A 10 legjobb kémfilm
A 10 legjobb kémfilm
A 10 legjobb kémfilmLegyen valami egész világot fenyegető összeesküvés, néhány szuperfegyver, kell egy gonoszabbnál is gonoszabb főgonosz, legalább egy bombanő és egy sármos főszereplő - ennyi nagyjából elég is egy jó kémfilmhez. Azért ha valami komolyabbat akar nézni az ember, ezek közül tulajdonképpen semmi sem szükséges egy igazán jó kémsztorihoz. A hiteles kémtörténetek főszereplői viseltes öltönyökben, cigifüstbe burkolózva, karikás szemekkel ülnek egy lepattant dolgozószobában, és az íróasztal lámpájának gyér fényében próbálják kibogozni azt a rejtélyt, melynek talán maguk is részesei.
Mindegy, hogy melyik verziót választjuk, a kémfilmek alapvetően jó szórakozást garantálnak. Egy kicsit bepillanthatunk mások életébe, úgy érezhetjük, hogy egy, a történelmet alapvetően befolyásoló dolog részesei lehetünk két órára, vagy pedig egy alig ismert, de megtörtént eset pereg le a szemünk előtt. Tökmindegy, hogy James Bond, Jason Bourne vagy egy ismeretlen német irodista a főszereplő, a jó szórakozás a kémekkel gyakorlatilag garantált.
Persze ebben a zsánerben is vannak jobban és kevésbé jól sikerült darabok. Előbbieket gyűjtöttük össze, tíztől a (szerintünk) legjobbig haladva.
10. Az Argo-akció
A legjobb történeteket az élet írja, persze azért nem árt, ha Hollywood is besegít egy kicsit. Hatványozottan igaz ez Az Argo-akció esetében, mely furcsa elegye a megtörtént esetnek és a forgatókönyvíró fantáziájának. Ugyan Ben Affleck filmje sokkal inkább túszdráma, mégis mindent tud, ami egy jó kémfilmhez szükséges. Mindez egybegyúrva pedig 2013-ban a legjobb filmnek járó Oscarra bőven elég volt. A történet eredetileg 1979-ben kezdődött, amikor Iránban az iszlám köztársaság kikiáltása és az új alkotmány életbe lépése közötti fél évben egy csapat helyi fegyveres betört az amerikai követségre. Hat követségi dolgozó azonban megszökött, és Kanada teheráni kirendeltségén talált menedéket. Az amerikaiak végül hosszas előkészítés után úgy döntöttek, hogy kanadai filmeseknek álcázva mentik ki a hónapokig az épületben bujkáló honfitársaikat. Az Argo című soha nem létező sci-fihez még plakát is készült, sőt, irodát is béreltek a nem létező Studio Six (vagyis Hatos Stúdió, micsoda pimasz elnevezés...) nevű produkciós cégnek, hogy teljesen megtévesszék az irániakat.
9. OSS-117: Képtelen kémregény
Franciaország válasza a 007-es James Bondra OSS-117, azaz Hubert Bonisseur de La Bath. Mindezt persze némi öniróniával és rengeteg humorral. A kémparódiák közül elsőre talán mindenkinek az Austin Powers-filmek ugranak be, ennél egy fokkal kifinomultabb, de mindenképpen eredetibb a sajnálatos módon csupán két részt megélt francia vígjáték. Különösen az első epizódot érdemes egyszer megpróbálni: ebben áll össze ugyanis a később A némafilmesért Oscar-díjig jutó rendező (Michel Hazanavicius), férfi főszereplő (Jean Dujardin) és a díjról hajszállal lemaradó női főszereplő (Bérénice Bejo). A történet szerint OSS-117-et Kairóba küldik, egy roppant egyszerű a feladattal: teremtsen rendet a Közel-Keleten. A francia kém szerint ez nem megoldhatatlan, sőt. Így aztán a nácikkal, egzotikus nőkkel, elképesztő bájvigyorral és egy különös csirkefarmmal megspékelt történetben az '50-es, '60-as évek kémfilmes kliséinek kifigurázását tapsolhatjuk végig.
8. A Bourne-rejtély
Mi a közös 2002-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2012-ben és 2016-ban? Mindegyik évben megjelent egy Bourne-film. Azt talán még a főszereplőt alakító Matt Damon sem gondolta, hogy az első (A Bourne-rejtély) után még további három alkalommal (a 2012-es filmben ugyanis nem szerepel Jason Bourne karaktere) kell alakítania az eredetileg amnéziában szenvedő, golyókkal a hátában a tengerből kihalászott, csípőjében svájci bankszámlaszámot hordozó egykori titkosügynököt. Pedig így történt. Talán Jason Bourne szerepében bizonyította először a színész, hogy a jólfésült mamakedvence és az amerikai tökátlag szomszéd pasi szerepén kívül is van számára tér Hollywoodban, és simán megállja helyét egy akciófilmben is. Az alkotók azért a bevált recepten nem változtattak: a Mission: Impossible és a James Bond-filmekhez hasonlóan az üldözések szuperlátványosak, egy-egy epizódban több országban is folyik a hajsza, és korántsem biztos, hogy aki az elején barát, a végére is az marad. Hatodik részről egyelőre nincs konkrét hír, csak pletykák, cserébe október közepén biztosan érkezik a USA Networkre a Treadstone című sorozat. Ez az a (nem is annyira) titkos CIA-program, mely kinevelte Jason Bourne-t is.
7. München
Hogyan csinálj hitelesnek tűnő filmet egy olyan történelmi eseményről, amely talán sohasem történt meg? Steven Spielberg 2005-ben bemutatta. A München az általános negatív vélemények mellett a magyaroknak azért lesz mégis eggyel kedvesebb, mint a világ más részén élőknek, mert több jelenetet is Budapesten forgattak. 1972-ben jártunk, amikor a müncheni olimpián a Fekete szeptember nevű palesztin terrorszervezet tizenegy izraeli sportolót ejtett túszul, majd a kudarcba fulladt mentőakció végére valamennyien meghaltak, valamint öt terrorista és egy német rendőr is életét vesztette. És innentől nem bizonyított az, amit a rendező kész tényként tálal a filmben: a Moszad titkos csoportot küld az életben maradt emberrabló gyilkosok nyomába, akiknek a véres megtorlás a feladata. A történet hitelességét minden érintett szervezet, még az elkövető terrorista csoport is megkérdőjelezte. Ettől függetlenül a München nem lett égbekiáltóan rossz film, de a valóságtartalmát érdemes minimum fenntartásokkal kezelni, és inkább tipikus spielberges fikcióként fogyasztani.
6. Két tűz között
Több film is készült a munkájukat még a családjuk előtt is titkoló kémekről, ezek közül talán a legemlékezetesebb az akcióelemekkel gazdagon ellátott Schwarzenegger-vígjáték. A Két tűz között (eredeti címen True Lies, vagyis Igaz hazugságok) azonban mégsem erről marad örökre emlékezetes, hanem a szuperkém feleségét alakító Jamie Lee Curtis hotelbeli esetlenül szexi sztriptíztáncáról, aki - nemcsak ezért - a Golden Globe-díjat is megkapta alakításáért. A történet kőegyszerű, ráadásul francia import: a pár évvel korábban megjelent Titkolt titkosügynök hollywoodi remake-jéről van szó. Harry Tasker (Arnold Schwarzenegger) tök hétköznapi számítógép kereskedő, családjának fogalma sincs arról, hogy amúgy egy szupertitkos ügynökcsoport legjobbja. Egy napon azonban kénytelen felfedni álcáját, amikor egy arab terrorista atombombával fenyegetőzik.
5. Dr. No
57 évvel ezelőtt mutatták be az elsőt, jövőre pedig már a 25. érkezik. A Dr. No volt James Bond színrelépése, és azóta is ezt tartják a széria legjobb darabjának. Nagyjából 1 millió dollárból forgatták, ehhez képest 59 milliót hozott a Ian Fleming könyve alapján készült film. Bondot ebben a részben (és még további hatban) Sean Connery alakította, az ő dolga volt a világ aktuális megmentése, a jobbnál jobb nők elcsábítása, valamint a mérhetetlen mennyiségű Vodka-Martini (felrázva, nem keverve!) elfogyasztása. Habár ez James Bond első filmje, a szerző összességében már hatodik könyve volt, melyben Jamaikában kutat a 007-es ügynök eltűnt amerikai rakéták után. Az első Bond-lányt, vagyis Honey Rydert Ursula Andress alakította. Nő még olyan csábítóan nem jött ki a tengerből soha, ahogy a kagylógyűjtő lány, bár negyven évvel később Halle Berry a Halj meg máskor! című Bond-filmben azért megpróbálta.
4. A Keselyű három napja
Milyen lehet az, amikor csak egy ártatlan ebédre ugrik le az ember az irodából, és mire visszaér, minden kollégája halott? Joe Turnerrel (Robert Redford) ez konkrétan megtörténik, legalábbis az 1975-ben készült politikai thrillerben. A New York-i irodában regényeket elemző CIA-csoport és leginkább az egyetlen túlélő menekülésének történetét az eredetileg A Keselyű hat napja című James Grady regényből forgatták. A cselekményt úgy tették feszesebbé, hogy megfelezték a napok számát, Washington helyett New York lett a helyszín, a főszereplőt pedig Robert Malcolmról nevezték át Joe Turnerre. Mint minden jó mozifilm, ez sem kerülhette el a mostanában divatos trendet: tavaly sorozat készült belőle Condor (Keselyű) címmel. Ennek már a második évadát készítik elő éppen.
3. A mások élete
Ha igazán jó, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott kémfilmet keresünk, akkor A mások élete tökéletes választás. A német lélektani drámát az IMDb felhasználói átlagosan 8,4 pontra értékelték, ezzel minden idők 57. legjobbjaként tartják számon. A kémekről szóló filmek közül ezzel a legmagasabban rangsorolt a mértékadó listán, és nem véletlenül. Az elsőfilmes Florian Henckel von Donnersmarck történetében a nyolcvanas évek közepén járunk, amikor egy Stasi-ügynököt a népszerű színházi író és élettársa megfigyelésére állítanak rá, mert nyugati kémkedéssel gyanúsítják. Hamar kiderül azonban, hogy a valóság ennél jóval kézzelfoghatóbb, és valójában csak az egyik miniszter érdeklődik a nő iránt, aki így csak alkalmat keres, hogy mondvacsinált politikai indokkal ellehetetlenítse az írót. A film 2007-ben megkapta a legjobb idegennyelvű film Oscar-díját.
2. Észak-Északnyugat
Alfred Hitchcock nemcsak a nyomasztó horrorok nagymestere volt, hanem sokak szerint minden idők kémfilmjét is ő készítette el. Az biztos, hogy nincs olyan szakportál, ami minimum a zsáner legjobbjai között ne emlegetné az Észak-Északnyugatot (North by Northwest), mely annak ellenére is bármikor újranézhető, hogy éppen idén 60 (!!!) éves a film, amiben egy örökké emlékezetes akciójelenet (permetező repülőgép támadása) mellett az ártatlan hétköznapi ember kémvilágba csöppenését követhetjük végig. Pedig nem is lett volna rossz napja aznap Roger O. Thornhillnek (Cary Grant), egyszerűen csak rosszkor állt fel az asztaltól egy munkaebédnél, emiatt többen is azt hiszik, hogy ő a keresett George Kaplan. Üldözőbe veszik, foglyul ejtik, erőszakosan kihallgatják, majd megpróbálják eltenni láb alól, és ez még csak a kezdete a megpróbáltatásoknak.
1. Suszter, szabó, baka, kém
Nemcsak azért első a listán a 2011-es Suszter, szabó, baka, kém (Tinker Tailor Soldier Spy), mert részben Magyarországon, ráadásul néhány magyar színésszel a kisebb szerepekben készült, hanem mert tényleg mindent tud, amit egy jó kémfilmnek hoznia kell. Az arányok nem túlzóak: az intrika hihető, az akció (amikor van) valóságosnak tűnik, és bár a cselekmény egyáltalán nem egy James Bond-film sebességével zakatol előre - sőt, inkább csak komótosan hömpölyög - mégis feszült és érdekes a film az utolsó jelenetig. A történet szerint kém kerül a kémek közé. Mit lehet ilyenkor tenni? Természetesen kémkedni. Az úgynevezett vakond személyazonosságának felderítése áll tehát a középpontban az angol titkosszolgálat Körönd nevű székhelyén, ahol mindenki gyanús, és bárki lehet a kettős ügynök. Akár még maga a főszereplő Smiley (Gary Oldman) is.
