Kenyeret majdnem mindenki fogyaszt- valamilyen formában. A fehér kenyér, kifli és zsemle a legnépszerűbbek, ezeket követi a teljes kiőrlésű, magvas, rozs, egyéb gabonaféle, felsorolni is lehetetlen. Szerencsére manapság akár otthon is készíthetünk egyszerűen, kenyérsütő gépben- a saját terveim között a bolti kenyér házi sütésűvel való felváltása szerepel. A bolti kenyerek nagy része gyorsított kelesztési technológiával, hozzáadott mesterséges anyagok sokaságával készül. Nem mindenkinek van választása, milyen kenyeret vesz le a polcról (nincs igazi választék-esetleg más bolt, pékség helyben). Szerencsére egyre több (kézműves pékség) tér vissza az eredeti recepthez, és kínál valóban minőségi kenyeret. De jelenleg bolti kenyeret fogyasztunk- illetve nem fogyasztjuk el teljesen, és ez a maradék adja a mai bejegyzés témáját.

Az el nem fogyasztott, általában szeletelt, csomagolt kenyér másnapra-harmadnapra a gondos tárolás ellenére is szikkadt lesz, nem szívesen esszük már meg (ha mégis, akkor pirítósnak, bundáskenyérnek, esetleg melegszendvicsnek készítjük el).
A maradék fehérkenyér-szeleteket, illetve zsemlét, kiflit átalakíthatjuk: morzsává vagy kenyérkockává. Utóbbi esetben a barna, magvas, teljes kiőrlésű, stb. kenyér is kiváló alapanyag.
Morzsakészítéshez a kenyeret (zsömlét, kiflit) alaposan meg kell szárítani. A legegyszerűbb módja ennek- télen lehetőleg a radiátorra helyezett- doboz vagy kosár (nekünk egy nagyobb műanyag dobozunk van), de egy tálcán, szellős helyen is megszáradnak a pékáruk. Figyelni kell, mert könnyen penészedik, ha nagyon összeérnek és nem szellőznek eléggé a darabok. Száradás után daráljuk le (bevált a diódaráló erre a célra) vagy tegyük késes aprítóba, esetleg törjük össze vászonzsákban (ezt még nem próbáltam). Az elkészült morzsát én kiszitálom, és háromfelé osztom: finom panírmorzsa, durva panírmorzsa és a nagyobb darabokból álló "maradék", ami fasírtokhoz tökéletes (belekeverni, nem panírozni, hamarosan megosztok néhány zöldségfasírt-receptet amihez én is használom). Az elkészült morzsát jól záródó edényben tároljuk és minél előbb, lehetőleg 1-2 hónapon belül használjuk fel.
Másik lehetőség a hasznosításra a kenyérkocka-készítés: ebben az esetben nem csak a fehér kenyeret használhatjuk fel, barna kenyérből, sőt magvasból még finomabb (nálunk ritkán marad meg ilyen kenyér, szerencsére gyorsabban elfogy mint a fehér). A kenyeret kockákra vágjuk és kiszárítjuk (tálcára terítve, esetleg sütőben), a morzsához hasonlóan zárható edényben tároljuk. Tökéletes levesbetét lesz krémlevesekbe, vagy ha szeretjük (köménymagos) rántott levesbe, de akár salátákhoz is használhatjuk.

Hasznosítom a maradék kenyeret- így mi is jól járunk és kevesebb kerül a szemetesbe.