Kína kitiltja iskoláiból a külföldi tananyagokat
A kínai oktatási minisztérium kedden jelentette be, hogy új irányelveket vezet be az állami iskolákban. „Minden általános és középiskolai tananyagnak a párt és az ország akaratát kell tükröznie" – szólt a bejelentés, amely szerint a jövőben kizárólag a marxizmus vezérelvei és a „kínai stílus” tiszteletben tartásával állíthatják össze a tananyagot – a tankönyvektől kezdve a kötelező olvasmányokig száműzve a külföldről importált tartalmakat.
Szakértők szerint ezzel Kína a fiatalok még szigorúbb ideológiai nevelésére törekszik. Willy Lam, a Hongkongi Kínai Egyetem adjunktusa a CNN-nek úgy fogalmazott, „ez az ország gondolatirányítási törekvéseinek egy része. A tiltás időzítése egybeesett azzal, hogy a tajvani elnök és a hongkongi tüntetők megtagadták a kommunista párt értékeit.”
A minisztérium ezzel együtt a tananyagok elbírálását is szigorítja, és nem engedélyezi az olyan ismeretek terjesztését, amelyek a „politikai vagy értékrendi irányultság terén problémákat vetnek fel”. Az olyan tananyagokat, amelyek a nemzeti szuverenitással, a vallással vagy más erős ideológiával átszőtt témával foglalkoznak, központilag írják meg és küldik szét az iskoláknak. Ide tartoznak az irodalmi és a történelmi tananyagok is.
A nemzeti tankönyvbizottság szóvivője az állami People's Daily című lapnak azt mondta, hogy a tiltás csak az első lépés abban a folyamatban, amelynek során a kommunista párt még nagyobb befolyást igyekszik szerezni az oktatási rendszer felett. „A következő lépésben rendszerezzük a kínai filozófia oktatását, és felgyorsítjuk a marxista elméletek átadására szolgáló tananyagok összeállítását” – mondta.
Az új irányelvek alól – elégséges hazai tudásanyag hiányában – csak a felsőoktatási intézmények, a szakiskolák és azok a középiskolák képeznek kivételt, ahol külföldi iskolákkal közös oktatási program is zajlik.
Az iskolákba Hszi Csin-ping elnöksége idején szivárgott be újra a nacionalizmus és a patriotizmus. Decemberben egy makaói iskolában fejtette ki a diákoknak, hogy „az 1,4 milliárd kínai azért olyan összetartó, mert a kulturális meggyőződésünk a kínai civilizáció és a kínai szellem gazdagságán alapul. Könnyen elfoghat a nemzeti büszkeség, ha megismerjük több mint ötezer éves történelmünket. De csak az ópiumháborút követő történelmünk megismerése után érthetjük meg igazán a kínai emberek vágyakozását a nemzet újjászületésére.”