Magyarországon már több mint 500 médium áll a kormány(párt) közvetlen befolyása alatt
A magyar kormány minden korábbinál erősebb kontrollt szerzett a sajtó felett 2017-ben azzal, hogy számos médiumot felvásároltak kormány közeli oligarchák – írja a 2017-es Digital News Reportjában a Reuters Institute. Az oxfordi egyetem médiaelemző intézetének tűpontos és átható tanulmányát a Ténygyár vette végig, s arra jutott:
mivel egyre kevesebb magyar bízik a hagyományos médiában, sokan a közösségi médiához (elsősorban a Facebookhoz) fordulnak, ami tovább növeli a társadalmi-politikai megosztottságot az országban.
A Magyarországról szóló tanulmány felidézi, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz 2018-ban harmadszor szerzett kétharmados többséget a parlamentben. Az áprilisi választás után szinte azonnal bezárt a Simicska Lajos – Orbán korábbi szövetségese, majd ellenfele – tulajdonában álló Magyar Nemzet (majd később a Heti Válasz is), ezzel pedig még kevesebb független médium maradt az országban. A Reuters Institute hivatkozik az Átlátszó cikkére, amely szerint:
Magyarországon már több mint 500 médium áll a kormány(párt) közvetlen befolyása alatt, a jobboldal túlsúlya különösen a vidéki lapok tekintetében egyértelmű – ma már egyetlen megyei hírlap sem független a Fidesztől.
Az állami vezetők ráadásul hatalmi fegyverként használják az állami hirdetések piacát: a kormánykritikus lapok, televíziók és online portálok nem kapnak tőlük megrendelést, a kormánypártiak pedig akkor is, ha alig képesek nézőket, hallgatókat vagy olvasókat vonzani. Előbbiek ezért kénytelenek a piacról megélni, ami egy tízmilliós országban nem könnyű, különösen, ha a hirdető magáncégekre is nyomást gyakorol a kormány.
A Reuters Institute felmérést is készített a magyarországi médiafogyasztási szokásokról és azok változásáról. A hazánkra vonatkozó következtetéseket egy 2005 válaszadóval rendelkező online kérdőíves kutatásra alapozzák. A kutatás elsődleges eredménye, hogy
Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média megbízhatóságába vetett bizalom: 37 ország közül a 35. helyen szerepel az ország, összesen csupán az emberek 29 százaléka bízik a sajtóban.
A Reuters Institute kíváncsi volt arra is, honnan tájékozódnak elsősorban a magyarok. Ehhez azt a kérdést tette fel, hogy mely médiumokat nézték a válaszadók az elmúlt héten legalább háromszor. A tv-k, rádiók és offline médiumok listáját nem meglepő módon az RTL Klub vezeti (43 százalék), majd a TV2 (23 százalék), a Hír TV (20 százalék), az ATV (18százalék) és a köztelevízió (MTV, 13 százalék, Duna TV, 10 százalék), valamint a Magyar Rádió (8 százalék) csatornái következnek.
A leggyakrabban követett nyomtatott lapok a Blikk (6 százalék) és a HVG (6 százalék). A legfontosabb változás a tavalyi évhez képest az volt, hogy a köztévé nézettsége jelentősen csökkent, és a harmadik helyről az ötödik helyre esett a nem online médiumok listáján. Az internetes oldalak listáját az index.hu (21 százalék), az origo.hu (19 százalék), az rtlklub.hu (15 százalék), a 24.hu (14 százalék) és a 444.hu (11 százalék) vezeti.
Sok hozzáértő mondja: a televíziót nem érdemes temetni, de ugyanerre az eredményre jutott az oxfordi elemző intézet is, azt vizsgálva, honnan szerzik az emberek az információt, a híreket Magyarországon.
A televíziós tájékozódás aránya 72 százalékról 70-re esett az elmúlt évben, de a csökkenés hibahatáron belüli. A közösségi médiát és internetet hírforrásként a magyarok 87 százaléka használja, nyomtatott lapokat pedig csak 20 százalék olvas – ez az arány három éve még 27 százalék volt, igaz, azóta megszűnt a Népszabadság, a Magyar Nemzet és most a nyomtatott Heti Válasz is.
A lapbezárások fokozták a nyomtatott sajtótól való elfordulástA legmegbízhatóbb médiamárka a HVG (egy tízes skálán, ahol tíz a maximális pont, 6,51 pontot kapott) lett országszerte, a HVG-t az RTL Klub (6,21) követi, majd a Hír TV (6,14), az Index (5,98), az ATV (5,81), a megszűnt Magyar Nemzet (5,57), a Népszava (5,5) és az Origo (5,28) következik – utóbbi az első vállaltan kormánypárti médium a top 10-ben.
A kormánypárti médiát tehát a többség megbízhatatlanabbnak tartja, mint a független vagy a kormánnyal szemben kritikus sajtót.
A magyarok csupán 8 százaléka hajlandó fizetni online hírekért, így a 37 országból a kevéssé előkelő 30. helyet szereztük meg – ugyanakkor ez nyilván nemcsak kultúra kérdése, hanem anyagi lehetőségeké is. Sokan (32 százalék) használnak hirdetésblokkoló applikációkat, amivel tovább csökken az online média bevétele. Összességében kevéssé tartják a magyarok megbízhatónak a médiát (29 százalék), de 52 százalékban azért azoknak a médiumoknak hisz a magyarok többsége, amelyeket ő olvas, néz vagy hallgat.
A közösségi médiában sem bízunk jobban, mint a hagyományos sajtóban – a közösségi médiát (ami Magyarországon a Facebookot és YouTube-ot jelenti) csak 27 százalékban értékelik megbízhatóra az emberek.
