10 hely, ahol igazi versenyre kényszerül a Fidesz
A közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros párharc lesz a főpolgármesteri posztért Tarlós István és Karácsony Gergely között, azonban ezen kívül is van még 10 olyan csatatér – város vagy fővárosi kerület –, ahol éles verseny lesz az önkormányzati választáson a kormánypártok és az ellenzék között. Bár most csak a polgármesteri szék a tét, fél szemmel már mindenki 2022-re figyel.
Öt évvel ezelőtt, a legutóbbi önkormányzati választáson narancsba borult az ország. A kormánypártok támogatta Tarlós István maradt a főpolgármester, a 23 fővárosi kerületből 17-ben győztek a Fidesz emberei, a megyei jogú városokban pedig még egyértelműbb volt a fölénye: csak Szeged, Békéscsaba és Salgótarján nem lett az övék.
Országosan még kevesebb babér termett azóta az ellenzéknek, tavaly sorozatban a harmadik kétharmados parlamenti győzelmét aratta a Fidesz, a májusi EP-választáson pedig több ellenzéki párt is a megsemmisülés határára sodródott. Ezért az ellenzéki oldalon a jelszó az, hogy
helyben kell kiütni a fideszes vár tégláit.
A recept pedig újra az összefogás.
Az októberi önkormányzati választás teherként nehezedik azonban a Fidesz vállára is, egy öt évvel ezelőttinél csak kicsivel rosszabb eredmény már hasonlóan fanyar mosolyt eredményezhet a kormánypárti arcokon, mint az EP-választások után, amikor nem sikerült kétharmaddal győzniük.
Ráadásul ha nem is dől el a 2022-es választás eredménye ősszel, de egy pillanatképet kapunk arról, milyen állapotban van az ellenzék, ahol a feladat egy olyan Orbán Viktor legyőzése, aki még négy kormányzati ciklusra tervez.
A főpolgármesteri posztért zajló verseny is szoros lehet, de a hvg.hu-nál az önkormányzati választások előtt kiválasztottunk plusz tíz csatateret, ahol nagyon szoros eredményre számítunk október 13-án este. Vagy azért, mert jelenleg ellenzéki vezetésű városok, és fáj rájuk a Fidesz foga, vagy azért, mert valós esélye van az ellenzéknek a hatalomátvételre.
Kattintson a városokat, kerületeket jelölő pontokra. A térkép alatt pedig röviden ismertetjük, miért érdekesek a városok, kerületek.
(Megjegyzések: a fideszes városok narancssárgák, Ózd a Jobbik okán fekete, Hódmezővásárhely és Szeged pedig pirosas. Ahol több választókerület is van egy városban – Miskolc, Pécs és Szeged – ott az 1-es számú körzet eredményeit vettük figyelembe 2018-ból, ugyanis az jobban lefedi a várost. A két fővárosi kerület pedig országosan Budapest 6-os számú egyéni választókerülete. Budapest önmagában egy csatatér, de a főpolgármester-választással külön foglalkozunk. A számok %-ban értendők, csak a releváns adatokat tüntettük fel.)
Miért csatatér?
Ferencváros akkora csatatér, hogy az ellenzéknek előválasztáson kellett eldöntenie, ki induljon Bácskai János és a Fidesz ellen. Baranyi Krisztina nyert, így mennek szembe a helyi botrányokkal terhelt kormánypártokkal. Baranyi mögé ugyan az előválasztás után beállt a teljes ellenzék, a helyi erős szocialistával, Pál Tiborral a győztes jelöltnek rengeteg konfliktusa volt, ezek alapján az ellenzéki harmónia kérdéses. Esélyük mindenesetre lehet: Bácskai János öt éve mindössze másfél százalékkal nyert az azóta visszavonult Gegesy Ferenc ellen úgy, hogy akkor az LMP és a Jobbik is állított jelöltet.
Józsefvárost akár fideszes fellegvárnak is mondhatnánk, a tavalyi időközi polgármester-választáson ugyanis nagyot nyert Kocsis Máté egykori alpolgármestere az összellenzéki jelölt ellen. Ám akkor Győri Péter önmaga jellemzése szerint is ismeretlen volt, most viszont Sára Botondnak a sokkal agilisabb Pikó Andrással kell megküzdenie. Ráadásul a 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz csak 8 százalékkal szerzett többet a Józsefvárost és Ferencvárost is felölelő kerületben, mint a DK, a Jobbik pedig 13, míg az LMP 5,5 százalékot vitt el.
Egerben ismétlődik a meccs: a Fidesz újraindítja a győztes polgármestert, Habis Lászlót, az ellenzék pedig beállt a 2014-ben második helyen végző jobbikos Mirkóczki Ádám mögé. Utóbbi egy civil szervezet "független" jelöltje, és ez az ellenzéki recept más településeken is. Habis 5 éve egy megosztott ellenzékkel szemben a megyei jogú városok közül a legalacsonyabb támogatással (38 százalék) nyerte el a polgármesteri széket, Mirkóczki 26 százalékot szerzett.
Borsod megye székhelyén Kriza Ákos fideszes polgármester váratlan bejelentése tette nyílttá a küzdelmet. A jelenlegi városvezető több mint 10 éve rosszindulatú betegséggel küzd, ezért nem indul ősszel, maga helyett a városi jegyzőt, Alakszai Zoltánt javasolta. A Fidesz miskolci ellenfele a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület színeiben induló, de a teljes ellenzék támogatását élvező iskolaigazgató, Veres Pál lesz. Megjelent egy, magát függetlennek mondó, furcsa jelölt is, akinek egyik legjobb gyerekkori barátja pont a Fidesz városi kampányfőnöke, de ennek állítása szerint nincs köze az indulásához.
Szombathelyet sokan úgy jellemzik, hogy "ott a Fidesz olyan béna, mint országosan az ellenzék", a városban "megfordultak a dolgok", az ellenzék átvette a hatalmat a közgyűlés fölött, a Fideszben belharc dúlt. Az év elején úgy tűnt, teljes lehet az összefogás az Éljen Szombathely színeiben induló szocialista Nemény András mögött, azonban augusztus közepén a Jobbik inkább a függetlenként induló, jelenlegi fideszes alpolgármester, Koczka Tibor mögé állt be. Koczka másfél éve került a Fideszben partvonalra, majd nyíltan szembement pártjával és Hende Csabával.
Öt éve a Fidesz és Puskás Tivadar alig két százalékponttal győzte le az MSZP, a DK és az akkor még létező Együtt jelöltjét, egy néhány hónappal ezelőtti közvélemény-kutatás szerint azonban hiába népszerűbb helyben a Fidesz, komoly esélye van a győzelemre az ellenzék polgármesterjelöltjének. A Fidesz Puskás helyett a megyei önkormányzat jegyzőjét, Balázsy Pétert indítja.
Sokan elkönyvelték már ősztől ellenzéki polgármester vezette városnak Pécset, de ennél bonyolultabb a helyzet, mert nincs közös ellenzéki jelölt. Ugyanis a Mindenki Pécsért Egyesület és Péterffy Attila mögül az LMP hiányzik. A párt egykori társelnöke, a helyben erős Keresztes László Lóránt néhány napja büszkén tudatta közösségi oldalán, hogy Kóbor József biofizikus, sugárvédelmi szakértő lesz az LMP pécsi polgármester-jelöltje. Kormánypárti oldalról Páva Zsolt tíz év után nem indul a polgármesteri székéért, helyette az olimpiai bajnok vízilabdázó, Vári Attila méreti meg magát. A városban a májusi EP-választáson a Fidesz 42,75 százalékot szerzett, a második DK egymaga 20,31 százalékot, a harmadik Momentum pedig 13,43-at.
Érdekes hely Szolnok, ott várhatóan szerda délelőtt rendeződik át az ellenzéki térfél. Eddig két ellenzéki aspiráns volt, a Jobbik országos vezetősége a Momentum és a Mindenki Magyarországa Mozgalom mellett Lukácsi Katalint, míg helyi szervezete az LMP és a DK által támogatott MSZP-s helyi képviselőt, Radócz Zoltánt indítaná a Fidesz ellen. A hvg.hu több forrásból megerősített információi szerint Lukácsi Katalin ma jelenti be visszalépését. A volt KDNP-s politikus a sajtótájékoztató előtt nem akart nyilatkozni, Radócz környezetéből egy szmájlival kísért sms-ben annyit kaptunk, sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánják az információt. A Fidesz az öt éve győztes polgármestert, Szalay Ferencet indítja újra, akitől Radócz akkor jócskán kikapott. Bizakodásra a 2018-as országgyűlési választás számai adnak okot az ellenzék számára, akkor ugyanis 42 százalékkal szerzett parlamenti mandátumot a Fidesz, miközben a Jobbik 35, az MSZP 15 százalékot ért el. (Frissítés, 2019. 08. 23.: Lukácsi Katalin hivatalosan is visszalépett.)
Ózd egy politikai Bermuda-háromszög. Öt éve a jobbikos Janiczak Dávid a szavazatok közel kétharmadát megszerezve lett polgármester, rommá verve az addig regnáló fideszes városvezetőt, Fürjes Pált. A küzdelemben a baloldal szinte láthatatlan maradt. A jobbikos politikus újra elindul, de nincs mögötte egység. Július elején a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beállnak Janiczak mögé, de a DK hamar kilépett onnan. Az ok: Janiczak szélsőséges megnyilvánulásokkal terhelt múltja. "Bár a kígyó a bőrét levedli, a politikában indokolt az elvek számonkérése" – így indokolt a DK. A Párbeszéd és a Momentum már korábban jelezte, nem támogatják a polgármestert. A Fidesz nem próbálkozik újra az öt éve bukott Fürjessel, helyette Eke István vállalkozót indítja.
Szegedet hosszú ideje irányítja az MSZP egykori – kérészéletű – miniszterelnök-jelöltje, Botka László. De persze hosszú ideje próbálkozik a város bevételével a Fidesz is, most például a függetlenként induló Nemesi Pál milliárdos megrendeléseket is elnyerő vállalkozóval, a megyei iparkamara vezetőjével tenné ezt. A kormánypártnak van hova szépíteni: öt éve a korábbiaknál jobban kikapott a polgármester-választáson, az EP-választáson is csak a szavazatok alig több, mint 40 százalékát szerezte meg.
Egyértelmű tehát, hogy csatatér a város, ahogy a néhány kilométerre fekvő Hódmezővásárhely még inkább. A városban, ahol addig a rendszerváltás óta nem nyert más a Fideszen kívül, 2018 elején példátlan győzelmet aratott a polgármester halála miatt tartott időközi választáson a függetlenként, jobbikos és baloldali támogatással induló Márki-Zay Péter. Modellje azóta is példa, személyében pedig az országgyűlési választás előtt sokan látták a remény hordozóját. Polgármesterként fideszes többséggel hadakozik, a képe erősen kopik, ellenfelei pedig azzal bírálják, hogy többet foglalkozik országos politizálással, mint saját városával.
Lázár János az országgyűlési választáson már szépített, az önkormányzatin viszont nem indul. Márki-Zay korábbi fideszes ellenfele, Hegedűs Zoltán nyílt levélben jelentette be visszavonulását, a Fidesz pedig beállt egy "önállóan induló" jelölt, Gerzsa István mögé. Grezsa 2009 óta nem párttag, de öt éve a Fidesz-KDNP színeiben jutott be a képviselő-testületbe, és miniszteri biztos is. Vele akarják tehát bizonyítani, hogy Márki-Zay csak pirruszi győzelmet aratott.
(A csataterekből helyszíni riporttal jelentkezünk hamarosan.)
Reménykednek
A 23 budapesti kerületből a Republikon Intézet elemzése szerint 11-et elvihet az ellenzék, hét pedig billeg, ott teljesen nyitott a kérdés. Az elemzőcég a megyei jogú városokra azt jósolja, hogy tizenkettőből egyben a Jobbik jelöltjének van nagyobb esélye a győzelemre, 11-ben pedig egy baloldali, liberális indulónak.
A ZRI Závecz Research Intézet néhány nappal ezelőtt azt mérte, hogy a megyei jogú városokban éles a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a közigazgatási kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan – 30 százalékot ér el. A versenytársak viszont valamivel jobbak: a DK 10, a Jobbik 9, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd 8 százalékon áll. Ha utóbbi pártok összefogását a polgármesterekre és a képviselőjelöltekre leadott voksaikkal a szavazótáboraik is követik, akkor az ellenzék a megyei jogú városokban jobban szerepelhet, mint 2014-ben.
A fővárosban az EP-választások óta eltelt havi felmérések adatait összesítve az látható, hogy a Fidesz 34 százalékos, de az ellenzék együttes támogatottsága egy kicsivel meghaladja azt, 37 százalék. Ezen adatok alapján a Závecz azt valószínűsíti, hogy bár feltehetően sok jelenlegi kerületi polgármestert újraválasztanak, a kerületek harmadában-felében szoros verseny lehetséges, és a képviselő-testületek a mostaninál sokszínűbbek lesznek.
