A CEU a Nádor utcában

2018. december 04. - fovarosi.blog.hu

A CEU / Közép-Európai Egyetem belvárosi kampuszának története évszázadokra nyúlik vissza. A Nádor utca 9-től immár 15-ig tartó épületek változatos korokat és stílusokat vonultatnak fel.

A terület már az egykori városfalon kívülre esik, így fejlődése, beépítése akkor indult be igazán, amikor a városfal a fejlődés gátjává vált és elveszítette jelentőségét. Ennek megfelelően a 18. század hajnalán délről indult a terület beépítése. A korabeli belvárostól északra 1786-ban indult meg az Újépület építése - a mai Szabadság tér helyén megvalósult hatalmas katonai beruházás újabb lökést adott a terület beépülésének, amelyet 1790-ben neveztek el Lipótvárosnak, II. Lipót megkoronázásának alkalmából. Az előző évben már el is készült az első rendezési terv a területre, kijelölve a mai Erzsébet tér és a Bazilika helyét, valamint szabályos, négyzetrácsos utcahálózatát. (Az akkor még nem létező Lánchíddal és Andrássy úttal értelemszerűen nem számolhatott a terv, így vált később a szűk József Attila utca kényszerűen egyre forgalmasabbá.) Ez a tervezés jelölte ki a Nádor utca - Október 6. utca - Zrínyi utca által határolt tömböt is, amely a Közép-Európai Egyetem több épületének is helyszíne. Hat évvel később Hild József is készített egy rendezési tervet, ez már a mai Markó utca vonaláig szólt. A fejlődést az 1838-as árvíz pusztítása megakasztotta, de meg nem állította. Ez - többek között - Hild József és Pollack Mihály jelentős korszaka volt, amely számos klasszicista épülettel gazdagította a város e részét is, valamint elindította a korábbi kisebb templom helyén a Szent István Bazilika évtizedeken át elhúzódó építkezését. A telkek beépülése ekkor már inkább a Terézváros felől haladt a Duna irányába. Az 1870 körüli térképeken még viszonylag sok üres telket találunk, ezek azonban az első világháború idejére gyakorlatilag teljesen megszűntek. Ezzel párhuzamosan az ipari funkciójú épületek, így például a malmok és a Valero selyemgyár is kiszorultak a területről, helyüket lakóépületek és államigazgatási, igazságszolgátatási funkciójú épületek vették át. A milleniumi években alakult ki a ma ismert Kossuth tér, az Újépület helyén pedig a Szabadság tér ma is álló történelmi épületei magasodtak fel.

A Nádor utca elnevezés 1968-ig élt, amikor a hatalom Münnich Ferenc utcára változtatta meg. A rendszerváltás egyik pillanata volt Krassó György akciója, aki az egyik utcanév táblán újra Nádor utcává keresztelte azt vissza.

Nádor utca 9.

A reformkor építkezései közepette a Nádor utca és a Zrínyi utca sarkán Festetics Antal építtetett magának palotát. Átadásának pontos éve nem ismert, 1830-ban még biztosan épült. Bár az építtető család nem volt tősgyökeres pestinek mondható, az egyre élénkülő politikai élet az arisztokráciát is a városba vonzotta, így sorra épültek a városhatáron kívül az újabb és újabb főúri paloták. A Nádor utcai palota így már egy pénzügyi, politikai központban épült fel. Így nem csoda, hogy a bérlők között ügyvédeket és kereskedelmi bankokat is találunk, köztük a Lloyd Bankot.

Festetics 1803-ban egy nyaraló villát, az 1810-es években pedig a dégi kastélyt Pollack Mihállyal terveztette meg. Elégedett lehetett munkájával, hisz a Zrínyi utca felé elnyúló hosszú saroktelek beépítésével is őt bízta meg. A Zrínyi utca felőli tömbbe kerültek a kocsiszínek, istállók, és valószínűleg a személyzeti lakások és egyéb kiszolgáló helyiségek is - a ránk maradt tervanyag sajnos igen hiányos.

A palota leginkább kiemelkedő része a sarokra tervezett bejárat, amelyhez az udvar és az emeleti helyiségek jól átgondolt módon csatlakoznak. A sarok 45 fokos levágása adja a bejárat helyét, a félköríves záródású kapu feletti hármas ablak tagolással tovább hangsúlyozva azt. A kapun belépve kerek előcsarnokba, majd nyolcszöglegű, fülkékkel bővített újabb csarnokba jutunk. Utóbbiból léphetünk tovább az udvar, vagy a visszafogott díszítésében is klasszikus eleganciát sugárzó lépcsőház irányába. A bejárati csarnokok felett díszes, kerek termet alakított ki Pollack. Ez a rész, a gondosan megtervezett, egymáshoz logikusan kapcsolódó terek együttese jelenti a palota legértékesebb magját. A klasszicizmus korának megfelelően az épület eleganciáját a jól eltalált arányok, a világos terek, a visszafogott, de igen magas színvonalon kivitelezett részletek adják. Ez a szintézis már egyértelmű előképe a tíz évvel későbbi főműnek, a Nemzeti Múzeum épületének.

A második világháborút az épület is megszenvedte. 1945-ben államosították, 1948-ban a Gazdasági Főtanács költözött be. A kommunizmus legsötétebb éveiben a katonai hírszerzés, a későbbi ÁVH használta a felsőbb emeleteket, a pincében börtön működött. A hatvanas évekig az Országos Tervhivatal is a palota használói közé tartozott. Ezután a rendszerváltásig a METALIMPEX irodái működtek az épületben. 1992 óta a Közép-Európai Egyetemé, aki "Monument Building", azaz "Műemlék Épület" néven használja. Az egyetem által megrendelt felújítás 1995-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének díját nyerte el (tervezők: Ágostházy László, Iványi László, Dulácska Endre). A felújítás során a pincéből az egyik zárka ajtaja lényegében érintetlenül került elő, és rátaláltak egy levélre is, amelyben az egyik fogoly írta le bebörtönzésének körülményeit.

Nádor utca 11.

Szomszédjához hasonlóan ezt az épületet is a Festetics család építtette. Festetics Dénes megrendelésére 1865-re épült fel a ház, amelyet a következő évtizedekben is családi kézben tartottak. 1901-től Festetics Imre, 1912-től a még kiskorú Festetics Kristóf lettek tulajdonosai. A ma álló épületet utóbbi számára építtette a főúri család 1914-15-ben, Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint.

Jánszky Béla a szecesszió iránt lelkesedő művész "Fiatalok" csoportjának egyik tagja volt. 1909–1918, illetve 1925–1932 között is közösen készített terveket Szivessy-vel. A Nádor utcai épületen is jól látható azon törekvésük, hogy a magyar népi díszítő művészet elemeit a legmodernebb szerkezetépítéssel ötvözzék.

Elrendezése tipikusan budapestinek mondható: egy belső udvar köré szervezett épület, két lépcsőházzal, a földszintet szinte teljesen elfoglaló üzlethelyiségekkel, házmesteri lakással. (Az egyik emeleti lakásban maga Jánszky is lakott.) Az utcai főtraktust az annak középtengelyéből kidomborodó háromtagú lépcsőn lehet megközelíteni, a hátsó traktust kisebb és egyszerűbb formálású lépcső szolgálja ki. A hátsó részt körfolyosós rendszerrel alakították ki. A pinceszinten helyezték el a kazánt, a raktárakat és a pincerekeszeket. Az első terveken a mezazzin szintjére irodákat terveztek, ez a későbbi tervváltozaton lakásokra módosult. A második tervváltozaton eltűnt a korábban a padlástérbe tervezett hatalmas műterem is, ez sem valósult meg.

Az 1914-15-ben emelt ház kivitelezői Vogel és Widlinger építőmesterek voltak, a vasbeton szerkezetért a fennmaradt tervrajzokon Takács és Darvas építési vállalkozók vállaltak felelősséget. A homlokzat öttengelyes, a szimmetrikus tagolású homlokzatot három oldalú, kiugró erkélykorlátok és köríves, zárt loggiák tagolják. A vízszintes tagolást az első és a második emelet között, a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkély határozott vonala, valamint a negyedik emelet feletti, alul kazettás főpárkány adják. A burjánzó szecesszió helyett nyugodt, visszafogott díszítésmód, premodern megközelítés jellemzi leginkább az épület megformálását.

A díszítőelemeket erősen az alsó három szintre koncentrálták. Az erkélykorlátokat növényi motívumos (indás, tulipános) betétekkel díszítették. Az ablaknyílások kívül tojássorral díszítettek. Az építés korát tekintve nem meglepő a mezazzin szint és az első emelet között elhelyezett műalkotások témája. Moiret Ödön domborművei, a Gyermekeit védő anya, a Harc, és a Haldokló 1915-ben kerültek az épület homlokzatára. Moiret ezen alkotásaival az elsők között hívta fel a közvélemény figyelmét a háború értelmetlenségére és embertelenségére.

A Festetics család korszaka után 1928-tól az Iris Arcképfestészeti Rt. tulajdona lett. A második világháború utáni helyreállításkor, 1948-ban beépítették a tetőteret, beüvegezték a mezazzinszinti és első emeleti loggiákat, és átépítették a földszinti nyílásokat is. A következő évtizedekben az Országos Tervhivatal, az Elektroimpex külkereskedelmi vállalat, később a Transelektro irodáit alakították itt ki. 1997 óta a Közép-Európai Egyetem része. Az épület homlokzatát 2006-ban állították helyre, ekkor a hajdani kapubejárót falkibontással aulává bővítették, itt ma a recepció kap helyet. Eredeti részletek csak néhány helyen fedezhetők már fel a házban: ilyen a lépcsőházak márványburkolata,a földszinten a lépcsőforduló fekete-fehér pepita padlóburkolata, illetve a korlátrácsok. Az épület helyi védelem alatt áll.

Nádor utca 13.

A CEU egyik legújabb "szerzeménye" a Nádor utca 13. szám alatti épület, amellyel egyetlen sorrá áll össze a Nádor utca 9., 11., 13. együttese és a 15. szám alatt 2016-ban átadott új épület.

A négyemeletes, belsőudvaros klasszicista bérházat Hild József tervezte, 1841-re épült fel. A megrendelők báró Vay János nagybirtokos és lánya voltak. A Hild által szignált tervek munkásságának fénykorából származnak, és a rá oly jellemző kétemeletes polgári lakóház nagy számban készített terveihez sorolható.

A földszinten boltozatos üzlet, illetve raktár kapott helyet. Az első emelet nagyobb szintmagasságú kialakítása elárulja, hogy itt volt a tulajdonos számára készült, előkelőbb lakás az utcai fronton. A második emelet valamivel szerényebb, a belső udvarban pedig még egyszerűbb bérlakások épültek. A második udvarból szűk csigalépcső és függőfolyosó vezetett a bérlakások bejárataihoz. Az utcai homlokzat a Hildre jellemző módon szolid, egyenletes ritmusú nyílásképzést, övpárkányt mutat, vakolt felülettel.

1935-ben az akkori tulajdonosa, Conen Vilmos Mátyás jelentősen átépíttette a ház bérlakásait. Ekkor szűntek meg a wc és fürdőszoba nélküli lakások, de a szobaszámok tekintetében is a kor bérlakás igényeihez igazították az épületet, több kétszobás lakást alakítva ki.

Az eredeti tervhez képest a ház idővel újabb két emelettel magasodott. A kapuzat feletti első emeleti erkély korlátja, valamint a második emeleti erkélykorlátok is már későbbi átalakításra utalnak. Az eredeti épület legszebb, legdíszesebb része a kovácsoltvas kapuzat volt.

A ház tulajdonosai a 19. század során grófok és bárók voltak, majd az első világháború idején már az Általános Iparbank Rt., 1941-ben az Értékforgalmi Bank Rt. A második világháborút követő államosítások után az ötvenes-hatvanas éveben az Országos Tervhivatal, majd 1968 végétől a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat irodáinak adott otthont. A 2010-es évek legelején az Alta Moda Fashion Hotel üzemelt benne egy évig, ma a Közép-Európai Egyetem egyik legújabb "szerzeménye". A szállodává alakítást az épület belső terei igen megszenvedték, így az egyetem csupán a még fennmaradt értékek - a homlokzat, a tégla falazatok, a kovácsoltvas kapu - felújítására vállalkozhatott.

Nádor utca 15.

1847-ben még Hild József tervei szerint épült ház a telekre, de ez nem volt hosszú életű: 1940-ben a Futura Rt.-hez került, akik a telek miatt vették csak meg az akkor már igencsak leromlott állapotú házat. A váltást az 1934-től kiadott rendkívüli ideiglenes házadómentességi rendeletek is segítették. A Futura bontani és építeni akart. Immár az új világ rendjének megfelelően, a felsőbb osztályoknak építettek volna hallos, nagy alapterületű lakásokat. A bontási engedélyt 1942-ben megkapták, de az építkezés már elmaradt. A háború után újra próbálkoztak volna - már csak azért is, mert a háború során komoly sérüléseket szenvedett el a régi ház, így még inkább bontandónak ítéltetett -, de új idők jöttek. 1949-ben a ház tulajdonjoga az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztárára szállt, majd 1950-ben a magyar államra. Ekkor már készültek tervek az Országos Tervhivatal új épületére, a régi lakóház helyére. Az újabb épület pontos építési dátuma nem ismert. Egy tervtanácsi beszámoló szerint az előcsarnok vörös mészkő burkolatú oszlopai alapján 1947-48 körüli is lehetett volna az épület, de a homlokzat fogrovatos párkánya miatt inkább 1967 körüli lehetett az építési dátuma. Műemlék sosem lett, különösen nagy építészeti értéket nem képviselt, így néhány évvel ezelőtt elbontották.

Ez a legújabb épület, 2016-ban adták át. A projekt a Nádor utca 15. alatti új épület mellett a Nádor utca 13. újjáépítését is magába foglalta. A 15. szám alatti épület aljában egy új, kettéválasztható auditórium található, egybenyitva 400 fős befogadóképességgel. Itt kapott új helyet az egyetem új könyvtára is, több szinten. Itt található Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű könyvgyűjteménye. Mivel a hallgatók több, mint 100 országból érkeztek - kb. 1500-an -, fontos volt a kommunikációt elősegítő közösségi terek, találkozóhelyek kialakítása. A központi, belső udvart hatalmas üvegtetővel fedték le.

A közösségi terek és találkozóhelyek számát jelentősen megnövelték a CEU több mint 100 országból érkező, közel 1500 hallgatója számára. A Nádor utca 13. alatt található épületben minden szinten tanulósarkokat alakítottak ki, az épület központi, belső udvarát pedig hatalmas, üvegezett tető fedi, amely nyitott és tágas teret hoz létre, és ideális a különböző összejövetelekhez.

Az épületeket Sheila O’Donnell és John Tuomey díjnyertes építészek (O’Donnel + Tuomey tervezőiroda), illetve magyarországi partnerük, az M-Teampannon tervezte, a kivitelező a Market-Strabag konzorcium volt.

Az Október 6. utca 12. alatti könnyű acélszerkezetű, hullámzó homlokzatú irodaházat Kovách István tervezte, 1973-ban épült irodaháznak. Jelenleg bontását tervezik, részben elavultsága, részben azbeszt-szennyezettsége miatt.

Az új épületet csupán a három lépcsős fejlesztési terv első fejezetének szánták. A második ütembe az Október 6. utca 12. szám alatti irodaház bontását és egy új épület felemelését tervezték be, az utcáról nem látható "Faculty tower" felújításával együtt. (Ez utóbbit 1994-ben adták át, tervezője Iványi László volt.) Ezeket a Nádor utca 9-cel egy új szárny kapcsolná egybe. A projekt utolsó szakaszában, amit 2019-20-ra terveztek be, a Nádor utca 11. alatti épületet, illetve kisebb mértékben a Nádor utca 9. alatti műemléképületet (Monument Building) tervezték felújítani.

A Nádor utca 9-11-13-15. házsora több évszázad építészetének eredménye, amely elemeinek felújításával, egybenyitásukkal egy sokféle tudományágnak otthont adó nemzetközi egyetem méltó otthona lett.