Mit vesznek a szegény emberek, ha pénzt kapnak?
Ahelyett, hogy szolgáltatásokat, vagy bizonyos árukat adnának a szegénységben élőknek, mint például élelmiszereket vagy lakhatást, a kormányok úgy vélik, hogy hatékonyabb és eredményesebb, ha pénzt adnak.
Bizonyos esetekben ezek a pénzátutalások feltételhez kötöttek, azaz olyan dolgokra kell elkölteni, amelyet a kormány jónak ítél, mint például a gyerekek iskolába járatása, vagy beoltatása. Más esetekben a kifizetések egyáltalán nincsenek feltételhez kötve. Évtizedek óta a politikai döntéshozók azon aggódnak, hogy a szegények a pénzt cigarettára és alkoholra költik. Egy Kenyában készült jelentés a hasonló programok tapasztalatairól azt derítette ki, hogy „széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a pénzjuttatásokkal visszaélnek vagy alkoholra és más nem alapvető fogyasztási cikkekre költik azokat.”
David Evans (Világbank) és Anna Popova (Stanford Egyetem) által nemrég közzétett tanulmány szerint éppen az ellenkezője igaz.
Evans és Popova kutatása 19 olyan jelentés feldolgozásán alapul, amelyek a készpénz kifizetéseknek a dohány és az alkohol vásárlásra gyakorolt hatását vizsgálják. A jelentések egyike sem állapította meg, hogy a készpénz-támogatások növelik a dohány- és alkoholfogyasztást, sőt több tanulmány megállapította, hogy éppen hogy csökkentéshez vezettek.
A kutatók meta-elemzést is végeztek – ez egy statisztikai módszer az eredmények összevetésére -, és ismét megállapították, hogy összességében a pénz kifizetése kissé csökkentette a dohány- és alkoholfogyasztást.
Mi lehet ennek a magyarázata? Evans és Popova több lehetőséget ismertetnek.
Az egyik, hogy a pénzjuttatások megváltoztathatják a szegény háztartások gazdálkodását. A juttatásokat megelőzően minden oktatásra vagy egészségre fordítandó kiadás hiábavalónak tűnt, de e bevételekkel a szülők úgy dönthetnek, hogy a gyermekek iskolába járatásába való befektetés ésszerű dolog. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, csökkenteni kell a dohányzásra és alkoholra fordított kiadásokat.
A másik magyarázat az, amit a közgazdászok „pántlikázott pénzek”-nek neveznek. A viselkedés közgazdaságtani kutatások azt állítják, hogy ha a pénzt egy adott célra adják, az emberek és a szervezetek hajlamosak azt arra a célra használni, még akkor is, ha senki sem kényszeríti rá őket. Készpénz juttatások esetén a háztartásoknak általában azt tanácsolják, hogy a pénzt a család jólétére használják fel.
Végül pedig a tanulmányok megállapították, hogy a pénzátutalásokat általában a nők kapják kézhez. Ha nők kezelik a háztartások bevételét, nagyobb valószínűséggel költik azt élelmiszerre és a gyermekek egészségére.
Függetlenül az okoktól, elvetették azt a gondolat, hogy ha a szegény emberek pénzt kapnak, azt cigarettára és az alkoholra fogják költeni.
Forrás: Quartz
