A hízásnak lehetnek endokrinológiai okai, tehát mirigyek megváltozott működése miatt is növekedhet a súlyunk, de állhat a háttérben pszichológiai, lelki probléma is, és természetesen az egészségtelen, mozgáshiányos életvitel és a túlevés is gyakori tényező. Dr. Káposztás Zsolt, a Duna Medical Center sebésze szerint az elhízás betegség, a csőgyomorműtét pedig nem elsősorban szépészeti beavatkozás, hanem életkimenetelt javító és az elhízásból adódó szövődmények mérséklését célzó műtét. A gyors fogyás pedig veszélyes lehet, különösen, ha 50–60, vagy még ennél is több kilótól próbálunk megszabadulni rövid idő alatt.
Ha BMI-ben (testtömegindex) határozzuk meg az elhízást, akkor a 18,5 és 24,9-es érték a normális, 25–30-ig túlsúlyosnak számítunk, 30–35 értéknél már 1-es fokú, 35–40-es BMI 2-es fokú elhízásról beszélünk, 40 felett pedig 3-as fokú obezitást jelent.
Miért is veszélyes az elhízás?
Ahogy jönnek fel a kilók, egy idő után követik őket a társbetegségek is, és elindul egy ördögi kör. „Ha valaki kevesebbet tud mozogni, de az étkezési szokásai nem változnak, egyre kövérebb lesz”– magyarázza dr. Káposztás Zsolt. „Az elhízás anyagcsere-problémákat is okoz, csökken az életévek száma, daganatos betegség is hamarabb előfordulhat, nem beszélve arról, hogy ha bármilyen műtétre van szükség, sokkal nagyobb a rizikó altatásnál és magánál a beavatkozásnál is.” Az operációk pedig gyakran elkerülhetetlenek, hiszen a túlsúly miatt az ízületek sérülnek, a porcok kopnak.
Az elhízás miatt a betegek nem tudnak rendesen lélegezni, kialakulhat alvási apnoe is. Az asztma, a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulása is fokozott, ami végeredményként a szív komolyabb megbetegedéséhez vezet.
Miért viseli meg a szervezetet a gyors fogyás?
A túl gyors fogyás általában a tapasztalatok alapján sajnos nem tartós, ezenkívül megviseli a szervezetet is. Az anyagcsere-változások miatt adott esetben változhat a cukorháztartás, a szénhidrátháztartás, a zsírok háztartása. A gyors súlycsökkenés az anyagcsere-változások során izomtömeg-veszteséggel is járhat. A drasztikusan alacsony kalória és szénhidráttartalmú diéta lelassítja az anyagcserét is, amely a diétát követően is úgy marad. A vitaminok és a nyomelemek bevitele is mérséklődhet így, ez gyengeséghez, az immunrendszer problémáihoz, hajhulláshoz, izomgörcshöz vezethet. Az előzőek folyamatos éhségirritáltságot is okozhatnak. Az anyagcsere-változások, a vérnyomás gyors változása és esetlegesen a gyors és agresszív diéta miatt kialakult alultápláltság szívproblémákhoz, arrhythmia kialakulásához vezethet.
Mi történik a csőgyomorműtét során?
A műtét laparaszkóppal történik, tehát minimális vágással jár, amelynek során az egy-másfél literes gyomor 80–85 százalékát eltávolítják, a megmaradó rész pedig egy körülbelül 1,5 dl-es csőgyomor lesz. A beavatkozás során az éhséghormont termelő középső-felső gyomorrészt veszik ki, így nem csak a térfogat lesz kisebb és kevesebb ételt befogadó, de az étvágy is csökkenni fog. A kisebb gyomor tehát azt jelenti, többször tudnak a páciensek kevesebbet enni, ezzel indul el a fogyás folyamata. Természetesen a diétával együtt jár a mozgás bevezetése az életmódba, és ezzel párhuzamosan egy új hozzáállás is szükséges. A fogyás gyorsan elindul a műtét után, de dr. Káposztás Zsolt figyelmeztet, nem cél a villámgyors súlyvesztés: „Másfél-két év alatt 60–80 kg mehet le biztonságosan, fokozatosan. Ne azt várja senki, hogy gyorsan menjenek le a kilók, mert az nem egészséges.”
A műtét után elengedhetetlen az utánkövetés, hiszen mint minden betegségnél, az elhízásnál is fontos, hogy teljesen meggyógyuljanak a páciensek. Ez viszont már nem a sebész, hanem a dietetikus, a pszichológus és az obezitológus feladata. A közös munka során a csőgyomor hosszú távú eredményeket hozhat, és tartós fogyást eredményezhet.
