Már a múlt század ötvenes éveinek elején készült amerikai filmekben láthatunk autóban telefonáló embereket. Vajon létezett már akkor ilyen készülék, amikor nálunk a vezetékes telefon is csak álom volt ? Bizony létezett, hiszen már 1946-ban bemutatta a Bell Systems az első kereskedelmi mobilnak mondható telefonszolgáltatást. Ez volt az MTS (Mobile Telephone Service ) rendszer, ami számítástechnika híján teljesen analóg módon működött, persze lényegesen szerényebb tulajdonságokkal, mint a mai utódja.
Az utcán nem sétálhattunk vele, hiszen már a súlya miatt is csak járművekben volt életképes. Egy ilyen készüléket láthatunk a lenti képen egy autó csomagtartójába telepítve. Ez tartalmazott egy adó, és egy vevő egységet, valamint a jobb szélen látható szelektív hívásdekódert.
Több szolgáltató társaság is alakult, az egyik az autópályák mentén létesített adótornyokat főleg a teherfuvarozás részére, a másik pedig a nagyvárosokban közlekedőket próbálta kiszolgálni. Hívásátadás még nem létezett, erre cellaváltáskor van szükség - amikor egyik adótorony átadja a másiknak a beszélgetést - ugyanis ennek hiányában amikor a felhasználó elhagyta az adó hatósugarát, akkor a beszélgetés megszűnt, és a hívás megszakadt. Tárcsázási lehetőség sem volt, az előfizető megnyomott egy gombot, ezután jelentkezett a kezelő, akinek be kellett mondani melyik számot akarjuk felhívni és persze a sajátot is. Amikor a járműben található egységet keresték, minden készülékre kiment a hívás. A szolgáltató különböző magasságú hangjeleket adott ki váltakozó sorrendben és a hívásszelektor ez alapján eldöntötte melyik készüléknek kell bekapcsolva maradni. 1948-ra már majdnem 6000 előfizetővel rendelkezett a szolgáltatás az USA-ban és Kanadában.
