Hosszú ideje olvasgatom a hazai fórumokon, Facebook-csoportokban, hogy a Volvo melyik nagy gyártótól vásárolja a mai napig(!) az erőforrásokat. Na, ez így, ebben a formában nem igaz! Sokan a mai napig nem hajlandók elhinni, hogy a legjobb motorok igazából egytől egyig saját fejlesztésűek. Kicsit olyan ez, mint az Apple a számítástechnikában: a tuti siker és a megbízhatóság kulcsa mindig az, hogy szinte minden alkotóelem házon belülről származik. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba alapon összeszedtem, honnan származnak a Volvo motorjai. Hosszú lesz, de sok vitát dönt majd el. Az első részben az idegen gyártótól származó egységeket veszem górcső alá.

Volvo 66, 343 - Renault motorok
Valahol a hetvenes évek közepe felé érkeztek meg a „vendégmotorok” a svéd gyártó autóiba. Az első legismertebb ilyen erőforrás a Renault-tól érkezett, a szintén kívülről (egészen pontosan a holland DAF-tól) jővő 66-os modellbe az 1,1 és 1,3 literes, (B110 illetve B130 kódjelű) négyhengeres erőforrás.

Aztán jöttek a 343-asok és vele együtt a többi francia motor: 1,4 és 1,7 literes és az 1,6-os dízel. És itt az első téves információ! Volt 2,0 literes motor is, de az nem Renault már, hanem a legendás B200-as saját fejlesztésű Redblock motor a 200-as modellekből.

Volvo 200, 700, 900 - VW dízelmotorok
Bizonyos piacokon egyre nagyobb igény mutatkozott a dízelmotorokra is, de a Volvo egészen 2001-ig valamiért azt gondolta, olcsóbb szerezni valahonnan egyet, mint egy jó sajátot fejleszteni. A 200-as és a 700-as sorozat így kapta meg 1979-ben a VW LT teherautókból ismerős hathengeres, D24 kódjelű motort, kőkemény 82 lóerővel. A motorok hosszú életét és megbzhatóságát több bosszantó hiba is beárnyékolta, ilyen volt például a hengerfejesedésre való hajlam. Néhány adóérzékeny piacon volt még öthengeres 2.0 verzió is, itt 69 lóerőt mértek laboratóriumi körülmények között.

A 740-be szinte ugyanez a 82 lóerős 2,4-es egység került, de itt már volt 109 lóerős turbós változat is. A 760/780-ban szolgálatot teljesítő D24TIC erőforrás már 122 lovat adott le az aszfaltra. A 900-as sorozat mindhárom verzióval elérhető volt.

Volvo 200, 700 - PRV V6 motorok
Bár itt a Volvo maga is a közös vállalat tagja volt, mégis inkább a két francia (Peugeot, Renault) gyártó nevéhez köthető a kezdetben 2,7 literes, majd később 2,8 literes erőforrás. Itt kapásból érdemes több érdekességet is megemlíteni. Az egyik az, hogy az 1971-es közös vállalat indításakor V8-as motort terveztek, ám az olajválság kapujában mégis inkább egy alacsonyabb fogyasztású, kisebb V6 motor kifejlesztése került a középpontba. A másik fontos momentum főleg a mozirajongók - azon belül is a Vissza a jövőbe szerelmesei - számára lehet különleges: a DeLorean DMC 12-be is éppen ilyen motor került gyárilag.

Volvo 850, S70/V70, S80 - VW/Audi TDi motorok
Az Audi 100-ból származó, 2461 köbcentis erőforrás 140 lóerőt és 290Nm forgatónyomatékot préselt ki magából a Volvo autóiban. 1989-es bemutatásakor ez volt az első közvetlen befecskendezéses, turbófeltöltésű motor, ami később a VW Transporter T4 sorozatába is bekerült.

Érdekes, hogy a 850-hez csak az utolsó két modellévben (1996-97) lehetett elérni, és szintén fontos megemlíteni, hogy az S80 és a második generációs V70 esetében csak 2001 májusáig lehetett rendelni. Egyébként ez az egyetlen olyan külsős motor, amire a legkevesebb panaszt hallani, itt elmondhatjuk, hogy a Volvo több mint 90 éves történelme során egy tényleg jó „idegen” erőforrást választott.

Volvo 440, 460, 480, S40, V40 - Renault motorok
Nagyon egyszerű a képlet dízelfronton: az összes 1,9D a franciák gyártmánya, 1994-2004 között tették a kompakt négy- és ötajtós modellekbe.

A 400-as széria benzines motorjai szintén innen kerültek ki, 1,6, 1,7, 1,8 és 2,0 literes változatokban. Sokan hiszik tévesen azt, hogy az S40/V40 T4-es változatok 1,9 literes benzinmotorja szintén Renault-származék. El kell oszlatnom a kételyeket: ez bizony Volvo motor a javából.

Volvo S40, V40 - Mitsubishi motor
Mint tudjuk, a Volvo S40/V40 kb. 50%-ban tartalmaz Mitsubishi Carismát, és egy gyártósoron is készültek, heti váltásban a genti Nedcar üzemben. Viszont mindössze egyetlen 1,8-as motor érkezett a japán gyártótól, az 1834 köbcentis, B4184SM kóddal ellátott egység volt ez, 125 lóerővel. Minden más benzines motor, Volvo motor!

Volvo modellek 2004-2014 - A Ford-korszak
Itt egyszerűbb volt tól-ig korszakot írni külön modellek helyett, hiszen a Forddal köttetett házasság mintegy hozományaként elég sok hírhedt motor került a Volvo autóiba. Kezdem a sokak által legcikibbnek tartott, PSA-motorokkal (1,6D, 2,0D). 1998-ban a Citroen és a Peugeot összeállt a Forddal, hogy egy teljesen új generációs, nagynyomású közvetlen befecskendezéses dízelmotor-családot fejlesszenek ki. Ezeket a motorokat több gyárban -így a Volvo skövdei üzemében - is összeszerelték. Az 1,6-os motorok főtengelye elég gyengére sikerült, így szeretett eltörni, magával rántva rakat alkatrészt a motorban. Tapasztalatok szerint nem csak ez az egyetlen hibaforrás, hiszen az egyre szigorodó kibocsátási normák miatti megoldások, a sok városi használat és a rendszeres karbantartás hiánya mind okozhat mélyen zsebbenyúlós kiadást. Ezek az erőforrások a teljesség igényéval az alábbi modellekben voltak: C30/S40/V50, C70 (csak a 2.0D), S60/V60, V70, S80, V40 (2012-től), V40CC.

A benzines motorok terén 1,6, 1,8 és 2 literes egységekről beszélhetünk. Az 1,6-os Ford Sigma motor 100 lóerős volt, az 1,8-as Mazda-L erőforrás 125 lóerőt adott le, és a 2 literes, szintén Mazda L erőforrás 145 lovas volt. Komolyabb bajok csak az 1,8-as motorral voltak/vannak, a beszámolók az igen magas olajfogyasztásról szólnak leginkább.
A 2010-ben bemutatkozott S60/V60 már kizárólag turbós motorokkal érkezett, ez esetben a Ford adta a két 1,6-os (150 és 180 lóerő) és a 2 literes (203 lóerő) blokkokat. Az 1,6-os francia gázolajos erőforrás szintén szerepelt a kíálatban, de elég gyengének bizonyult a hatvanasokban.

Az áttörésre egészen 2014-ig várni kellett, ekkor jelentek meg ugyanis a négyhengeres, saját fejlesztésű Volvo motorok. Nagyon egyszerű megkülönböztetni őket, hiszen mind a benzines, mind pedig a dízel változatok pontosan 1969 köbcentisek a Volvo esetében. Volt még átmenetileg 1498 köbcentis négyhengeres motor is, de nem sokáig.

A Te Volvód motorja nincs a fenti szövegben? Akkor van egy jó hírem... A következő részben jönnek a Volvo saját fejlesztésű motorjai, mint például az öthengeres D5, a négyhengeres Redblock, vagy a nagyon hosszú ideig műsoron tartott 2435 köbcentis öthengeres benzinmotor. Innen folytatjuk hamarosan…

Ha érdekel a Volvo motorváltozatok jelölése, akkor IDE kattintva elolvashatod a témával kapcsolatos korábbi cikket.

A sorozat második, befejező részét IDE KATTINTVA olvashatod el!

Kövesd a Volvoblogot a Facebook oldalán is, hogy még több, a márkával és a svéd életérzéssel kapcsolatos információról értesülj első kézből! Katt ide: fb.com/volvobloghu

Hamarosan indul az 5henger, a Volvoblog rendszeresen jelentkező podcast adása is! Ha nem akarsz lemaradni az epizódokról, kövesd a műsor Facebook odalát is: fb.com/othenger

A Volvoblog az Instagramon is aktív! Keress minket az alábbi felhasználónéven: volvoblog.hungary