Miért nem láthatunk nagy fehér cápát tengeri akváriumban?
Elgondolkodtál már azon, hogy miért nem látsz nagy fehér cápákat tengeri akváriumban? Biztos, hogy nem a mérete miatt, hiszen nagytestű kardszárnyú delfineket például tartanak fogságban.
Az egyik utolsó próbálkozás arra, hogy egy nagy fehér cápát fogságba tartsanak, japánban volt a Okinawa Churaumi Akváriumban. Csak három napot bírt ki.
Ezt megelőzően több tucat hasonlóan lehangoló kísérletet tettek arra, hogy nagy fehér cápákat tegyenek nyilvános közszemlére. Az első ismert kísérlet az 1950-es évek közepén volt a Marineland of the Pacific-ben, egy kaliforniai oceánáriumban. Kevesebb, mint egy napig élt. A SeaWorld-nek (több is van belőle az USA-ban) ugyancsak jó néhány kísérlete volt a 70-es, 80-as és 90-es években, amikor a cápa vagy kimúlt, vagy egy pár héten belül vissza kellett engedni az eredeti élőhelyére.
2004-ben a Monterey Bay akvárium (Kalifornia, USA) volt az egyetlen olyan intézmény, amely 16 napnál tovább tudott nagy fehér cápákat élve megtartani. Ott jó néhány hónapon át sikerült életben tartani őket, ez azonban igencsak kivételes eset.
Az egyik ok az étrendjük lehet. A nagy fehérek cápák csúcsragadozók. A természetes élőhelyükön legfeljebb akkor ennének mást, mint élő zsákmányt, ha az éhenhalástól kellene tartaniuk. Egy tengeri akváriumban ez nem könnyen megvalósítható, nem olcsó, és nem is szerencsés a látogatók szemszögből sem. Sok, fogságban élő egyed visszautasította, hogy elegendő mennyiséget egyen.
A nagy fehér cápa egyike azon szerencsétlen vízi állatoknak, amelyeknek folyamatosan kell úszniuk ahhoz, hogy a víz áthaladhasson a kopoltyúikon, és így oxigént kapjanak. Mivel ez a fajta gyakran 6 méter hosszúra is megnő, őrült nagy tartályra van szükség, hogy meglegyen a bálnának szükséges szélesség. Természetesen ezek a cápák hatalmas távolságokat úsznak szabadon is. Egy Nicolenak elnevezett nőstény cápáról dokumentálták, hogy Afrikából Ausztráliába úszott oda és vissza - több, mint 20 000 kilométert megtéve mindössze kilenc hónap alatt.
Egy másik elmélet azt állítja, hogy egy üvegtartály mesterséges környezete felboríthatja vagy megzavarhatja ezeknek a cápáknak a hihetetlenül kiélesedett érzékszerveit. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a tengeri környezetben észleljék a finom mozgásokat és változásokat. Azonban egy tartályban könnyen összezavarodhatnak azoktól a hatalmas mennyiségű ingerektől, amelyek körülveszik őket az üvegfalaktól az elektronikus berendezésekig.
A dolgok az 1990-es évek óta megváltoztak. Az utóbbi években változott a közgondolkodás a nagyméretű tengeri állatok fogságban tartásását illetően. Nevezetesen a rendkívül sikeres, Blackfish című dokumentumfilmnek köszönhetően, amely a SeaWorld akváriumában tartott fehér cápák fogva tartási módszereiről lebbentett fel a fátylat. Elmondható így az is, hogy egy nagy fehér cápa kiállítása manapság már nem lenne olyan széleskörű tetszést arató dolog, mint lett volna néhány évvel ezelőtt.
Forrás: http://www.iflscience.com
