1989 óta még senki sem nyert ennyire Lengyelországban, mint most a PiS

Vasárnap történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció ezzel szemben csak gyenge eredményt tudott elérni az ötlettelen kampányának köszönhetően. A baloldal és a parasztpárt viszont örülhet: előbbi négy év után visszajutott a parlamentbe, utóbbi pedig meglepően jól szerepelt. Úgy néz ki, a szélsőjobb is be fog jutni a parlamentbe.

A vasárnap késő esti exit pollok szerint a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 43,6 százalékkal nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Az arány még változhat a hétfői nap során, de úgy látszik, ekkora aránnyal 1989 óta még senki sem szerzett többséget Lengyelországban, ráadásul rekord, 61 százalékos részvétel mellett.

Visszajött a baloldal, küszöbön a szélsőjobb

Mind ellenzéki, mind kormánypárti vélemények szerint is ez volt az elmúlt 30 év legfontosabb választása.

A PiS után második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) futott be 27,4 százalékkal. A Koalíció tagjai a már korábban kormányzó Polgári Platform, a liberális kispárt Nowoczesna (Modern) és a Zöldek voltak.

A Lewica (Baloldal) most 11,9 százalékkal jutott vissza a parlamentbe – ez azért meglepetés, mert ők az előző választáson kiestek a parlamentből. Ez akkor inkább annak a stratégiai hibának volt köszönhető, hogy koalícióban és nem pártként indultak, ami miatt a szokásos 5 százalék helyett a rájuk vonatkozó 8 százalékos bejutási küszöböt már nem tudták megugrani. A baloldali összefogás még nyár elején állt össze, miután a széles ellenzéki koalícióból kivált az utódpárti, szociáldemokrata SLD, amelyhez csatlakozott a Robert Biedroń vezett liberális-baloldali Wiosna (Tavasz) és az újbalos Razem (Együtt).

Az EP-választások után a PSL parasztpárt vált ki először a széles ellenzéki összefogásből, ami úgy látszik, megérte. Ugyanis a volt rocksztár Paweł Kukiz populista protestpártjával, a KUKIZ ’15-el összeálló PSL meglepően jó, 9,6 százalékos eredményt ért el.

Ezek mellett az olyan szélsőjobboldali erőket, mint a libertariánus botrányhős Janusz Korwin-Mikke vagy a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) egyesítő Konfederacja is bejutni látszik 6,4 százalékkal. Utóbbit érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis tavasszal az EP-valsztások éjszakáján is úgy tűnt, hogy a szélsőjobb bejut, de reggelre ez megváltozott.

Dübörgő gazdaság, béna ellenzék

Év eleji előrejelzésünkben még azt írtuk, hogy az ellenzék komoly esélyekkel futhat neki a választásoknak. Aztán az év során hiába állt össze egy majdnem minden fontos ellenzéki pártot magába foglaló összefogás, az nem tudott komoly sikereket elérni a tavaszi EP-választásokon.

Ennek részben az volt az oka, hogy a később szét is hulló koalíció nem tudott egységes kommunikációt kialakítani a résztvevő pártok ideológiai különbsége miatt. A másik ok az volt, hogy

Az ellenzék a koalíció széthullása után sem tudott előállni a nyerő ötlettel, hiába ígérte ezt Grzegorz Schetyna, a PO elnöke az EP-választások után. A kormánypárt már februárban előrukkolt egy komoly szociális intézkedéseket tartalmazó csomaggal, amelyben a 13. havi nyugdíj mellett szerepelt a 500+ családtámogatás kiterjesztése és a 26 éven aluliak személyi jövedelemadó-mentessége.

Inkább ez utóbbi a kulcsa a kormánypárt győzelmének, nem az LMBT-témák ellen indított identitásháború, amely sokszor dominálta a lengyel közbeszédet az utóbbi hónapokban.

A hét során hosszabb riporttal jelentkezünk Varsóból, amelyben az eredmények hátteréről fiatal lengyel szakértőket is megkérdeztünk.

FOTÓ: PiS / Facebook