Tényleg vége az úriemberes stílusnak?

DSC 8015
2019.02.18. 07:32
Decemberben az ellenzék lezárta az elnöki pulpitust, most pedig újabb akciókra készül a parlamentben. Hétfőn eskütételekkel, büntetésekkel és várható ellenzéki performanszokkal kezdi újra a munkát az Országgyűlés. Az akadémiai kutatóintézetek átalakítása, a szakképzési reform és még egy rakás jelentős kormányzati terv szorul háttérbe a családvédelmi akcióterv miatt.

Nemcsak a májusi európai parlamenti (EP) és az őszi önkormányzati választások kampányhangulata, hanem az ellenzéki pártok képviselőinek újszerűként beharangozott parlamenti eszköztára, a tavaly év végi botrányos ülésnapok nyomán várható Kövér László-féle retorziók, továbbá az Orbán Viktor által bejelentett családvédelmi akcióterv miatt is izgalmasabbnak ígérkezik a tavaszi parlamenti ülésszak, mint az megszokott.

Mivel az utolsó decemberi ülésnap jókora botránnyal ért véget, sípolással, szirénázással, az elnöki pulpitus elfoglalásával készültek az ellenzéki képviselők a túlóratörvény megszavazására, hetek óta beszédtéma, vajon most milyen akciók várhatók az ellenzéki frakcióktól. Arra több pártvezető is tett célzást: semmi nem folytatódhat úgy, mint korábban. Tóth Bertalan MSZP-elnök például a Facebook-oldalára azt az idézetet rakta ki, hogy 

vége annak az időnek, amikor úriember módjára kérdezgettük a minisztereket!

Az egyelőre nem derült ki, hogy ez a rejtélyes idézet mit jelenthet. Az Index információi szerint napok óta a háttérben egyeztetnek az ellenzéki pártok kijelölt képviselői arról, mivel lepjék meg a Fideszt, és mivel hozzák zavarba Orbán Viktort (egyelőre ugyanakkor nincs arról hír, hogy biztosan részt vesz a miniszterelnök az első ülésnapon). És az ellenzéki egyeztetésen minden frakció, így a Jobbik is részt vesz már. Annyi biztos, erre több képviselő is célzást tett háttérben, hogy a jövőben nagyobb teret szánnak a performanszoknak és a szemléltető eszközöknek.

Új képviselők a parlamentben

Hétfőn 13 órától minden bizonnyal okosabbak leszünk. Ekkor ül össze újra az Országgyűlés, Kövér László házelnök – parlament honlapján elérhető – napirendi javaslata alapján napirend előtti felszólalásokkal kezdődik majd a planáris, majd három új képviselő teheti le esküjét.

Pontosabban a képviselők először megemlékeznek három elhunyt egykori honatyáról, Kósa Ferencről (MSZP), Garai István Leventéről (MSZP), valamint Kapronczi Mihályról (FKgP, független, MIÉP). Ezután kapja kézhez mandátumigazolását és tesz esküt a kormányszóvivő Hollik István, aki a KDNP listájáról jut be a decemberben elhunyt Hirt Ferenc (Fidesz) helyére, míg a Jobbik frakciójából távozó Staudt Gábor és Szávay István helyére Csányi Tamás és Bencsik János érkezik.

  • Ezután, de még a napirend elfogadása előtt Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló „Fény derült az igazságra?!” címmel kért ötpercnyi szót, amelyben a Farkas Flórián volt ORÖ-elnök „embereként” számontartott politikus – eddigi felszólalásai alapján – vagy a bevándorlási válságról, vagy egyéb, a kormánypártok politikáját egyéb módon támogató témákról beszél majd.
  • A parlament ezután szavazhat a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség 2017-es beszámolóiról, az ezekről szóló vitákat ugyanis már tavaly lezárták.
  • A képviselőknek ezután határozniuk kell a becsületsértés miatt feljelentett, fideszes Budai Gyula mentelmi jogáról, majd két ellenzéki képviselő, a párbeszédes Tordai Bence és a DK-s Varju László tiszteletdíját is csökkenthetik fegyelmi ügyeikben – vélhetően ez még nem a botrányos december 12-i, utolsó előtti őszi ülésnapon történtek miatt kirótt büntetés, hanem Tordai esetében a Polt Péternek novemberben adott bohócorr, Varju esetében pedig a túlóratörvény vitájában december 10-én történtek miatt lehet esedékes a szavazás.
  • Utána az Országgyűlés tárgyalni kezdheti a vagyonkezelő alapítványok létrehozását lehetővé tevő, a kormány által – egyébként a Corvinus Egyetem magánosítása érdekében – benyújtott törvényjavaslatot. Ezt pedig aztán már másnap, kedden kilenckor folytathatják is, a napirendi javaslatban ugyanis a két hét négy ülésnapjára rengeteg nemzetközi megállapodással kapcsolatos indítvány megtárgyalása szerepel.

Ötven nap kimarad az EP-kampány miatt

Hatszor kéthetes ülésszakra kell számítani tavasszal, a Kövér László által szintén beterjesztett tavaszi munkarend legalábbis így számol: eszerint június 14-én ér majd véget, egyébként egy négynapos üléshét után az Országgyűlés munkája a nyári szünet előtt.

Igen ám, de lesz rendkívüli nyári ülésszak is, ezt Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető jelentette be Balatonalmádiban, a kormánypártok frakcióülésén. Kocsis azzal indokolta a csaknem egy hónaposra tervezett pluszülésezést, hogy az 50 napos EP-kampány idején a parlament április-májusban nem fog ülésezni. Magyarán nem június, hanem július közepén érhet majd véget idén a parlamenti ülésezés.

Nem Orbán csomagját tervezték

A december közepén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által leadott kormányzati törvényalkotási program ugyanakkor már önmagában – tehát a várható egyéni indítványok, no meg a családvédelmi akcióterv nélkül is – meglepően izgalmas parlamenti ülésszakot jósolt.

A kormány december közepén, úgy tűnik, még nem is sejtette, milyen nagyszabású adópolitikai és családtámogatási törvénymódosítás-cunamira készül, legalábbis Kövérnek nem akartak dicsekedni ezzel, hiszen Semjén Zsolt 19 kormánytervezetről számolt be. Ehhez képest, ma már tudjuk, négy családtámogatási és adópolitikai kormányjavaslatot is el akarnak fogadni, mindegyiknek mielőbb a parlament elé kell kerülnie ahhoz, hogy időben át is menjenek a Házon.

  • Érdekesség az is, hogy az ülésszünet idején a kormány olyan javaslatokkal élt, elsősorban a felsőoktatás átalakítását célozva, amelyek egyáltalán nem szerepeltek törvényalkotási terveikben. Nem úgy olyan izgalmak, mint – csak példaként – hogy még februárban törvényt fogadtatna el az Országgyűléssel a kormány arról: a 2022-es szlovák–magyar EHF férfi kézilabda-Európa-bajnokság megrendezéséhez milyen létesítményfejlesztésekre van szükség. A kormányjavaslat célja persze az, hogy szabadabban fordíthassanak közpénzt ezekre az építkezésekre, hiszen „a beruházással összefüggő eljárások gyorsítását” jelölte meg elérendő eredményként a Semjén által jegyzett dokumentum. Annyit már tudni lehet, hogy a tervek szerint Budapesten 18 ezer nézőt befogadó sportcsarnokot építenének, de az Eb-re új sportcsarnok épül Szegeden is, ami 2021 szeptemberére készül el, míg Veszprémben 8500-asra bővítik az arénát, a debreceni Főnix-csarnokot pedig felújítják.
  • A kormány márciusban nyújtaná be a parlamentnek és májusig fogadná el az új egyházügyi törvényhez tartozó módosításokat. A kormány ismét hozzányúl a 2010 után többször elfogadott, majd alkotmányos és nemzetközi jogsérelmek miatt újra és újra elbukott jogszabályhoz – a legutolsó módosítást szintén a botrányos parlamenti ülésnapon fogadták el. Ez azonban nem kifejezetten orvosolta a korábban az Alkotmánybíróság, továbbá a strasbourgi emberi jogi bíróság által is elmarasztalt jogi helyzetet. Sőt, a magyar állam a módosítás nyomán sem biztosítja az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tesz különbséget, méghozzá olyan szempontok alapján, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Az ennél jóval nagyobb probléma pedig jogvédők szerint az, hogy a legszélesebb körű előjogokkal járó bevett egyházi minőség továbbra is az Országgyűlés döntésén múlik, pedig ezt a gyakorlatot korábban mind az Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte. Most ennek részletszabályait rendezik majd, nagy kérdés, mely egyházakkal köt végül és milyen megállapodást a Ház.
  • Kissé pikáns a kormányzati felsorolásban az előterjesztés, amelynek készültét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyszerűen letagadta a legutóbbi kormányinfón. Amikor ugyanis megkérdeztük arról, hogy milyen tervei vannak a kormánynak az MTA és a kutatóhálózatok intézményrendszerének átalakítása kapcsán, Gulyás állította, Palkovics László innovációs miniszter elképzeléseit ugyan egyelőre nem ismerik, ám a kormány kizárólag a kutatásfinanszírozás átalakítására adott felkérést. Annak átalakítása pedig a tavalyi törvénymódosításokkal végbement, amikor elvonták az Akadémiától a forrásait. Mindez persze nyilván intézményi átalakításokat is maga után von, ám Gulyás többszöri kérdésünkre is úgy tett, mintha a kormánynak semmiféle egyéb, az MTA és kutatóhálózatának átalakítására vonatkozó terve nem lenne. Ezzel szemben tény, hogy a Semjén által december közepén leadott tervekben már szerepelt a kormány-előterjesztés, amely a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014-es törvény módosítására irányul majd. A tervezet kormányzati célja: „a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményszerkezetének és finanszírozásának átalakítása a versenyképes és fenntartható működés érdekében". 
  • Egyébként nemcsak ez a meglepetés szerepel a törvényalkotási programban. Az Orbán-kormány ugyanis ismét változtatna a szakképzési rendszeren. Hogy Orbán Viktor és a szakma is elégedetlen a szakképzéssel, az már világosan kiderült a Szakképzés 4.0 című háttéranyagból. Persze a Palkovics-minisztérium a problémákat elodázva, a tankötelezettség korhatárának visszaállítását cáfolva a világ kihívásaival indokolta az új szakképzési stratégia szükségességét. Mindenesetre a törvényalkotási tervből már az is kiderül, hogy megváltoztatják a szakképző intézmények szerkezetét, a képzések struktúráját, az elsajátított tudás számonkérésének módszereit. A cél „a gyakorlati képzések munka világához történő továbbközelítése”, pontosabban a „piacorientált, az egész életen át tartó tanulást előtérbe helyező szakképzés” létrehozatala. Ahogy korábban megírtuk: a 10 éves időszakra kidolgozott „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programra évente 50 milliárd forintot költenének, nem tudni, a mostani törvénymódosítás mindennek milyen intézményi hátteret ad majd.
  • Szerepel a törvényalkotási tervek között az is, hogy a kormány hozzányúl a közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatos törvényekhez. A december 12-i, botrányos parlamenti ülésnapon fogadták el az idevágó sarkalatos törvényt, valamint a hatályba lépéshez szükséges szabályokat, amelyekkel év végéig áll fel az új intézményrendszer. Így az újabb törvénymódosítások már csak azért is figyelemfelkeltőek, mert a Velencei Bizottság, amelyet tavaly nyáron kért fel a kormány ennek megvizsgálására, vélhetően éppen májusra zárja csak le az eljárást, amely miatt nemrég Magyarországon is járt a testület delegációja.

(Borítókép: Ellenzéki képviselők tiltakozó akciója a Parlament üléstermében a túlóratörvény szavazásának napján, 2018. december 12-én. Fotó: Bődey János / Index)