A Rózsák terén működött szegényházat felváltó, az Új köztemető felé tartó villamosvonal mellé épített, ezerhatszáz ágyas, és a hírekbe nemrég az egyik kórterem leszakadt plafonja miatt bekerült Bajcsy-Zsilinszky Kórház (eredetileg: Horthy Miklós Szeretetotthon) 1932-es megnyitásakor
egy csapásra Budapest egyik legfontosabb egészségügyi intézményévé vált, Art Deco-stílusjegyei, különleges növényekkel teli sétálókertjei, oszlopos lépcsőháza és felszerelt sportrészlege pedig a kontinens egyik legmodernebbjévé és legszebbjévé is tette.
Az első években főként kőbányai lakosokat ellátó kórház Budapest ostroma alatt a fegyverek zajától messzebb fekvő intézményként a sebesültek és fertőző betegek ellátásában járt az élen, bombatalálat nélkül túlélve a legvéresebb napokat. Ennek köszönhetően ez volt az egyik első komplexum, ami a háború után teljes gőzzel működhetett újra.
Tíz évvel később, 1955-ben indult meg a hetvenes évek hajnaláig tartó folyamatos bővítése, melynek során megszületettek a ma is látható, a szocialista modern építészet legjobban sikerült darabjait is felvonultató épületek. Ekkor újult meg a patológiai osztály is, melynek bonctermében négy, a magyar márványnak is nevezett tardosi mészkőből készült boncasztal kapott helyet. Ezek több mint fél évszázadon át, 2013-ig teljesítettek szolgálatot, a patológia felújítása során azonban kopottságuk miatt feleslegessé váltak.
A hatszáz-kilencszáz kilót nyomó asztallapok élete ezzel azonban nem ért véget, hiszen dr. Rácz Gergely patológus és dr. Bodnár Attila főigazgató közös ötlete nyomán 2015-ben egy talán világszinten is egyedülálló, a kórházban elhunytaknak emléket állító szoborkompozíció született.
Fájt a szívem kidobni ezeket az asztalokat. Arra gondoltam, ha már 40-50 millió évet kibírtak azok a kövek, melyekből az asztalok készültek, értve benne az utóbbi évtizedek használatát is, akkor, ha biztonságos helyre szállítjuk, kibírnak még néhány évet, míg nem találunk megfelelő funkciót számukra. Végső soron több száz elhunyt feküdt az asztalokonn, a márvány felület fizikai kapcsolatban volt az emberi testekkel, nyomokat hagyott a patológusok munkája, s ezek emlékeket idéznek fel.
– mesélte el az orvos a megnyitón.
A Kontúr András által műalkotássá emelt asztalok egykori fekvőfelületek, illetve azokon lévő elvezető csatornák ma is megvannak, a szobrász csak azok napfényt alig látott hátoldalát használta fel.
A négy, együtt teljes történetté összeálló kőlap
felső részén elhelyezett szimbólumok mutatják meg az élet előre haladását. Az első táblán a kulcslyuk a család, a gyerekvállalás megfogalmazódását jelképezi, a második asztalon a megfogant életet ábrázolja a csecsemő, a harmadikon látható fejek a fiatalságtól az öregkorig haladva mutatják az idő múlását, ami gyakorlatilag maga az élet, míg a negyedik táblán a testből elszálló lélek van ábrázolva
– olvashatók Kontúr szavai a 10kerkult tudósításában.
A három évvel ezelőtt, 2015 júniusában helyére került művet Snell György püspök, a Szent István-bazilika plébánosa és a Szent Jobb őre szentelte fel, azóta pedig a kórház Lavotta utcai főbejáratától mindössze néhány lépésnyire lévő zöldterület szívében, a H épület előtt áll.
