Időnként mindannyian szembe találjuk magunkat egy szokatlan és kényelmetlen kérdéssel:
Küzdjek még tovább, vagy hagyjam a fenébe?
Feladni valamit ciki, küzdeni valamiért menő. Még akkor is, ha időközben rájövünk, a végeredmény nem biztos, hogy megéri a befektetett energiát. A dicséret azoknak jár, akik végig csinálják azt, amit elkezdtek. Pedig megállni, újratervezni vagy feladni ugyanolyan fontos, mint a „hustle és a grind”.
Otthagyni a munkát, amit utálsz.
• Kilépni egy kapcsolatból, ami nem fejlődik.
• Újra tervezni a célokat félúton.
• Érdemes elgondolkodni ezen, mert a pörgős hétköznapokban ritkán van erre lehetőségünk. Sokszor eszünkbe sem jut, hogy menet közben átértékeljük a korábban kitűzött célokat, pedig időt és energiát is spórolhatunk vele.
Mondjuk, hogy szeretnél egy blogot elindítani két hónapon belül. Tudod, hogy milyen témában, hetente hány darab poszttal. Meghatározod a naponta lepötyögött szavak számát és még az ehhez szükséges idővel is számolsz.
Az első néhány nap lazán megy. Sőt! Egyre izgatottabb vagy és jobban elmerülsz a az írásban. Néhány hét múlva azonban valami történik. Egyre nehezebben ülsz le a gép elé és egyre könnyebben találsz kifogásokat, hogy ma miért nem éred el (megint) a napi minimális mennyiséget. Valamiért nem csókol homlokon a motiváció.
Most mit tegyél?
A hiba a te készülékedben van
Célok nélkül nincs siker. Segít, hogy koncentráljuk a figyelmünket és az erőforrásainkat. A legjobb, ha a megfelelő célhoz, a megfelelő szokásokat kapcsolod. A probléma a legtöbb esetben viszont az, hogy: nem megfelelő célt választunk.
Semmi baj nincs azzal, ha el szeretnél kezdeni futni, vállalkozást építeni vagy írni, vagy zsiráfot idomítani. Ezek tök jó célok és még el is lehet érni őket. De! Mielőtt bevásárolsz a cirkuszi kellékesnél, érdemes elgondolkodni azon: ha elérem a célom, az valóban értéket ad a jelenlegi életemhez?
- „A barátaim szerint igen.”
- „Rengetegen csinálják ezt, nekem miért ne lenne jó?”
- „Azt olvastam, a sikeres emberek mind így kezdték.”
- „A szüleim nagyon büszkék lesznek rám.”
- „Hát azért kezdem el, mert…ööö nem tudom.”
- A fenti kérdésre adott válaszból azonnal kiderül, ha a célod nem tőled származik, akkor valószínűleg nem neked való.
A blogomon arról írok, hogyan segítek az ügyfeleimnek kiegyensúlyozott módon fejlődni a karrierben és a magánéletben. Mindezt a szokások és a napi rutin átalakításával. Egyértelműen meghatározza, hová irányítsam a figyelmem és az energiám. Mik azok a dolgok, amik fontosak nekem. Nem a szüleimnek. Nem a szomszéd Lacikának. Nem azoknak, akik az oroszlánszelídítés lélektani alapjaira esküsznek.
Az első lépés, hogy az alapján válaszd meg a célodat, ami NEKED fontos.
Mi van akkor, ha már az elején elszúrom?
Ha most azon rágódsz, vajon számodra megfelelő célt hajkurászol, akkor ne parázz. Egy pofonegyszerű rendszerrel könnyen kiderítheted mikor lépj rá a gázpedálra, húzd be a féket vagy szállj ki és gyalogolj.
Amikor rá kell kapcsolni
Nem kell hozzá más csak néhány perc, amíg átgondolod a következő kérdéseket:
A célok eléréséhez szembe kell néznünk a félelmeinkkel. Persze előbb jó lenne kideríteni, hogy egyáltalán jó célt kergetünk-e? Tegyük fel, hogy a célod a Balatont átúszni. Amikor úgy érzed, nehezen veszed rá magad, hogy elindulj úszni akkor érdemes néhány dolgot tisztázni.
Mielőtt a kanapéba süppedsz, válaszolj az alábbi kérdésekre:
- A célom közelebb visz ahhoz, amire valóban vágyom?
- Ha ezt most nem teszem meg, az csökkenti az esélyét annak, hogy elérjem a célom?
- Holnap bánni fogom, ha ma nem teszek semmit?
- Ha ma nem teszek semmit, azzal árthatok magamnak vagy egy olyan embernek, akivel törődöm?
Állj meg és lélegezz
Néha úgy haladsz a legtöbbet, ha egy kicsit megállsz. Egy kis szünetet tartasz, hogy kifújd magad. Új erőre kapsz, lendületet gyűjtesz.
A kiégés legjobb ellenszere a megelőzés. A működési dinamika alapelve, hogy a befektetett energia egyensúlyban van az elért eredményekkel. Ha ez az egyensúly kibillen, az brutálisan hat ránk mentálisan. A céljainkra nézve, végzetes.
Ezt elkerülendő álljunk meg időről időre. Ha nem vagy biztos abban, hogy ezt mikor tedd, itt van néhány kérdés, ami segíthet ebben:
- Kimerült, fáradt vagy frusztrált vagyok?
- A célom iránti elköteleződés volt valamilyen káros hatással a kapcsolataimra?
- Tarthatok szünetet úgy, hogy az nem befolyásolja a célom elérését a meghatározott időpontban?
- Ez a tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy más fontos kihívásokat halogassak?
Nem csak te, hanem a környezeted is profitál abból, ha beiktatsz egy kis én-időt. Félre ne értsd, ez nem ok arra, hogy lepasszold a felelősséget. Pont ellenkezőleg. Gondold át a céljaid és reflektálj. Meddig jutottál? Milyen messze még a vége?
Talán azt is átértékeled, hogy jó célokat kergetsz egyáltalán. Ha kétségeid támadnak, akkor könnyen lehet, hogy a következő lépés adja meg a keresett választ:
Gödör vagy zsákutca?
Előfordul, hogy olyan célokért dolgozunk, melyek nincsenek pacsiban a hosszú távú terveinkkel. Ennek számtalan oka lehet és ezzel a világon semmi baj nincs.
Amikor erre ráébredünk az elég lehangoló, de igazából örülnünk kellene. Miért? Mert egy csomó időt és energiát megspórolunk vele.
Gondolj csak bele. Mikor szeretnéd felismerni, hogy igazából te nem is szeretnéd átúszni a Balatont. 2 hónap vagy 8 hónap edzés után?
Ha úgy érzed a motivációd totál elfogyott és az akaraterőd utolsó cseppjeire is szükséged van, hogy tedd a dolgod, ez a néhány kérdés rengeteg időt, energiát és stresszt spórol meg neked:
- Nincs semmi, ami motivál, hogy elérjem ezt a célom?
- Hozzájárul ez a cél a hosszú távú terveim eléréséhez?
- Történt bármilyen előrelépés az elmúlt […] időszakban?
- Hozzájárul ez a cél ahhoz, hogy olyan ember legyek, amilyen szeretnék lenni?
Ha bármelyik kérdésre is IGEN a válaszod, akkor komolyan gondolkodj el azon, hogy megállsz egyet fújni, vagy gyakorold a félbehagyás kifinomult művészetét.
Persze megértem, azok, akik a csúcsteljesítményre hajtanak nagyon nehéz félbehagyni valamit. De néha ez a legjobb, amit tehetsz a jövőd érdekében.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
