6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Egy ideje pedig épp hogy csökkent a munkaerőhiány, ezért még kevésbé érhető, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miért pont múlt csütörtökön jelentette be, hogy a kormány kiveszi az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (ekd) feltételei közül a munkahelyteremtést.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A kormány a támogatások feltételrendszerének átalakításával egyébként csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorlatát szentesíti, hiszen az idén a német tulajdonú autóipari beszállító Robert Bosch, az osztrák papíripari nagyvállalat, a Hamburger Hungária Kft. és a francia gyógyszeripari multi, az Egis is úgy kapott egyedi kormánydöntéssel egymilliárd forint feletti beruházási támogatásokat, hogy cserébe nem várták el új munkahelyek létrehozását.

kormány honlapján szereplő dokumentumban a Bosch alkatrészgyártó üzemének bővítésénél az új munkahelyek száma oszlopban 0 szerepel, mellette zárójelben annyi van odabiggyesztve, hogy „technológiaintenzív”.

Ez arra utal, hogy már az is elég a támogatáshoz, ha a támogatásra pályázó vállalat technológiát fejleszt.

Ez nem volt mindig így, korábban arra hivatkozva is visszadobhatták egy cég pályázatát, hogy nem elég magas a munkanélküliség abban a megyében, ahova a beruházást tervezték. A nagyvállalati beruházási támogatások mögötti logika ugyanis eredetileg főleg az volt, hogy az így létrejövő munkahely áttételesen több munkahelyet is létrehozhat, ugyanis a környéken a beszállítók is jól járnak, és a kereslet növekedése így plusz munkahelyeket is teremt. A kormány egyik kedvenc iparágában, az autóiparban például egyes számítások szerint akár 2,35-szörös is lehet a szorzó, tehát 100 új munkahely összesen 235 munkahelyet hozhat létre. Az Európai Bizottság a feldolgozóiparban pedig például plusz 0,5-2 új munkahellyel számol nagyberuházások esetén.

A kormányok nagyon szerették ezt a 2004-ben létrejött támogatási formát: ahogy arról már korábban is írtunk, a 2010 utániak még jobban is, mint a 2010 előttiek, ahogy az az alábbi ábrán is látható.

Ha a támogatásoknál a teljes támogatás értékét leosztjuk a beígért új munkahelyek számával, akkor megkapjuk, hogy mekkora állami támogatást kap egy új ekd-s munkahely.

Az alábbi ábrát végigböngészve egyrészt feltűnhet, hogy a legdrágább munkahelyek top 10-es listáján elég sok az idén vagy az elmúlt években bejelentett beruházás. Az első helyen pedig a Mol új tiszaújvárosi poliolgyára szerepel, ahol összesen 11,7 milliárd forint támogatásból 172 új munkahely jön létre, átlagosan majdnem 68 millió forintért. Ez a gyár mellesleg többek között azzal került be a hírekbe, hogy a helyiek kiakadtak azon, hogy részben török és ukrán vendégmunkások fogják felépíteni.

Ez alapján érhetővé is válik, hogy miért mondhatta a Népszava cikke szerint múlt héten Szijjártó, hogy a kormány nem támogatja azoknak a munkahelyeknek a létrejöttét, amiket csak vendégmunkásokkal lehet feltölteni. Azt ugyanakkor már jóval nehezebb megmagyarázni, hogy ezt a döntést miért pont most hozták meg. Az alábbi ábrán az látszik, hogy 2015, tehát a munkaerőhiány felerősödésének kezdete óta a kormány minden évben egyre több új munkahelyet támogatott az adófizetők pénzéből.

Amíg 2015-ben még csak 3628 új munkahelyet ígértek be a cégek ekd-s támogatásért cserébe, tavaly és tavalyelőtt már 8600 és 8800 körül volt ez a szám. Közben az üres álláshelyek száma 27 ezerről nagyjából 56 ezerre nőtt. Volt ugyanakkor még valami, ami hatalmasat nőtt, mégpedig a kormány által kiadott EU-n kívüli munkavállalóknak biztosított munkavállalási engedélyek száma. Amíg 2015-ben ilyesmiből csak nagyjából 4200-at adtak ki, 2018-ban csaknem 31500-at kaptak főleg ukrán állampolgárok (20800-an jöttek innen az Eurostat adatai szerint).

A kormány tehát négy éven keresztül minden évben egyre több munkahely létrejöttéért fizetett, miközben az állásokat egyre nagyobb mértékben töltötték be külföldi munkavállalók szintén a kormány akaratából.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy negyedéves bontásban mennyi ekd-s támogatást ítéltek oda külföldi és magyar nagyvállalatoknak 2015-ig visszamenőleg, és eközben mekkora volt a munkaerőhiány az országban.

Ez az ábra tovább bonyolítja azt a találgatást, hogy Szijjártó miért pont épp most jelentette be, amit bejelentett. Látszik ugyanis, hogy az üres álláshelyek száma 2018 harmadik negyedéve óta csökken a versenyszférában. A munkaerőhiány tehát egyre kisebb probléma, ami miatt némi túlzással a program szükségessége mellett is lehetne érvelni. De még ha ezt nem is tesszük meg, alsó hangon akkor is érthetetlen ez az időzítés.

Persze lehetne azzal érvelni, hogy olyan iparágakban valósulnak meg az új beruházások, ahol nagyobb a munkanélküliség. Csakhogy ha az alábbi táblázatot végigpörgetjük, az eddigi orientáció látszik az újonnan odaítélt támogatások esetében is: tehát főleg feldolgozóipari, ezen belül is nagyon gyakran német autóipari nagyberuházásokat támogatnak. A 2010 előtti időszakhoz képest egyébként nemcsak az látszik a táblázat alapján, hogy a multinacionális cégek több támogatást kapnak, hanem az is, hogy a magyar – főleg élelmiszeripari, mezőgazdasági – nagyvállalatok is több támogatásban részesülnek.

Mindenesetre ha a munkaerőhiányt iparági felbontásban nézzük, a kérdés az időzítést illetően ugyanaz marad, ugyanis iparági összehasonlításban a feldolgozóiparban a leglátványosabb a munkaerőhiány csökkenésének trendje.

Szijjártó szavai szerint mindenesetre a támogatásokból nem terveznek kevesebbet kiosztani, viszont növelni tervezik a képzési támogatások összegét, valamint 50 millió forintra csökken az eddigi 500 millió forintos, a kisvállalkozások által adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke. Érdemes lenne azonban azt is végiggondolni, hogy mikor és milyen nagyvállalatokat támogat a magyar állam.

(G7)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!