Az nem kérdés, hogy nemzetközileg mi a helyzet, a kosárlabda magasan veri a kézilabdát, nem nagyon találunk olyan országot, ahol a kézilabda népszerűsége megközelíteni a kosárlabdáét, ilyen tekintetben Magyarország igazi unikumnak számít(hat). Ennek saját véleményem szerint az alábbi okai lehetnek:

- sikeresebbnek tűnik a magyar kézilabda, mint a kosárlabda (igaz, teljesen más liga a kettő, nehéz összehasonlítani egy kézilabda EB 6. helyet, egy kosárlabda EB 12. hellyel)

- a magyar szurkoló általában a sikernek szorít, legyen szó bármilyen, egyébként sem globálisan, sem hazai viszonyok között nem népszerű sportágról, ha az adott sportág válogatottja képes kiemelkedő eredményt elérni, akkor szinte a teljes ország áll mögé. Attól függetlenül, hogy az adott sportban 4, 10, vagy 100 potenciális rivális van. Erre ékes példa a vízilabda, de jellemzően a kézilabda is ide sorolható.

- A magyar kézilabda csapatok – legalábbis az élmezőny biztosan – a kosárlabda klubokhoz képest óriási büdzsével rendelkeznek, a Veszprém költségvetése tízszer nagyobb, mint a Szolnoki Olajé. Ráadásul amíg a férfi kézilabda BL mezőnyében 6-7 milliárd forintból simán top csapatot lehet építeni, addig a kosárlabda európai csúcsának számító EuroLigába 20 milliárd forint, maximum a beszálló lehet. Kézilabdában jóval olcsóbb nemzetközileg sikeres csapatot építeni.

- A Magyar Kézilabda Szövetség lobbi ereje meghaladja a Magyar Kosárlabdázók Országos lobbi erejét. Jó példa erre a média megjelenések közötti különbségek, vagy a tény, hogy kézilabdában jelentősen több világversenyt rendeztünk a közelmúltban, és fogunk rendezni a közeljövőben, mint kosárlabdában.

- Alapvetően is jobb munkát végeznek az MKSZ háza táján, mint az MKOSZ-nál. Sokkal komolyabb marketing épült fel a kézilabdára, ha megnézzük a két szövetség hivatalos instagram oldalát, bődületes különbséget láthatunk: a kézilabda szövetség 22.500 követőt tudhat magának, a kosárlabda 2973-at. Közel tízszer annyi emberhez jut el instagramon (ne feledjük, az X-Z generációnál már népszerűbb, mint a facebook!) az MKSZ tartalma, mint az MKOSZ-é.

Ennek fényében kifejezetten bravúr, hogy a klubcsapatoknál átlag nézőszámban a férfi kosár, simán lenyomta a férfi és a női kézilabdát is. Talán meglepő az is, hogy a női kézilabda népszerűbb, mint a férfi szakág, a férfiaknál tulajdonképpen a Szeged-Veszprém páros (mindkét helyen 2000 fő körüli volt az átlagnézőszám) mögött jellemzően pár száz ember jár, a többi csapat mérkőzéseire. A nőknél a Győr 3000 fölé ment, de a Debrecen, Érd, Békéscsaba hármas is elérte az ezer főt. A férfi kosárlabdában a Falco-Körmend páros járt az élen, őket a Pécs, Szolnok, Sopron követte. De a tök utolsó, gyökér nélküli TF csapatát leszámítva mindenhol 1000 fő körül alakult az átlagnézőszám. Ami érdekes, és roppant szomorú az a női kosárlabda helyzete. Azt gondolom, hogy egyáltalán nem ideális a csapatok eloszlása sem, és bizony az sem tett jót a sportágnak, hogy a pécsi női kosárlabda eltűnt a süllyesztőben. Egyébként a PEAC 300 a PINKK 70 fő körüli átlag nézőszámot tudott produkálni idén. A nőknél egyedül a Szekszárd-Sopron-Diósgyőr hármas mozgott 1000 fő közelében, utánuk óriási volt az űr, sehol máshol nem érte el, még csak az 500 főt sem a szurkolók száma. Feltétlenül át kell gondolni, hogy jó-e ha négy budapesti csapat van a bajnokságban, ahol – mondjuk ki – sehol nincs szurkolói bázis. Jó az, ha a maroknyi még megmaradt pécsi szurkolókat megosztja a PEAC és a PINKK? Érdemes olyan városokban női kosárlabda csapatot működtetni, ahol van több, jóval népszerűbb sportág, és sportegyesület?

Azt mondhatjuk el, hogy a férfi kosárlabda a labdarúgás után a legnépszerűbb sportágunk, őket a női majd a férfi kézilabda követi, végül ezzel a 410 fővel a női kosárlabda még mindig simán előzi, például a vízilabdát. Sajnos röplabdáról nem találtam felhasználható adatokat, ha esetleg valaki tudja azokat a számokat, feltétlenül ossza meg velünk!

Az adatokat az általam nagyra becsült https://sportstatisztika.blog.hu-ról szereztem.