Uhh, na vágjuk a fejszét a legnagyobb témakörbe, azaz foglalkozzunk kicsit a biciklivel. Annál is inkább fontos ez a téma, mert egyrészt ez lesz a legdrágább eszköz a kelléktárunkban, másrészt pedig a triatlon jellegéből adódóan mind edzésen mind versenyen ezen fogjuk tölteni a legtöbb időt. Azt előrebocsátom, hogy szerintem a bicikli vásárlás (főleg ha az ember nem újat vesz) kicsit olyan mint a használt autó vétel: ha nincs az embernek borzasztó sok pénze, akkor leginkább az ésszerű kompromisszumokról szól az egész.

A triatlon depókat kívülről nézve az ember mindig látja a kétkerekű csodákat, aero vázakat, hatalmas karbon kerekeket és más hasonlókat, de ne dőljünk be ennek! Rövid távon, kezdőként nem nagyon lesz szükség arra hogy 80mm-es peremű kerék legyen a biciklin, vagy hogy a váz egyedileg dizájnolt csoda legyen.

Egyik kedvenc sztorim az első versenyemről származik: Balatonkenese rövidtávon (ami ugye inkább a kezdők versenye) egy lankásabb emelkedőn úgy mentem el egy közel 1,5 milliós bicikli mellett, hogy nem kapkodtam a levegőt sem, és nem azért mert ennyire jó vagyok két keréken (legjobb esetben is középhitvány módon tekerek), hanem mert kezdő szinten a nagyon drága bicikli nem ad a teljesítményünkhöz hozzá jelentősen. Ugyanezen a versenyen ugyanis egy nagyjából 15 éves bicajon úgy ment el mellettem egy tag, hogy majdnem levitt a menetszél...

Kicsit szétnéztem a neten azzal kapcsolatban, hogy mennyi biciklivásárlási tippek-trükkök cikk van, és szerencsére elég jó a kínálat, ebben a témában nagyon jól el lehet mélyülni, mert a különböző biciklis oldalak mind foglalkoznak a kérdéssel. Nem nagyon akarom elvenni a kenyerüket, így inkább néhány "specifikusabb" vagy inkább gyakran felmerülő témát boncolgatnék:

Kell-e országúti bicikli a triatlonhoz?

A helyes válasz azt hiszem az, hogy ez leginkább távolság és elkötelezettség függő. Aki úgy érzi hogy hosszabban szeretne ebben a sportágban tevékenykedni (és az első verseny után szinte biztosan ez fog történni :)), annak legalább ajánlott. Rövidebb távokon simán látni embereket hétköznapi trekking biciklivel vagy simagumis montival hajtani, ami szerintem teljesen oké. Ezek azok amik egy átlagos háztartásban is előfordulnak, vagy olcsóbban beszerezhetőek mint egy országúti. Egyel feljebb középtávon is láttam már olyan bátor embert aki ilyen géppel indult... nyilván neki azért egyel nehezebb dolga volt azokhoz képest akik országútival mentek.

Az országúti bicikli nagy előnye ugyanis, hogy gyorsan lehet vele menni. Azonos erőbefektetés mellett nálam olyan 8-10 km/h a tartós különbség a montihoz képest, ami nagyjából 50%-os gyorsulás; lehet számolni hogy ez mit jelent időben. Hogy megér-e ez plusz pénzt, az egyéni döntés kérdése...

(Nagyon csillagos téma: időfutam bicikli kell-e? Nem szeretnék erről írni ameddig nincsen vele nagyobb tapasztalatom)

Ha igen, akkor mennyit költsek rá?

Valamelyik cikkben láttam, hogy annyit amennyit csak tudsz :). Ezt azért ne vegyétek szó szerint; érdemes inkább egy tól-ig tartományt meghatározni, amiben keresgél az ember, és ott megtalálni a legjobb ár-érték arányú darabot. Ahogy fentebb írtam: kicsit olyan ez mint a használt autó vásárlás. A tutiszuper bicikli a szuper neves gyártótól érkező, nulla km-es, legjobb alkatrészekkel szerelt valami, lehetőleg 150.000 ft alatt. Na ilyen nincsen. Van olyan ami 150.000 alatt van, kopott és karcos, az alkatrészek két generációval régebbiek, VISZONT tökéletesen alkalmas a táv teljesítésére. A másik oldalon ha tényleg a tutiszuper darabot keressük akkor mélyen kell a zsebbe nyúlni, és egyáltalán nem biztos, hogy 1-2 percnél nagyobb előnyt jelent ez majd a pályán.

Amire érdemes ránézni a vásárláskor: váz méret, váz anyag, alkatrészek minősége és cserélhetősége, váz geometria.

Újat vagy használtat?

Kollegám kiváló mondása, hogy "vegyél használtat és a Föld hálás lesz neked". Egyrészt környezetvédelmi oldalról egyetértek vele, másrészt meg azt gondolom hogy első (országúti) biciklinek nem kell zsír újat venni, a használt tökéletesen megfelel.

A vásárlásnál persze meg kell nézni hogy sérült-e a váz, mennyire van leharcolva az alkatrész szett, kell-e láncot cserélni, de a legtöbb használt bicajjal foglalkozó boltban ebben készségesen segítenek. Érdemes a kínálatot monitorozni rendszeresen, mert alkalmi vételek sokaságába lehet botlani.

Felmerül még egy téma a használt kapcsán: eBay! Azért szúrom ezt ide, mert az elmúlt hetekben elég sok időt tettem abba, hogy ott is felmérjem a kínálatot, illetve a Magyarországra szállítás lehetőségeit. Az angol eBay-ről gyakorlatilag minimális a hazaszállítás, így érdemes akkor választani onnan, ha van kint megbízható kontaktunk aki személyesen elmegy érte, kifizeti, és valamilyen módon eljuttatja hozzánk a gépet. Egyébként nem, mert pusztán képek alapján vásárolni azért rizikós megoldás tud lenni...

Természetesen aki vágyik az "én izzadtam először össze a nyerget" érzésre, vagy úgy belejött már a triatlonba (vagy csak a biciklizésbe) hogy valami szuper vadiúj gépre vágyik, annak végtelen lehetőség áll nyitva hogy vásároljon.

Mekkorát?

Nem megyek bele a témába, mert ahány gyártó annyi méretezés; a jó tanács csak annyi hogy ülj fel rá mielőtt megveszed, és ha lehet menj is vele néhány kört. Az első országútimat azért cseréltem le, mert nagyjából 100km letekerése után rájöttem, hogy hiába ajánlja a gyártó a magasságomhoz az 55-ös vázat, valahogy nyújtóznom kell a váltókar megfogásához. Ez 20 km-en nem volt zavaró, 50-en már igen. Szóval kipróbálni, kipróbálni, kipróbálni!

Alu vagy karbon?

Erről cikkek sokasága olvasható szerte az interneten, úgyhogy inkább saját tapasztalatokat írnék. Volt aluvázas biciklim és karbon is (illetve az van). Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai is természetesen. Az alu olcsóbb, ha baj történik vele az könnyebben javítható, és általában tartósabbnak is mondják mint a karbont. A karbon ezzel szemben drága, és ha törik akkor nagy a baj, viszont kevésbé ráz a vacak utakon. A magyar utak meg ugye nem a jó minőségükről híresek :). Van ehhez képest ismerősöm aki teljes ironman távot csinált alu biciklivel, így nagy biztossággal ki lehet jelenteni, hogy nyugodtan meg lehet azt is venni, nem történik semmi baj, sőt.

Milyen alkatrésszel?

A klasszikus hitéleti kérdés, hogy Shimano/Campagnolo/SRAM párti az ember. Szvsz a Shimano előnye az, hogy popularitása okán az alkatrész ellátottság igen jó, tehát ha cserélni kell valamit akkor ahhoz nem kell az ebay-t túrni, hanem van végtelen mennyiségben használt de jó állapotú utánpótlás (Használt autós példa: Suzukihoz alkatrészt venni egyszerűbb mint Bentley-hez, plusz még olcsóbb is). Bevallom őszintén hogy a másik kettő nekem még nem volt; természetesen bármelyik választás lehet jó! Ha használt biciklit veszünk akkor általában az eredeti tulaj igényessége fogja meghatározni hogy milyen állapotban vannak az alkatrészek; itt érdemes arra készülni, hogy egy-egy dolog cseréje még a költségeinket növelheti (pl. lánc csere, fékbetét csere, stb.). Ezen aggódni nem kell; globálisan sajnos a bicikli olyan dolog amire mindig kell valamit költeni.

Váz geo - sloping, normál, szuper agresszív?

Van egy edzőtársam aki mindig azt mondja, hogy szuper agresszív vázgeo kell és spéci beállítás, mert inkább a derekunk fájjon, minthogy 40-es tempó alatt menjünk. Fájós a derekam alapból is, úgyhogy nem értek vele egyet, de tény hogy ez is egy olyan szempont, amin minimálisat érdemes gondolkodni. Kipróbáláskor nem fog kiderülni, hogy hosszú távon mennyire terheli meg az ember váz-izomzatát a biciklin ülés, és ezért szoktam javasolni mindenkinek, hogy előre gondolja át, hogy milyen geometriájú vázat választ. Annyi biztos hogy azt a biciklit nem szabad megvenni ami jó beállítás mellett is már a kipróbálás alatt terheli a derekat és a hátat, mert az edzés és verseny közben is komoly kínokat fog okozni, és nem csak a tekerés közben, de a futás alatt is.

Nekem személy szerint sloping vázas országútim van, de én alapból úgy kerestem biciklit, hogy az erősségeimet (=emelkedőn menés) ki tudjam aknázni, és ahhoz talán egyel jobb ez a geometria, mint más.

Egyéb kellékek:

Bukósisak - NE spóroljatok rajta, és MINDIG legyen rajtatok edzés közben is (kivéve görgőn persze :))

Görgő - Az egyik leghasznosabb edzést segítő eszköz, de nem kell rá vagyonokat költeni. Használt lehet ebből is, vagy a Decathlonos sajátmárkás is tökéletes!

Computer - A választék végtelen, az egész egyszerűtől a nagyon drágáig. Kütyümániások úgyis valami GPS-es csodát választanak, a többiek meg egy egyszerűbbet :)

Wattmérő - Drága úri hóbortnak tűnik, de a görgő mellett a hatékony felkészülés másik pillére. Ha belefér a keretbe akkor mindenképpen érdemes venni HA legalább középtávra készül az ember. Rövid távokra kevésbé szükséges.

Szerszámok - Gumileszedő, imbuszkulcsok, pót belső, gumijavító spray, pumpa és barátai legyenek otthon és a versenyen is nálatok. Bármikor beüthet egy defekt vagy akármi, jobb erre felkészülni előre.

Összegzés:

Nagyjából egy órája gépelek, és minden bekezdést vagy háromszor írtam újra és egészítettem ki; ennek ellenére van olyan érzésem, hogy nem tértem ki minden aspektusra, leginkább mert nem lehet.

Konklúzióként annyit tudok írni, hogy nézzetek meg és próbáljatok ki minél többet, és azt vegyétek meg, ami a legjobb ár-érték arányt tudja biztosítani. Érdemes vásárlás előtt végignézni a bikemag-ot, a velo.hu-t és más biciklis oldalakat kezdő bicikli témában, mert jónéhány kérdést jobban és mélyebben körüljárnak, mint azt én tettem. Költeni kell a biciklire, mert fontos eszköz, de felesleges háromszor annyit áldozni rá, mint amennyire ki tudjátok majd használni. Ne féljetek a használt biciklitől, kezdésnek bőven tökéletes; néha jobb választás is mint egy újat venni.

Ami pedig a legfontosabb: ha már megvan a bicikli akkor ápoljátok, foglalkozzatok a karbantartással, mert meghálálja majd :)

No, azt hiszem felszerelés fronton a végére értem a mondandómnak, úgyhogy már csak egy általános összefoglalás hiányzik, beszerzési helyekkel és más hasznos tippekkel. Folyt köv... és lehet még ezt a posztot is kiegészítem úgy 164-szer...