Több ételt pazarolunk el túlevéssel, mint amennyit kidobunk

Olasz kutatók számításai szerint a túlevés miatti ételpazarlásban Európa vezet.

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, de túlevéssel ennek több mint százszorosát, 140,7 milliárd tonnát pazarolunk el – számolták ki olasz kutatók. A Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a Teramo Egyetem környezettudósai először azt állapították meg, hogy mennyi az egyes országok „túlsúlya”. Az átlagnépesség testtömeg-indexét (BMI) és magasságát összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalóriát feleslegesnek és túlsúlyt eredményezőnek minősítették. Ez némileg túlzás, hiszen 21,7-es BMI érték felett érték felett lehet izomtömeg is. A kutatók azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat is, de még így is valószínű, hogy a kapott óriási szám nem áll távol a valóságtól – írta a 365.reblog.hu.

Az elpazarolt étel 140,7 milliárd tonnányi mennyisége úgy jött ki, hogy a világ népességének jelenlegi túlsúlyából visszaszámolták az elfogyasztott ételeket: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a mennyiségnek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

A tanulmányból kiderül, a túlevés miatti ételpazarlásban Európa 39,2 milliárd tonnával vezet. A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensét, a föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyomot figyelembe véve Európa és Észak-Amerika Óceániával 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika. Európa és Észak-Amerika vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

Az olasz kutatók szerint a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre, utána a hús, az alkoholos italok következnek, az iparosodott Ázsiában pedig a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele végzi a kukában.