Miközben otthon már kellemes tavaszias idő van, itt még mindig hó és fagy van. Az utazás előtt a legjobban a hidegtől féltem. Már előtte hetekkel figyeltem az időjárást, és nagyon nagy fagyok voltak. A helyiek azt mondták, hogy egészen furcsa tél volt nagy hőingadozásokkal, ami egyébként márciusra is igaz volt. A hó elvileg egészen későn, december közepén jött. Január, februárban néha -30-35 fok is volt. Amikor február végén megérkeztem éppen 0-2 fok volt. Aztán hirtelen váltással jött a -15-20 fok. Az otthoninál több mint 30 fokkal volt hidegebb. Teljesen szürreálisnak hatottak az otthoni fényképek, amin minden kezdett zöldbe borulni, kivirágozni, és mindenki kiskabátban rohangált.
Most, hogy jön a meleg, és már csak mínusz pár fok van, folyamatosan esik a hó. Elképzelésem sincs, hogy mit fognak csinálni ezzel a sok hólével, mikor elolvad. Ezért körbe kérdeztem. Az derült ki, hogy Rovaniemiben is szokatlan ez a nagy havazás. A legcsapadékosabb / havasabb hónap általánosságban is a március. Ugyanakkor a hónaphoz képest enyhe idő ritkaság. Általában április végén szokott beköszönteni a nulla fok körüli hőmérséklet, és ezzel az olvadás. Ez utóbbi pedig nagy vízmennyiséggel jár, nem véletlen, hogy a finnek erősek gumicsizmában. A Nokia is gumicsizma gyártással kezdte történetét. A nagy vizek megakadályozásaképpen folyamatosan tisztítják az utakat, és a hó egy része a város melletti tárolókba kerül. Ugyanakkor a nagy tavaszi árvizek nem ritkák a város történetében. Hiába tűnik óriásinak a hó mennyiség – (a házunk mellett az eltakarított hóból több mint 3 méteres kupac keletkezett, ami idővel, a melegtől elkezdett zsugorodni 1,5-2 méter magasra, ahogy a hó összetapadt) – annak térfogata csalóka. A hó jóval nagyobb teret tölt ki, mint azonos mennyiségű víz.
Mivel már otthon sejthető volt, hogy ilyen hideg lesz igyekeztem felkészülni. Így utólag azt mondom, hogy kicsit túl is készültem magam. Sokat voltam kint a szabadban, és néhány plusz ruházatot is beszereztem. Elolvastam a finn idegenforgalmi hivatal oldalán szereplő ajánlásokat, illetve a város, Rovaniemi honlapján szereplő információkat is, (kis film is van hozzá). Nos, a lényeg röviden annyi, hogy nem érdemes nagy összegeket fordítani otthon vásárolható téli ruházatra, mert az úgy sem az igaz. Sőt finnországi vásárlást sem javasolnak, mivel a többség egyszer utazik csak a nagy hidegbe. Ehelyett, amit javasoltak a rétegesség. Ezt a tanácsot megfogadtam, és nagyon jól is működöt. (Annak, akit érdekel, megnézni a kisfilmet, talán még otthon vagy síelésnél is hasznosítható elvek vannak benne.)
A leghasznosabb előkészület, a réteges öltözet mellett, egy téli bakancs volt. Egyszer már jártam télen Finnországban, és azt éreztem a leggyengébb pontnak akkoriban. Az egyik magyarországi sportáruházban vettem meg a bakancsot, a leírás alapján -15 fokig bírja gyaloglás közben, -5-ig állva. A bakancs ennél jóval többet bír, és -10-15 körül simán melege volt benne a lábamnak, gyaloglás közben. Nagyon jól passzol hozzá a vékony sízokni is, amit szintén ugyanott be lehet szerezni. Állva már rosszabb a helyzet, de ahhoz képest jól bírja. Éppen ezért tettem bele egy három rétegű alufóliás gyapjú talpbetétet. Elvileg csonthóra kiváló, ez sok csúszás közeli helyzetben hasznos volt, de egészen jól bírja a friss havat is.
A hőingadozás és napsütés miatt a hóréteg teteje szinte állandóan csúszós
A másik hasznos felszerelés a zsíros arckrém. Eleinte kételkedtem a hasznosságában, aztán rájöttem, hogy nem hülyeség. Ahogy látom, a finn lakótársam is ilyesmit használ.
A legvészesebb hideg, amit megértem az volt, hogy a sapka alól kilógó hajam megfagyott, és a szempilláimon is kis jégkristályok jelentek meg. Ezt valószínű a kilélegzett párának köszönhettem, mivel az arcom elé húzott sálon is ugyanezek a kis jégkristályok jelentek meg a -20 fokban.
Finnországban egyébként, a kellő hideg esetén, lehetséges a befagyott tavakon való autózás.
Ennek megvannak a szabályai, amiket KRESZ táblák is jelölnek. Itt Rovaniemiben inkább csak a motoros szánokat illetve a sífutókat engedik a befagyott folyójukra. A folyón kutyát sétáltatók, sífutók, vagy nordic walkigolók egyébként mindennapos látvány. Az egyik nap én is kipróbáltam a sétát a folyón. Meglepő, hogy azon a helyen, ahol Finnország leghosszabb folyója, a Kemijoki összefolyik a legnagyobb mellékfolyójával, ott simán lehet a „vízen járni” télen. Természetesen, sztereotipikus módon a finneket a hideg sem riasztja el a biciklizéstől, vagy megfelelő hóviszonyok között a sífutó felszereléssel való közlekedéstől. Sok esetben a bicikliknek egy különleges, vastagkerekű fajtája, az un. „fat bike” van ilyenkor használatban, ami megkönnyíti a nehéz terepviszonyok közötti haladást. Az idősebbek pedig a nálunk használatos „banyatank” egy szántalpas vagy kerekes változatát használják. A szántalpas előnye, hogy azzal roller-szerűen lehet siklani a havas úton.
Ami az autókat illeti, másik "déli" szemmel érdekes, de logikus jelenségre lettem figyelmes. A parkolókban álló autókat pedig lehet tölteni. Kis, kulccsal nyitható póznák állnak az egyes beállóknál, és az ott rendszeresen parkolók, segítségükkel tölthetik a parkoló járműveket, míg újra útnak indulnak.
A hideg telet egyébként a szép és visszafogottan meleg nyár kompenzálja. Kevés szebbet tudok elképzelni a finn nyárnál. Az erdőkben nyílnak a bogyós gyümölcsök, amiket a kirándulók szeretnek leszedni, de sok helyen vannak kis büfék, ahol a piros gyümölcsök levéből készült üdítőket ihatjuk. Az erdős területek kis tavai mellett álló „mökkik” (nyaralók) pedig mérhetetlen nyugalmat sugároznak. A szaunázás utáni vízbe ugrálás mellett kajakozhatunk vagy úszhatunk is bennük. Ugyanakkor a helyiek azt is elmondták, hogy tavaly olyan extrém nyár volt, amikor az egyik héten nem ment 35 fok alá a nappali hőmérséklet. Ilyenre eddig nem nagyon akadt példa… Az élet szinte teljesen megállt, és mindenki a környékbeli tavak partján keresett enyhülést.
Ha már a nyárról van szó, szerintem akkor is a rétegesség a legjobb döntés. Az otthon megszokottakhoz képest itt, általában, hűvösebb van. A finnek lehet, hogy már igen nyárias ruhákban szaladgálnak az utcán, de az sokszor nekünk tavaszinak megfelelő időjárás. Viszont, mikor teljesen kisüt a nap, hirtelen elég meleg tud lenni. (Izlandon mondják, hogy ha nincs jó idő (nyáron), akkor várj még öt percet. Ez sokszor más északi országokban is igaz.) Szóval kicsit az a nehezen eldönthető öltözködésű idő, mint nálunk a tavasz.
