Az eredeti tervek szerint ma kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családi vállalkozása pályázik a legjobb eséllyel.
Ez azért érdekes, mert a közbeszerzés felhívását – amire első körben Mészárosék 116 milliárdos ajánlata volt a legjobb – mindössze 32 nappal ezelőtt tették közzé. Ráadásul úgy, hogy a tender kihirdetésekor jó eséllyel még a végleges tervdokumentáció sem állt rendelkezésre. Így kellett néhány hét alatt elkészíteni az árajánlatokat, majd ezekről több körben egyeztetni a pályázatot kiíró Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjával (KKBK).
Nagyon feszített tempóban kell építeni
A sietség oka minden bizonnyal az, hogy a nyertesnek nem lesz túl sok ideje megvalósítani az elmúlt évek egyik legnagyobb fővárosi beruházását. A kiírás szerint ugyanis a műszaki átadás-átvétel befejezésének határideje 2021 november 15., azaz mostantól nagyjából 27 hónap.
Márpedig a hasonló létesítmények ennél lassabban szoktak elkészülni, igaz, jellemzően olcsóbban is.
A Népliget mellé tervezett csarnokkal lényegében azonos kapacitású krakkói Tauron Aréna például valamivel több, mint 3 évig épült 2011 és 2014 között, úgy, hogy a tervek már 2009-ben megvoltak. A 2020-as kézilabda Eb döntőjének helyszíne, a stockholmi Tele2 Arénában pedig ugyan a lengyelországi csarnoknál gyorsabban elkészült, de így is fél évvel több kellett a felhúzására, mint amennyi elvileg Budapesten a kivitelező rendelkezésére áll majd.
A megadott határidő tehát elég szűkös, ráadásul mozgástér sincs igazán.
A kézilabda Eb ugyanis 2022. január 14-én kezdődik, azaz mindössze 60 nappal az új csarnok tervezett átadása után.
Ekkorra mindenképpen alkalmassá kell tenni a létesítményt az Európa-bajnokságra, ami a korábbi tapasztalatok alapján az építés után még egyéb fejlesztéseket is igényelhet. A főhelyszín kiesése pedig – ha a magyar sportesemények történetében nem is példa nélküli, de – mindenképpen kellemetlen lenne. Egyrészt mert már most is tudni lehet, hogy a pályázatban szereplő helyszínek közül az hazai kézilabdaélet egyik legfontosabb központja, Veszprém kimarad, másrészt mert így nem lehetne biztosítani az európai szövetség által elvárt nézőszámot a döntőre.
A feszített tempó pedig viszonylag ritkán teszi lehetővé a spórolást. Bár a KKBK-nál lapunknak azt írták, hogy a csarnok nettó ára jóval az első körben adott 116 milliárd alatt marad, ám még ha ebből 20 százalékot sikerül lefaragni, akkor sem lesz különösebben olcsó a beruházás. A korábban említett krakkói aréna építési költségeit például a különböző források 360 és 450 millió zloty, azaz jelenlegi árfolyamon 27 és 34 milliárd forint közé teszik, de még a stockholmi csarnok is kijött 83 milliárd forintból.
Tervek nélkül
A KKBK tehát nem véletlenül pörgeti a közbeszerzést, a nagy sietségben azonban összecsúsztak dolgok, és néhol elég furcsán alakultak a dátumok és a határidők is. Már a tervezésre kiírt tenderre sem hagytak sok időt: a pályázóknak egy hetük volt, hogy a „létesítmény megvalósításához szükséges – valamennyi a műszaki leírásban meghatározott – terv elkészítésére, illetve a kapcsolódó kiegészítő területek és az esetleges bontások, felújítások tervezésére” árajánlatot adjanak. A közbeszerzés elindítása után bő három héttel, április végén pedig már szerződtek is nyertes Középülettervező Zrt.-vel, amelynek a kiírás szerint 90 napja volt a közel 1 milliárd forintért vállalt tervezői munka elvégzésére*A szerződésben közzétett verziójában a határidő ebben a formában már nem szerepel, mivel azt elvileg a mellékletekben rögzítették, a mellékleteket viszont nem töltötték fel a nyilvános adatbázisba. .
Magyarul a tervdokumentációt elvileg valamikor július végére kellett volna leszállítani.
A kivitelezési tenderrel azonban ezt nem várták meg: már két héttel a tervezésre adott 90 napos határidő lejárata előtt közzétették az ajánlattételi felhívást az építésre is.
Ráadásul az első ajánlatokat elvileg 11 napon belül kellett megadni, azaz még mindig a tervek elkészítésére biztosított határidő lejárata előtt.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a KKBK semmit nem látott volna az egymilliárdért megrendelt tervdokumentációból ebben a szakaszban. A Középülettervező Zrt-nél lapunknak azt mondták, hogy rohammunkában néhány nappal a 90 napos határidő lejárata előtt teljesítették a szerződést. Ráadásul előzetes dokumentumokat valószínűleg korábban is kapott az állami megrendelő, hiszen egy ilyen munkánál is vannak részteljesítések, ellenőrzések és hiánypótlások. A végleges dokumentáció azonban a kivitelezési ajánlatok bekérésekor még szinte biztosan nem volt a KKBK-nál.
Mozgó leadási határidő
A közbeszerzésen induló öt cégnek így kellett egy árat mondania a multifunkcionális csarnokra, és ebből lettek a 116 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogy végül pontosan mikorra is érkeztek be. A kiírás szerint ugyanis július 22-én 10 óráig kellett volna leadni az ajánlatokat, amiket két órával később bontottak volna fel. A bontási jegyzőkönyvben azonban már egy nappal későbbi határidő szerepel, úgy, hogy módosításra hivatalosan semmi nem utal. Mindez azért fontos, mert a határidő tologatása visszaélésre adhat lehetőséget.
Persze ha a felhívásban szerepelt rossz dátum, az ajánlatételre hagyott 12 nap akkor is elég szűk, különösen, hogy ebbe még két különböző helyszínbejárást is be kellett iktatni. A bontás után két nappal pedig – legalábbis az eredeti ütemterv szerint – már tárgyaltak is az öt céggel arról, hogy mik legyenek a pontos műszaki feltételek, min lehetne változtatni, illetve hogyan lehetne csökkenteni a költségeket.
Talán a Puskás Ferenc stadion építésére kiírt tender mutatja leginkább, hogy ez mennyire feszített tempó. Ott más típusú közbeszerzési eljárás keretében, tárgyalás nélkül választották ki a kivitelezőket, de közel két hónapot adtak az ajánlattételre és az első közzététel után négy és fél hónappal írták alá a szerződést. Pedig időnyomás ott is volt, mert a 2020-as labdarúgó Eb meccseinek rendezésére már az új stadionnal pályáztunk, és a korábbi tervek szerint az Eb előtt még egy komolyabb mérkőzéssel akarták felavatni a létesítményt.
Most a multicsarnoknál a Puskás bő négy hónapjával szemben az eredeti tervek szerint csak 32 nap lett volna az ajánlattételi felhívás és a szerződéskötés között. Az ütemezés összefoglalva így nézett ki:
- április 1: Ajánlattételi felhívás a multifunkcionális csarnok tervezésére
- április 8: Ajánlattételi határidő a multifunkcionális csarnok tervezésére
- április 26: Szerződéskötés a multifunkcionális csarnok tervezésére
- július 11: Ajánlattételi felhívás a multifunkcionális csarnok kivitelezésére
- július 22/23: Ajánlattételi határidő a multifunkcionális csarnok kivitelezésére
- július 25: A kivitelezésre adott árajánlatok alapján az első tárgyalási forduló tervezett időpontja
- július 25: Az áprilisi szerződés alapján a tervdokumentáció elkészítésének határideje
- augusztus 12: A kivitelezési szerződés megkötésének tervezett időpontja
Még érvényteleníthetik a pályázatot
Más kérdés, hogy valószínűleg a megállapodást ma még nem írták alá. Biztosat azért nem lehet mondani, mert a KKBK érdemben egyetlen eljárással kapcsolatos kérdésünkre sem reagált. Az állami szervezet részletesebben kizárólag arra hívta fel a figyelmünket, amire korábban már a kézilabdaszövetség is, jelesül, hogy másfél héttel ezelőtti cikkünkben szerintük tévesen vetettük össze a 116 milliárdos ajánlati árat a kéziszövetség elnöke Kocsis Máté által korábban említett 10-15 milliárdos infrastrukturális költséggel.
A válaszokból annyi még kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás augusztus végéig lezárul, illetve, hogy amennyiben a KKBK elégedetlen az árral, akár érvénytelenítheti is a pályázatot. Bár utóbbi a szűk határidőt látva elég meglepő lehet, az augusztus végi időpont emlegetése arra utal, hogy szerződéskötés tolódik, azaz a kivitelezőnek még kevesebb ideje lesz a munkára.
A közbeszerzés furcsaságaira, így például az ajánlatok leadási határidejének változására azonban nem kívánt magyarázatot adni a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, ahogy – a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva – a július végére tervezett egyeztetésekről sem mondtak egyelőre semmit, és nem válaszoltak arra a kérdésünkre sem, hogy sikerült-e megegyezni a kivitelezővel a műszaki részletekről, illetve hogy mikor kezdődhet meg a beruházás.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
