkastélyát is
Ekkor Somlyó várában császári katonaságot helyeztek, akik egészen II. Rákóczi Ferenc kurucainak 1703-ban bekövetkező támadásáig éltek a falak között. Miután a kurucok elfoglalták Somlyót Rabutin császári tábornok 4-500 fős csapatot küldött annak visszafoglalására, de a támadók nem jártak sikerrel. 1710-ben már maga Rabutin generális vette ostrom alá az erősséget, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt 2000 kuruc védelmezett. A védők ellenállása nem tartott sokáig, Somlyó várkastélya a Habsburgok kezére került, a győztesek az őrség közül százötven kuruc katonát kivégeztek, nyolcvan főt fogságba vetettek, a falak között pedig császári katonaság került elhelyezésre.
A Báthory-várkastély pusztulása
Az 1711-es szatmári békét követően a várkastélyból katonai élelmezési raktár lett, 1727-ben pedig a vármegye úgy rendelkezett, hogy a vármegye borai számára a somlyói várban bizonyos cellarium (pince) építtessék. 1729-ben arra kötelezték a környező falvakat, hogy a várkastélyban őrzött rabok, és az azokra vigyázó hajdúk számára nyáron hetenként egy, télen pedig két-két szekér tűzifát szállítsanak. A XVIII. század során a börtönnek és raktárnak használt – egykor szebb napokat látott, több ostromban is megsérült – épületegyüttes karbantartását nem tartották fontosnak, ezért az lassú pusztulásnak indult.
A XVIII. századtól a várkastély pusztulásnak indult
(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)
A belső vár épületei annyira omladoztak, hogy azokat szinte teljesen le kellett bontani, látogatásunkkor mindössze egy rommező volt látható a helyén, csak két körbástya dacol még az idő múlásával az egykori belső vár keleti oldalán. 1829-ben a külső várfal északnyugati, négyszögletes, ó-olasz típusú sarokbástyáját lebontották, helyére gimnáziumot építettek.
A külső vár bejáratát őrző épület melletti északnyugati ágyúbástyát 1829-ben bontották le
A nyugati oldal déli sarkát védő, a Kraszna felé néző egykori bástya helyén pedig lakóház épült, így napjainkban csak a külső vár keleti oldalának két, terméskőből készült, kiugró sarokbástyájának a romjai láthatók, a hozzájuk kapcsolódó falszakaszokkal. Mikor a lengyel származású Jozef Bem (Bem József) altábornagy 1848. december 8-án Szilágysomlyóra érkezett, hogy átvegye a megsemmisülés szélén álló erdélyi hadsereg feletti parancsnokságot, a Báthory-várkastélyt már romokban találta.
Bem József a Báthory-várkastélyt 1848 végén már romokban találta
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef#/media/F%C3%A1jl:J%C3%B3zef_Bem_111.JPG
A város végül 1893-ban vette meg a várat a Bánffy családtól, ezt követően a várkastély fákkal beültetett, árnyékos udvarát a lakosok parkként használták, a külső várfalakon kívül kialakított várárkot pedig a XIX. század végén felparcellázták és beépítették.
A várkastély sorsa a XX. és XXI. századokban
Szilágysomlyó 1876-ig Kraszna vármegye székhelye volt, majd Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye lett egészen az első világháborút lezáró trianoni békediktátumig. A város lakossága az első világháborút megelőző, 1910-es népszámlálás adatai szerint még magyar többségű volt, a 6885 lakosából 6030 fő vallotta magát magyarnak, és mindössze csak 759 fő románnak, ennek ellenére a háborúban győztes nagyhatalmak Romániához csatolták. A szocializmus idején felmerült annak a lehetősége is, hogy a még álló romokat teljesen elbontják és a várkastély helyére parkolót építenek, ám ebből szerencsére nem lett semmi.
A várkastély alaprajza
(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)
Az 1960-as évektől a lengyelek – akik egyik legnagyobb királyukként tisztelik a Somlyón született Báthory Istvánt – szorgalmazták a maradványok állagának megóvását, a rendszerváltást követően létrehozott Báthory István Alapítvány célja pedig a várkastély megőrzése, amihez anyagilag és munkájával is igyekszik hozzájárulni.
A Báthory István Alapítvány célja a várkastély megőrzése
Az 1990-es évek elején egy vállalkozó nyári kertet alakított ki a vár területén, a borpincében jeget tároltak, az egyik sarokbástyában pedig a vendéglő illemhelyét rendezték be. Szerencsére ez az állapot nem tartott sokáig, a kerthelyiség bezárt, az udvaron pedig rengeteg szemét maradt, amit Erdei János – a helyi Báthory István általános iskola földrajz-történelem szakos tanára – takarított el cserkészcsapatával. 1994-ben elkészült egy felújítás terv, azonban évekig kellett várni, mire az állagfelmérés megkezdődött, aminek során kiderült, hogy a külső vár kapuépületét sürgősen meg kell erősíteni, ezért a felső részét 1999-ben lebontották, majd újraépítették.
A külső vár kapuépületének felső részét 1999-ben lebontották, majd újraépítették
Az épületbe egy múzeumot és egy konferenciatermet terveztek létrehozni, de a munkálatok elakadtak. 2006-ban végre elkezdődhettek az állagmegóvási munkálatok, illetve a várudvar és a vár régészeti feltárása, ennek során 2007-ben új födém került a külső vár két megmaradt bástyájára. Ekkor azonban megint leálltak a munkálatok, a műemlékké nyilvánított várkastély pedig azóta is bekerítve, a látogatóktól elzárva várja, hogy az illetékes hatóságok végre folytassák a helyreállítást, és megmentsék az enyészettől.
A szilágysomlyói Báthory-várkastély 2018 nyarán
A kapubejáraton belépve – melyen egykor a Báthory és a Bebek címer mellett, a reneszánsz építkezést végeztető Báthory István monogramja (SB), valamint a munkálatok befejezésének időpontját jelző 1592-es évszám volt látható – velünk szemben terült el a rommező, ami az egykori belső várból napjainkra megmaradt.
Velünk szemben terült el a rommező, ami az egykori belső várból napjainkra megmaradt
Egy 1687-ben készült felmérés, valamint a fennmaradt inventáriumok szerint a téglalap alakú, négyszárnyas, kétszintes palotaépület három sarkán egy-egy kerek, negyedik sarkán pedig egy szögletes torony állt, melyek lakóhelyiségként funkcionáltak.
A belső vár megmaradt kerek lakótornyai
Napjainkra már csak az északkeleti és a délkeleti kerek tornyok állnak, a másik kettőből nem maradt semmi. A belső vár nyugati szárnya egy kissé kiugrott a déli oldalán, feltételezések szerint ezen a részen állhatott az udvarház, melyet a XVI. században várkastéllyá bővítettek.
Napjainkra a két kerek tornyon kívül ennyi maradt a belső várból
A palotaszárny felső szintjén helyezkedtek el a reprezentatív helyiségek, köztük az ebédlőpalota, míg a földszinten a konyha, a sütőkamra és a raktárhelyiségek kaptak helyet.
A belső és a külső vár
(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/)
A belső vár palotaépülete körüli négyszögletes várudvart a külső falgyűrű övezte, aminek négy sarkán egy-egy ó-olasz típusú ágyúbástya állt, melyek közül az északkeleti és a délkeleti maradványait 2018-as látogatásunk során még láthattuk.
Balra a külső vár északi fala, szemben pedig a belső vár északkeleti kerek tornya
A külső vár északkeleti ágyúbástyája
A külső várfalon kívül került kialakításra a várárok, ahova a közelben folyó Kraszna vizét vezették. Várad 1660-os török kézre kerülését követően, mikor a somlyói várkastélyból végvár lett, a várárok külső oldalán egy palánkvédművet építettek ki, azonban a XX. századra sem a várárok, sem a palánk nem maradt meg.
A külső várfal Kraszna felőli déli szakasza
A romok között, a belső vár délkeleti kerek tornyának közelében állították fel az első világháborút követően a város hősi halottainak emlékművét, aminek a tetejét egy turulmadár díszítette.
A belső vár délkeleti kerek tornya és az emlékmű
A megszálló románok a turulmadarat elpusztították, és a barbár kezek az emlékoszlop tábláját is kicserélték, így azon napjainkban ez a szöveg olvasható román nyelven: „Tisztelgés mindazok előtt, akik a nemzet egyesítéséért, Románia szabadságáért és függetlenségéért estek el.” Miközben elhagytuk az elhanyagolt, szomorú látványt nyújtó várkertet és a dicső magyar múltat hirdető köveket, megcsodáltuk a még romos állapotában is impozáns látványt nyújtó kapuépítmény belső oldalát is.
A még romos állapotában is impozáns látványt nyújtó kapuépítmény belső oldala
A szilágysomlyói római katolikus templom
A várkastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza a kocsihoz, hanem a romoktól északra, egy kis dombon álló, műemléknek nyilvánított római katolikus templom felé vettük az irányt. Az épülethez vezető lépcsőkön felkapaszkodva elhaladtunk Báthory István erdélyi fejedelem 2001-ben felállított mellszobra mellett – mely Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása –, majd megérkeztünk a templom csúcsívben végződő kapujához, amit sajnos zárva találtunk.
Báthory István szobra és a római katolikus templom
Így csak kívülről tudtuk körbejárni az épületet, amit 1532-ben építtetett Báthory István erdélyi vajda és felesége Telegdy Katalin késő gótikus stílusban. Egy évvel később a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomban keresztelték meg az építtető házaspár István nevű fiát, akiből aztán erdélyi fejedelem és lengyel király lett.
Emléktábla a templom oldalán
Az Erdélyi Fejedelemségben terjedő protestantizmus ellenére a Báthory család megmaradt katolikusnak, Báthory Zsófia is csak a II. Rákóczi Györggyel kötendő házassága előtt, leendő apósa – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem – kívánságára tért át a református vallásra, majd férje halálát követően visszatért a római katolikus egyházhoz. Az 1660-as török dúlás során megsérült templomot Báthory Zsófia anyagi támogatásával újították fel, a karzat alatt olvasható szöveg szerint 1666-ban. A XVIII. század végén barokk stílusban építették át, a hatszintes torony is ekkor épült meg.
A tornyot 1780-ban építették a templomhoz
A templomban egy fő és két mellékoltár látható, a nyolcszög három oldalával záródó, hálóboltozatos szentélyben álló főoltár, ami a mennybe felvett Szűz Máriát ábrázolja, a Varjú család ajándéka, így az oltár feletti emléklapon a család neve olvasható. A szentélyben több reneszánsz faragvány is található, mint például a szentségtartó fülke, vagy a sekrestye ajtaja, melyet egy oroszlán és egy delfin díszít. Az egyik mellékoltár Nepomuki Szent Jánost, a másik pedig Szent Józsefet ábrázolja, az utóbbin Szent István és Szent László királyok szobrai is láthatók.
A templom belsejét sajnos nem tudtuk megnézni
(Kép: http://hirek.varad.org/2018/06/18/eucharisztikus-regionalis-talalkozot-tartottak-szilagysomlyon/)
A templom orgonája viszont egészen új, 1984-ben építették. Az altemplomban helyezték végső nyugalomra a templomot építtető házaspárt – Báthory István 1534-ben, Telegdy Katalint 1547-ben –, valamint Báthory András főudvarmestert 1563-ban. Miután körbejártuk az épületet elindultunk vissza a kocsihoz, és azzal vettünk búcsút Szilágysomlyótól, hogy a közeljövőben mindenképpen vissza fogunk térni a városba, hogy felkeressük a Magurán található várromot és belülről is megcsodálhassuk a XVI. században épült katolikus templomot.
Szilágysomlyó települése a Maguráról nézve
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1gysomly%C3%B3)
A szilágysomlyói Báthory-várkastélyról és a katolikus templomról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Források és ajánlott oldalak:
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)
https://www.varak.hu/latnivalo/index/1681-Szilagysomlyo-Bathory-var-Cetatea-Bathory/
https://erdelyinaplo.ro/aktualis/riportok/szilagysomlyo-harom-var-egyetlen-romja/print
https://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szilagysomlyo.html
http://10.55.0.5/dragon/index.php
https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Cetatea_Bathory_m.htm
https://www.welcometoromania.eu/DN1h/DN1h_Simleu_Silvaniei_Biserica_Catolica_m.ht
