Kisöpörték dédelgetett ingatlanbefektetéseiket az MNB-alapítványok
Ötvenmilliárdot szedtek ki ingatlanos cégeikből a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Minden bevételüket beleöntötték fekete lyukként működő vagyonkezelőjükbe, amely 2019 végén már 238 milliárdon ült.
A jegybank Pallas Athéné-alapítványai (illetve 2020 eleje óta már csak egy alapítvány, mert összeolvadtak) alá tartozó ingatlanos cégek eladták két, a budapesti Millenárison található irodaházukat – közölte az alapítvány(ok) vagyonát kezelő Optima Zrt. a hvg.hu-val. Az ügyletek 2019 közepén zajlottak, legalábbis a két érintett kft., az Optimum-Alfa és az Optimum-Omega július 8-ával vásárolták vissza vállalati kötvényeiket az alapítványoktól. Az alapítványok ugyanis úgy adtak gyakorlatilag kölcsönt a cégeknek még 2016-ban, hogy azok 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amelyeket az alapítványok vettek meg. Az Alfa 8,3 milliárd forintot, míg az Omega 2,2 milliárdot kapott így.
A Millenáris Classic és Avantgarde irodaházak új tulajdonosa egy Skygreen Buildings nevű kft., amelyet 2018 végén vásárolt meg a Green Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap. Ez 2018 júliusa óta létezik, és az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli. A Skygreenhez vezetők is érkeztek az Equilortól, méghozzá Pillár Zsolt vezérigazgató és Melis János igazgatósági tag, az alapkezelő ingatlanbefektetési vezetője.
Az alapítványok a Millenáris-irodaházakon túl megváltak még egy, 2016-ban beszerzett ingatlantól, a Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes irodakomplexumtól. Ennek tulajdonosa az alapítványok Optimum-Delta nevű leánya volt, amely november 7-én vásárolta vissza vállalati kötvényeit az alapítványoktól. A Delta kötvényeiből két körben vásároltak az alapítványok, egyszer 6,8, egyszer pedig 2,7 milliárd forint értékben. A debreceni ingatlan vevője a CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap – ezt szintén 2018 júliusa óta létezik, és szintén az Equilor Alapkezelő kezeli.
A három ingatlanos céget egyébként nem szüntették meg, azok mind a mai napig léteznek, ráadásul a vállalati kötvényeiket sem vonták be, azok az Optima közlése szerint jelenleg a társaságok birtokában vannak. Az alapítványokhoz mindenesetre összesen 20 milliárd forint folyt be (mármint vissza, mert ezt a pénzt 2016-ban helyezték ki) azáltal, hogy a kft.-ik eladták az ingatlanjaikat, és a befolyó pénzből visszavásárolták a kötvényeiket.
Cégestül eladták a Vízházat és a Hétházat
Szintén az Equilor Alapkezelő közelében kötött ki a Vízház Zrt., és azzal együtt a Várkert Bazár tőszomszédságában álló Ybl Vízház. A Vízházat a cégadatbázis tanúsága szerint 2020 januárjával szerezte meg a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap – amely 2019 szeptembere óta létezik, kezelője az Equilor. Pillár Zsolt és Melis János (ahogy a Skygreen esetében) a Vízházban is vezető tisztséget kaptak. Az alapítványoknak közvetlenül nem volt bevételük a Vízház eladásából. A cég papíron az Optima leányvállalata volt a tulajdonosváltás előtt – ahogy az Alfa, a Gamma és a Delta is, viszont a Vízháznak az alapítványok nem adtak kölcsön vállalati kötvények formájában, így nincs mit visszakapniuk.
A Vízházat 2017 végén szerezték meg az alapítványok bő 3 milliárd forintért, majd felújították. Eredetileg „tudományos konferenciák helyszíneként, kortárs képzőművészeti kiállító- és rendezvényközpontként” tervezték hasznosítani, 2019 áprilisában aztán megnyitott a Felix luxusétterem az ingatlan területén – írta meg a 444. Az éttermet egy külön cég, a Vízház Gasztronómia Zrt. üzemeltette, ami 2019 novemberében olvadt be a Vízház Zrt.-be. Mivel a két cég tulajdonosa azonos, nem volt indokolt két külön társaságot fenntartani a Vízház üzemeltetésére – magyarázta az Mfor.hu érdeklődésére Fekete Zoltán, az Optima vezérigazgatója a döntésüket. Fekete nem említette, hogy el akarják adni a Vízházat, de visszatekintve biztosra vehető, hogy a két cég összeolvasztása ennek volt az első lépése.
Az Optima egy másik ingatlanos leányától is megszabadult nemrégiben, 2019 novemberében váltott tulajdonost a Seven House Ingatlanhasznosító Kft. Új tulajdonosa ennek is egy ingatlanalap lett, de ezúttal nem equiloros, hanem a Capstone által kezelt GARDA alap. Az Ybl Miklós által tervezett, a Hétház tömbhöz tartozó, Andrássy út 40-42-es szám alatti épületeket 2017 elején vásárolták meg az alapítványok 14,9 millió euróért. A műemléki védettségű tömbben közel háromezer-ötszáz négyzetméternyi bérbe adható terület van, amelyből két szint kereskedelmi célokra, üzlethelyiségként, a felső szintek pedig irodaként hasznosíthatók – közölték akkoriban.
Hongkongi befektetőt szereztek a Váci útra
2017 óta húzódik a jegybanki alapítványok Váci úti gigaberuházása, amelyért szintén egy Optima-leány, az Optimum-Béta Kft. felel. Már 2019 őszén tudni lehetett, hogy van valami fejlemény. A Béta ugyanis szintén vállalati kötvényeken keresztül kapott pénzt az alapítványoktól, a 21 milliárd forintnyi papírt azonban a cég visszavásárolta és bevonta. Az Optima szeptemberben azt közölte a hvg.hu-val, hogy külföldi partnert akar bevonni a projektbe, „a megállapodás tárgyalása folyamatban van”.
A cégadatbázis tanúsága szerint a tárgyalások sikeresek voltak, 2020 januárjában ugyanis két újabb tulajdonost jegyeztek be a Bétánál az Optima mellé:
- a Chi Fu Central Europe Kft.-t
- és a Váci Enterprise Kft.-t.
Mindkét cég hongkongi tulajdonban van, előbbi a Famous Yield Enterprise Ltd.-é, utóbbi a Global Summit Development Ltd.-é. A Famous Yieldnek nem ez az első befektetése Magyarországon, ez mentette meg a csődtől a Pápai Húst. Nem valami obskúrus offshore cégről van szó, hanem a nemzetközi Chi Fu-csoportról, amely 2019 decemberében 200 millió eurós magántőkealapot is indított a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalata, a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt.-vel közösen.
Az nem volt meglepő, hogy az alapítványok partnert keresnek a beruházáshoz. A Béta 2018 végén indította el az építkezéshez kapcsolódó környezetvédelmi hatósági eljárást. Az eljárás közleményéből tudható, hogy a telekre öt (18, 10 és 7 emeletes) épületből álló komplexumot terveznek, amelynek föld feletti része több mint 140 ezer négyzetméter bruttó szintterületű lesz, a háromszintes mélygarázsban több mint kétezer parkolóhellyel. Összehasonlításképpen, az elmúlt évek legnagyobb irodaház-beruházása, a Népligetnél a Wing Zrt. által épített Telekom-székház bruttó alapterülete mélygarázzsal együtt 105 ezer négyzetméter – ez nagyjából 50 milliárd forintba kerülhetett. A Telekom-székház két és fél év alatt, 2018 őszére készült el, az építőipari árak azóta egészen biztosan nem mentek lejjebb (sőt), ráadásul a Váci úti komplexum jóval nagyobb is lenne. Vagyis jóval drágább.
Maga az MNB vette meg a Postapalotát és a Bölcs Várat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 31-ével vásárolta meg az alapítványok vagyonkezelő cégétől az Optimum-Penta ingatlanos kft.-t, a Széll Kálmán téri volt Postapalota tulajdonosát. A Penta 2016-ban vette meg az épületet 22,3 millió euróért (mai árfolyamon 7,1 milliárd forintért), miután az alapítványok 2031-ben lejáró vállalati kötvények formájában 7,8 milliárd forintot tettek a cégbe.
Az alapítványok 2019. április 16-án értékesítették a birtokukban lévő Penta-kötvényeket, amelyeket az adásvétel után bevontak. „A kötvények értékesítése a Postapalota eladásához kapcsolódott” – magyarázta az Optima. A cég válasza alapján a jegybank legalábbis részben kötelezettségeinek megvásárlásával szerezte meg a Pentát, köznapi nyelven kifizette a Penta helyett a cég adósságát az alapítványok felé, cserébe tulajdonosa lett. Vélhetően a kezdetektől ez volt a terv, ezért írta anno a Postapalota megszerzését bejelentő közleményében a jegybank, hogy az épület majd a „tulajdonába kerül”, nem pedig azt, hogy megveszi.
Az MNB nem sokkal később átkeresztelte a Pentát, új neve MNB-Ingatlan Kft. lett.
A jegybank november elején jelentette be, hogy 8,7 milliárd forintért megvásárolta az Úri utca 21. alatt található régi városháza épületét az egyik alapítványától, méghozzá az MNB-Ingatlan Kft. „számára”. Az ügy érdekessége, hogy a jegybank 2014-ben egyszer már megvette az épületet (1,9 milliárdért), aztán odaajándékozta az egyik Pallas-alapítványnak, majd a felújítás után újra megvásárolta attól – írta meg a 24.hu.
Az összes ingatlanpénzt átrakták a központi cégbe
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a mindenféle ügyletekből befolyt pénzt az alapítványok a vagyonkezelő cégükbe, az Optimába csoportosították át – szintén vállalati kötvények formájában. Közvetlenül csak az Optimum-cégek kötvény-visszavásárlásaiból jutottak bevételhez, alfától omegáig összesen 48,84 milliárd forint folyt vissza hozzájuk, ami azért nem csekély összeg.
Az Optima által a hvg.hu-nak kiadott adatok tanúsága szerint az alapítványok 2019 végén összesen már 238 milliárd forintnyi Optima-kötvényt tartottak öt különböző sorozatból. Ezen kívül más pénzeszközük nem is nagyon volt, túladtak ugyanis 16 milliárd forintnyi MKB-kötvényükön, sőt még az MKB Banknál vezetett számlájukat is alaposan lekopasztották. Bankban mindössze 1,3 milliárd forintot tartottak, nagy részét, 1,1 milliárdot persze továbbra is (az egyébként Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó) MKB-nál. Illetve még mindig 170 millió forintjuk állt Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás csúfos véget ért és épp végelszámolás alatt álló NHB Bankjában.
2019 végére az alapítványok összesen, a még meglévő ingatlanokkal együtt 274,8 milliárd forintos vagyonról számoltak be. Ebből ugyebár 238 milliárd volt az Optimánál, de azt sajnos nem tudni, hogy ott pontosan mihez kezdenek a vállalati kötvényeken keresztül odacsatornázott pénzzel. A Kúria még 2015-ben kimondta: az alapítványok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, így nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyeiket (a parlament kormánypárti képviselői korábban megszavaztak egy törvényt, amelyben az szerepelt, hogy az alapítványoknak juttatott pénz elvesztette közpénz jellegét).
Az alapítványok cégei viszont már más lapra tartoznak, az ő pénzügyeik üzleti titoknak minősülnek.
Az Optima beszámolóiból annyi látszik, hogy a belé pakolt pénz nagy részét az alapítványok befektetési alapjaiba fekteti tovább. 2018 végén ez az összeg egész pontosan 126 milliárd forint volt – 138 milliárdból, az alapítványok akkoriban ugyanis még csak ennyit adtak az Optimának. Mint említettük: üzleti titok, hogy az alapok milyen eszközökben tartják az alapítványok pénzét. Az Optima csak nagy vonalakban szokott beszámolni a befektetési portfólió helyzetéről, e szerint a teljes Pallas Athéné-birodalom (az alapítványok és az alájuk tartozó összes cég) befektetései a következőképpen festettek 2019 végén:
- 174,9 milliárd forint befektetési jegy,
- 64,5 milliárd forint ingatlan,
- 8,6 milliárd forint bankbetét,
- és 26,8 milliárd forint (cégcsoporton kívüli) vállalati kötvény.
