Még a progresszív gondolkodású férfiak is elvárják a nőktől otthon, hogy ők végezzék el a házimunka nagy részét. Az erre az eredményre jutó kutatás nem a hatvanas években készült, hanem 1977 és 2016 között vizsgálta a nemek közti egyenlőségről való közvélekedést, mégis erre a korántsem modern álláspontra jutott eredményként.
A kutatásban résztvevő amerikaiak kétharmada mindeközben úgy gondolja, hogy a nőknek és a férfiaknak teljes mértékben egyenrangú szerepet kell betölteni a társadalomban, a háztartásvezetést mégis sokan a nők feladatának titulálják: a válaszadók negyede otthon a hagyományos nemi szerepek híve.
Egy KSH-kutatásban megjelent tanulmány is ezt támasztja alá: eszerint ugyanis a foglalkoztatástól függetlenül a nők több időt fordítottak a házimunkára, valamint az otthoni tevékenységeknek is nagyobb hányadát látták el, mint a férfiak. A nőkre továbbra is főként a tradicionálisan „női” munkák jutnak, azaz a mosás, főzés, takarítás.
A kutatás szerint egyedül az úgynevezett semleges munkák – vásárlás és számlabefizetés – azok, amik megosztanak egymás közt a párok.
Ehhez képest viszonylag meglepő eredményre jutott tavaly egy Eurostat-felmérés, ami úgy találta, hogy napi szinten a magyar nők közül arányaiban a legkevesebben főznek és/vagy végeznek valamilyen házimunkát a komplett Európai Unióban.
A kutatás szerint az EU-ban átlagosan a nők 79 százaléka főz és végez valamilyen házimunkát napi szinten: a magyar nők esetében viszont ez az érték mindössze 56 százalék, a férfiaknál pedig szinte elenyésző: 14 százalék.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar nők az európai átlagtól 23 százalékkal, a magyar férfiak pedig 20 százalékkal maradnak el. A kutatás eredményének elraktározása előtt azonban érdemes megjegyezni, hogy azért kérdéses, mennyire szükséges egy háztartásban napi szinten takarítani vagy mosni.
Egy 2015-ös magyar kutatás szintén azt állapította meg, hogy a családi munkamegosztásban a nőkre hárul a több feladat, ráadásul a felmérés szerint a magyar anyák a gyereknevelés oltárán kénytelenek lemondani jó pár dologról, így a szakmai készségeik fenntartásáról, a kreativitásról, vagy akár rekreációról.
A kutatásból kiderült továbbá, hogy még mindig azt gondoljuk, hogy a mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás, a baba körüli teendők, mint például az etetés és az éjszakai műszak is a nők feladata. Ezzel szemben „férfimunkának” a gyerekekkel való közös sportolást, a gyerekek szállítását és a fegyelmezést tekintjük.
De akkor mi is az apák szerepe?
A különböző felmérések rendre azt mutatják, hogy a kétféle szülői viselkedés kiegészíti egymást, így mivel máshogyan viselkednek az apák és anyák gyermekükkel, mást tanulnak a kicsik a különböző közös tevékenységek során. Sőt, azt is kimutatták, hogy a gyerekek korai fejlődésében az apai interakciók ugyanolyan fontosak, mint az anyai érintkezések.
Így ugyan hazánkban még az az uralkodó nézet, hogy az anyának van otthon a helye a kisgyermek mellett, a progresszív nézetek előretörését mutatja például az is, hogy egyetlen év alatt megduplázódott a gyermekgondozási díjat, azaz GYED-et kapó férfiak száma. Azaz a tendenciák azt mutatják, nem lesznek mindig kőbe vésve a hagyományos férfi-női és anya-apa szerepek.
