Oroszország fog gyártani, de nem telepít majd elsőként olyan rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok által felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés betiltott – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Putyin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva olyan rakétákat telepíthet majd Japánba és Dél-Koreába, amelyek képesek elérni Oroszország jelentős területeit.
Az ülésen szintén jelen lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta erre, hogy Washingtontól nem érkezett kezdeményezés japán területen való rakétatelepítésre. A már a szigetországban található rakétákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok védelmi rendeltetésűek, japán tulajdonban vannak, Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására pedig nem alkalmasak.
Hozzátette, hogy minden Japánba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer Tokió ellenőrzése alatt áll majd. 2023-ban a tervek szerint két Aegis Ashore komplexumot helyeznek el az országban, ami negatív reagálást váltott ki Moszkvából.
Putyin a vlagyivosztoki tanácskozáson azt állította, hogy a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozóján megvételre ajánlotta fel Donald Trumpnak az orosz hiperszonikus fegyvereket. (Oroszország az egyetlen állam, amely hivatalosan bejelentette, hogy rendelkezik ilyen fegyverekkel.) Mint mondta, a kérdés annak mérlegelése során merült fel, hogy miként vegyék számításba a szerződésekben az új orosz fegyvereket, beleértve a hiperszonikus csapásmérő rakétarendszereket.
„Azt mondtam Donaldnak: akarod, hogy eladjuk őket neked? Így mindent azonnal ki fogunk egyensúlyozni” – mondta az orosz vezető, aki szerint amerikai részről azt a feleletet kapta, hogy ilyen eszközt hamarosan ők is ki fognak fejleszteni.
„Biztos ki fognak fejleszteni. De minek költeni a pénzt, amikor mi már költöttünk erre, tőlük pedig kaphatnánk valamit, méghozzá nem a biztonságunk rovására, hanem az egyensúlyhelyzet létrehozása érdekében” – hangoztatta Putyin.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen „különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett „értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.
Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin „történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.
Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.