eur:
393.95
usd:
369.33
bux:
65768.37
2024. április 23. kedd Béla
Leibnitz, 2018. január 5.Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nyitókép: Florian Wieser (MTI/EPA)

Kiss J. László: egyszer már ledarálták a Szabadságpártot

A Strache-botrány az Osztrák Szabadságpártnak került eddig a legtöbbe - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Maradéktalanul fel akarják tárni a Strache-botrány részleteit az osztrák vezetők – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

"De azt is, hogy állítólagosan még volt kapcsolatfelvétel az ibizai találkozó után, itt szó esett egy bizonyos adományról, amit egy pártközeli egyesületnek adnak át. Sok minden itt még elfedett. Természetesen olyan kérdések is előtérbe kerülnek, hogy a sajtó mint negyedik hatalmi ág milyen szerepet játszik."

A szakértő hangsúlyozta, hogy 22 százalékon mérték az Osztrák Szabadságpárt támogatottságát a botrány kirobbanása előtt, szerinte a mostani EP-választásokon aligha érik el ezt az eredményt.

"Emlékeztetnék arra, hogy mikor a második Schüssel-vezette koalícióban a Szabadságpárt benne volt, a választásokon 3 százalékot kaptak. Nem akarok párhuzamokat vonni,

Schüssel gyakorlatilag ledarálta a Szabadságpártot. Strachénak történelmi érdeme volt, hogy erről a 3 százalékról közel 30 százalékra felhozta."

Kiss J. László hozzátette: nem véletlen, hogy az EP-választások előtt egy héttel derült ki ez a botrány, és úgy látja: hosszú ideig találgatják majd, hogy ki is készítette a lejárató videót.

Németország helyzetéről szólva elmondta, hogy szerinte oly mértékben azonosul az Európai Unióval, hogy az EU minden bírálata Berlin bírálatát jelenti.

"Ezért Németországban meglehetősen alacsony a toleranciaküszöb, és könnyen nacionalistáknak lehet nevezni őket. Pedig ez azért bonyolultabb kérdés: a XIX. században a nacionalizmus a szabadságeszme kibontakozását jelentette a korábbi, autokrata dinasztiákkal szemben. És az a nacionalizmus, ami problémássá vált, az az, amikor a homogén birodalmak kialakítására törekedtek."

A szakértő úgy látja:

Németország egy posztnemzeti birodalom építőjévé vált, ami alatt az Európai Uniót kell érteni.

"Ez a birodalomépítés Németországnak az a kerete, amiben elrejtheti hatalmát, amiben lényegében növekedhet és az elfogadását is elérheti."

Kiss J. László megemlítette, hogy az angol brexitpártiak szerint az Európai Unió nem más, mint Németország megkésett győzelme Nagy-Britannia felett.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×