A 2016-os elnökválasztás alatt Donald Trump egyik kedvenc témája volt a Clinton-házaspár alapítványa. A republikánus elnökjelölt előszeretettel támadta demokrata ellenfelét, Hillary Clintont azzal, hogy az adományozók kormányzati hozzáférést vásárolnak az alapítványnak adott pénzzel.
Ahogy az Clintonékkal kapcsolatban több évtized alatt megszokottá vált, az egész ügy nagyon gyanús volt, de konkrét törvényszegésre senkinek sem volt bizonyítéka. Hogy ez azért volt, mert tényleg nem követtek el semmit, vagy azért, mert ügyesen csinálták, azt mindenki másként látja.
Clinton támogatói szerint csak politikai ellenfelei és utálói próbálják besározni a demokrata nagyágyút, aki ellen vizsgálatok sorát indították, rendre eredménytelenül. A Clinton-ellenesek viszont a „nem zörög a haraszt” elvéhez ragaszkodnak, és megingathatatlanul hisznek benne, hogy a látszat nem csal.
Az utóbbiak most újabb zörgő harasztra mutogathatnak. Egy újabb gyanús jelre, ami arra utal, a Clinton alapítványon keresztül politikai befolyást vásároltak maguknak a donorok.
Az amerikai konzervatív lapok azonnal le is csaptak erre az információra, hiszen az egész pont olyan képet fest, mintha a nagypénzű adományozók azért tűntek volna el az alapítványtól, mert Hillary Clinton elvesztette az elnökválasztást, és már nincsen olyan pozícióban, hogy segítséget tudjon nyújtani nekik.
És persze Donald Trump sem hagyta ki a lehetőséget, hogy odacsapjon egykori elnökválasztási ellenfelének. Miután végignézte a Fox News reggeli műsorát, Twitter-oldalán vasárnap kijelentette, ez jól mutatja, hogy Clintonék illegálisan befolyással üzérkedtek, és az alapítványon keresztül pénzzé tették politikai hatóerejüket.
Clinton Foundation donations drop 42% – which shows that they illegally played the power game. They monetized their political influence through the Foundation. “During her tenure the State Department was put in the service of the Clinton Foundation.” Andrew McCarthy
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 25, 2018
Az alapítvány vezetői és a Clintoncsalád tagjai mindig is tagadták, hogy bármilyen szívességet is tettek volna a donoroknak. Most pedig állítják, a pénzek elapadásának semmi köze ahhoz, hogy Hillary Clinton nincsen hatalmi pozícióban. A New York Post című lapnak a szervezet szóvivője kijelentette, hogy az alapítványhoz kapcsolódó Clinton Globális Kezdeményezés két éve bejelentett leépítése áll a bevételcsökkenés hátterében, és számítottak is a pénzapadásra.
Gyanús találkozók, de semmi bizonyíték
Hiába veszítette el Hillary Clinton az elnökválasztást, a republikánus politikusok nem feledkeztek meg az alapítványról. A képviselőházban még többségben lévő konzervatívok az előző héten jelentették be, hogy bizottsági meghallgatást tartanak a szervezet működésével kapcsolatban. Egyrészről tanúvallomásra akarnak beidézni több belső embert, akik tudnak az alapítványon belüli gyanús ügyekről. Másrészről szeretnék meghallgatni a Clinton-alapítvány ellen március óta vizsgálódó szövetségi ügyészt, John Hubertet.
Az FBI ügynökei 2015-ben kezdtek el több helyszínen is vizsgálódni az alapítvány, valamint az annak adományozó emberekkel kapcsolatban. A legfőbb ügyészség szerepét is betöltő igazságügyi minisztérium azonban 2016-ban nem engedélyezte, hogy kiszélesítsék a nyomozást, és arra kérték az FBI-t, hogy az elnökválasztásra való tekintettel ne tegyenek olyan lépéseket, amik nyilvánosságra kerülhetnek, és ezzel befolyásolhatják a választás kimenetelét.
Az alapítvány akkor is hevesen tiltakozott a feltételezés ellen, hogy az adományokért cserébe bármit is kaptak volna az adományozók. Szerintük politikai indíttatású vádaskodásokról van csak szó, amik rendre hamisnak bizonyultak. Clinton szóvivője szintén arról beszélt, hogy az egész csak egy, a republikánusok által kreált álbotrány, amivel Trump gyanús ügyeiről akarják elterelni a figyelmet.
Clinton alapítványát azonban nem csak a republikánusok tartották gyanúsnak. Bernie Sanders szenátor, Clinton kihívója a Demokrata Párton belül tartott előválasztáson, a CNN-nek még 2016 júniusában kijelentette, a külföldi, például Szaúd-Arábiától kapott adományok felvetik a gyanúját az összeférhetetlenségnek:
Hogy bajom van-e azzal, amikor a hivatalban lévő külügyminiszter több millió dollárt gyűjt össze külföldi kormányoktól, diktatúráktól. Hogy problémásnak tartom-e ezt? Igen, annak.
Fotó: Bridget Bennett/Bloomberg / Getty Images
Emellett az amerikai sajtóban is több cikk boncolgatta ezt a kérdést, és a Post cikke szerint az FBI vizsgálata főleg az amerikai médiában megjelent beszámolók alapján indult. Az AP amerikai hírügynökség például arról számolt be, hogy azoknak a magánembereknek, akik külügyminiszterként találkoztak Clintonnal, több mint a fele adományozó volt az alapítványnál. Ez, ahogy az AP megjegyezte, etikai problémákat vethet fel, ha elnökké választják.
Az AP adatai szerint Clinton legalább 40 olyan emberrel találkozott, akik több mint 100 ezer dollárt adományoztak, és 20 olyannal, akik több mint egymillió dollárt. De az amerikai sajtóban – olyan, baloldalinak elkönyvelt helyeken is, mint a CNN, a New York Times vagy a Vox – jól dokumentálták, hogy az alapítvány emberei rendszeresen igyekeztek összehozni személyes találkozókat a külügyminiszterként dolgozó Clinton és a nagypénzű adományozók között.
Persze, ahogy azt a Vox is megjegyezte, a sajtó sem tudott felmutatni egyetlen megdönthetetlen konkrét bizonyítékot arra, hogy a Clinton Alapítványnak eljuttatott adományokért megvásárolhattak a donorok egy találkozót a külügyminiszterrel, vagy a pénzért cserébe különleges bánásmódban volt részük.
Más kérdés, hogy Clintonnak már azt sem lett volna szabad megengednie, hogy a korrupció látszata felmerüljön vele kapcsolatban.
Kiemelt kép: Win McNamee/Getty Images
