Dőlnek a fák a Dunakanyarban

  • B. Papp Máté
  • 2019. április 22.

Lokál

Fakitermelést végez a Pilisi Parkerdő az ország egyik gyöngyszeménél, a Rám-szakadéknál. Szomorú folyamat, ami jelen esetben az erdő javát szolgálhatja. Megkerestünk a társaságot és egy szakembert, hogy tisztán lássunk.

„Budapesttől 60 kilométerre vagyok, Dömös-Dunakanyar-Rám-szakadék. A mögöttem álló dolgokból látható, hogy itt rengeteg időt vágtak ki az emberek. Ezek a fák, nem vicc, 50-60-70 évek, és nézzétek: iszonyat mennyiség, iszonyat mennyiségű fát... A Rám-szakadék a Dunakanyar egyik gyöngyszeme, a legszebb, ide járunk 6 éve a kölykökkel, undorító óriási pusztítást végzett a Pilisi Parkerdő. Nem lesz 50-60 évük megnőni ezeknek a fáknak, mert kurva nagy a baj” - fogalmazott Kardos Horváth János egy közelmúltban közzétett Facebook-bejegyzésében.

Ahogyan az a felvételen látható, a Kaukázus együttes régi-új énekese mögött nagy halomban áll a fa. Később elfordította a kameráját, így feltűnik az is, hogy az érintett út mentén hasonló farakások állnak.

Felmegy a pumpa

Nem lehet azt mondani a magyar kormányra, hogy a természetvédelem száguldó üstököse lenne - hiába érdekli a téma Áder János köztársasági elnököt. Az utóbbi időben nem egy elborzasztó hír látott napvilágot.

Fákat irtottak többször is a Normafa-projekt keretében, Balatonfűzfőn a polgármester utasítására védett erdőt taroltak le. Inárcson 89 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy helyére napelemparkot építsenek, de a római parton, a Városligetben és számos egyéb budapesti építkezés keretében is döntik a fatőkét - hogy csak néhány hírt emlegessünk az elmúlt fél évből.

Mintha a Nemzeti Együttműködés Rendszerének valami baja lenne a fákkal és a zöld övezetekkel. Így nem csoda, hogy felmegy a pumpa, ha ilyesmit tapasztal a természetszerető túrázó.

Leépítés, felszámolás és leszámolás: tesz a környezet védelmére a kormány

Az Agrárminisztérium természetvédelmi főosztályain lezavart - felszámolásba hajló - leépítés nem célja, csupán eredője a kormány eddigi környezeti ügyeket háttérbe szorító politikájának. A rövidtávú előnyöknél és a jó helyen landoló profitnál ugyanis nincs fontosabb. Szavak szintjén nagyon jók vagyunk. A hazai környezetvédelmi szabályozás példaértékű, csak éppen nincs, aki betartassa ezeket.

Mivel Kardos Horváth János videója igencsak vészjósló volt, ráadásul a Rám-szakadék körüli tarvágás híre terjedni kezdett a neten, megkerestük az ügyben érintett Pilisi Parkerdőt, és beszéltünk az Országos Erdészeti Egyesület vezetőjével, hogy kiderítsük, mi zajlik a hazai természetjárók kedvencének számító terület körül, ami egyébként a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

„Nevelő vágás”

Az állami cég nem cáfolta, hogy a környéken fakitermelés zajlik. A vállalat 111,84 hektáron végez úgynevezett örökerdő-gazdálkodást, körülbelül kétezer köbméter fát tervez kitermelni. Ennek a famennyiségnek a feldolgozóipar (például a bútorgyártás) által hasznosítható részét ipari faként értékesíti, a tűzifa részt pedig a környező településeken hasznosítják.

„Ez a meglepően alacsony fatömeg, az ún. nevelő vágásnak a mennyiségéről beszélünk. Attól függően, hogy mikor nőnek ki újra a fák az érintett térségben, tehát úgy 5-8 év múlva lehet újra fakitermelést végezni a területen” - nyilatkozta a Narancs.hu-nak Szentpéteri Sándor, az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója.

A Pilisi Parkerdő szerint védett fát nem vágtak ki. A munka során a kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bíró értékeket (például sziklabúvás, vizes élőhely) úgynevezett kék hullám jelzéssel jelölik meg és ott semmilyen erdészeti munkát nem végeznek.

Egyre több ilyet látunk manapság (képünk illusztráció)

Egyre több ilyet látunk manapság (képünk illusztráció)

 

Öreg fa, nem vén fa

A Pilisi Parkerdőhöz tartozó Pilismaróti Erdészet az elmúlt években fokozatosan áttért az említett örökerdő-gazdálkodásra, amely tiltja a tarvágást és végvágást. „Az előbbi után mesterségesen újítják fel az erdőt, amíg az utóbbi esetében van lehetőség természetes megújulásra, tehát csak látszólag keletkezik üres terület, a felszín alatt ott vannak a csemeték, amelyek néhány éven belül megnőnek” - válaszolta kérdésünkre az erdészeti egyesület ügyvezetője.

Az örökerdő-gazdálkodásnak az a lényege, hogy nem alakulnak ki nagy, egybefüggő, üres területek. Sokszor csak egy-egy, kevésbé értékes fát vágnak ki, a legjobbakat, a legvitálisabbakat békén hagyják. Így megőrizhető az erdők sokszínűsége, miközben ellenállóbb a klímaváltozás negatív hatásaival, az időjárás viszontagságaival és az erdőt károsító rovarokkal szemben is. A társaság szakemberei a legígéretesebb és legértékesebb fákból egy minél több fafajból álló, ún. javafa hálózatot alakítanak ki. „Az erdészek a fakivágások révén elsősorban ezeknek az értékes fáknak a megfelelő növekedését segítik elő” - fogalmazott válaszában a Pilisi Parkerdő.

Ugyanakkor az elpusztult fa is értékes, hiszen különböző élőlényeknek adhat otthont. Szentpéteri szerint az örökerdő-gazdálkodásnak része az is, hogy olyan „lábon álló, száraz fákat” is meghagyjanak, amelyek madaraknak, denevéreknek, rovaroknak táplálkozó és búvóhelyet adnak.

Sokan nem szeretnék, hogy bajuk essen (képünk illusztráció)

Sokan nem szeretnék, hogy bajuk essen (képünk illusztráció)

 

Fiatal fákat is kivágnak

Ha megnézzük a felvételeket, akkor leginkább vékonytörzsű, tehát minden valószínűség szerint fiatal fákat látunk (a Kardos által emlegetett 50-60-70 év hosszú idő, de nem egy fa életében). Elsőre az ember azt gondolná, hogy egy fiatal fa a kitermelés során prioritást élvez, tehát lehetőség szerint megkímélik. Hiszen ezen növények életében is van egy kritikus időszak, amikor csemetéből fává „válnak”. Ám pont erre a kérdésünkre a Pilisi Parkerdő valamiért nem volt hajlandó válaszolni.

Ugyanakkor Szentpéteri szerint nincs jelentősége, hogy „hány éves fákat vágnak ki az örökerdő-gazdálkodás során. Az a fontos, hogy a javahafa hálózat tagjai mindenképpen megmaradjanak, illetve hogy a vitális fák növekedését mások ne zavarják. Egy fiatalkorú erdőből, csak fiatal fákat lehet kivágni, egy időskorúból pedig csak időseket. Természetesen, amikor beáll egy olyan korszerkezet, amikor vannak ilyen és olyan korú fák is, akkor már lehet differenciálni.”

Kivágnak fákat, hogy több legyen

A Pilisi Parkerdő szerint a fakitermelési munkák során zömében bükköt, kocsánytalan tölgyet, kisebb arányban csert, gyertyánt, feketefenyőt, mezei juhart és virágos kőrist termelnek ki.

A fák rémálma (képünk illusztráció)

A fák rémálma (képünk illusztráció)

 


„Azt gondolom, fontos, hogy minden fafajtából legyen egy erdőben. Egyébként vannak olyan fák, melyeknek a szél messzire tudja vinni a magját, így az üresebb foltokba is el tud jutni, éppen ezért lehet, hogy több lesz belőle annál, mint amennyi korábban, a fakitermelés előtt volt” - mondta Szentpéteri Sándor.

A szakember egyébként azt mondta, Magyarországon a nyugati országokkal ellentétben még kevés örökerdő van, ezért az elsők meglepők lesznek az erőjárók számára, hiszen „úgy fognak kinézni, mint egy dzsungel”, mert 10-20-30 és 50 éves fák is tarkítják majd. „Nem olyanok lesznek, mint a mostani bükkösök, melyekben csak öreg fák állnak” - mondta.

Nyáron tilos a kitermelés

A Pilisi Parkerdő fontosnak tartotta hangsúlyozni, a tervezett munkálatok nagy részét télen végezték, további fákat tavasszal és a nyár folyamán nem vágnak ki. Ugyanis az összes költöző- és itt fészkelő madarunk ekkor rakja a fészkét, plusz a lágyszárú- és hagymás növények is ekkor bújnak elő a földből, ezért áprilistól nyár végéig nem dolgoznak az erdőgazdák.

Amikor egy társaság fakitermelést hajt végre, akkor ezt fel kell tüntetnie, és amíg nem végeznek, addig az érintett túraszakaszt le kell zárnia, hogy ne veszélyeztesse a természetjárókat. Kérdés, hogy ez a Rám-szakadéknál megtörtént-e, mert erre utaló jel Kardos videójában nincs.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.