Noha több évtizede kutatják, még mindig lerázza magáról a könnyen adódó válaszokat az autizmus rejtélye. Úgy tűnik, nem lehet megtalálni azt az egyetlen tényezőt, ami egyes gyermekeknél autizmust vált ki: a kutatók napjainkban általában a genetikai és a környezeti befolyás összegződésében vélik megtalálni az okot.
Évtizedek óta ismert, hogy autista lehet az a gyermek, akinek nehézfémekkel, pl. higannyal vagy ólommal szennyeződik a szervezete kisgyermek korában, esetleg az anyja szervezete a terhesség idején. Van egy olyan elmélet is, amely szerint idegméreg lenne a néhány oltóanyagban használt higany alapú tartósítószer. Részben ennek az elméletnek az alapján indult az oltások és az autizmus közötti kapcsolatot feltételező - mára megcáfolt - híresztelés.
Azon túl azonban, hogy tartózkodjunk a nyilvánvalóan veszélyes higanyszinttől, mindeddig eltérő orvosi véleményeket hallhattunk az alacsony higanyszint biztonságos voltáról, mert nem állt rendelkezésre kellően nagy emberanyagon végzett hosszú távú vizsgálat.
A konszenzus hiánya leginkább a terhes nők számára jelentett problémát, mert ők sok halat esznek, vagy legalábbis szeretnének sok halat enni, hiszen annak nagy az omega zsírsav tartalma, ami kedvezően hat a magzat egészségére.
Nemrég publikálták azonban a Bristol-i Egyetem közel 20 éven át folytatott vizsgálatának eredményeit. Több mint 4,000 terhesség adatainak elemzése után sem találtak kapcsolatot az anya vérének higanyszintje és a – 11 éves korig vizsgált – gyermek autizmus-diagnózisa, annak hiánya, vagy bármilyen autista vonása között.
„Vizsgálataink megerősítették, hogy biztonságos a terhesség alatti halfogyasztás”, állapította meg a Molecular Autism folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Jean Golding professzor. „Fontos, hogy semmiféle bizonyítékot nem találtunk, ami alátámasztaná a higany szerepét az autizmus vagy az autista vonások kialakulásában.”
A vizsgálat-sorozatba több mint 14,000 nőt vontak be, akik 1991-ben és 1992-ben voltak terhesek Anglia Avon grófságában. A most publikált tanulmányban 4,884 nő adatait ismertetik, akik a kérdőíveikben említést tettek halfogyasztásról és (higany tartalmú) amalgám fogtömésekről.
A 177 autista gyermek anyái közül csak 45-nek volt a vérében mérhető higanymaradvány, s annak átlagszintje közel azonos volt az összes többi vizsgálttal. Érdekes, hogy sokkal gyakrabban jelentkezett a szociális készségek zavara – ami egy feltűnő autisztikus vonás - azon anyák gyermekeinél, akik a terhesség során nem ettek halat.
A tanulmány szerzői láthatóan felkészültek arra, hogy visszalőnek rájuk a szkeptikusok, akiknek semmi se jó, ezért a tanulmány végén kiemelik annak egyediségét.
„Jelenleg ez a legnagyobb populáción végzett hosszú távú vizsgálat, az egyetlen olyan, amely összehasonlítja az autista vagy autista vonásokat mutató gyermekek anyái vérének higanyszintjét a terhesség első felében. Abban is az első, hogy választ ad a kérdésre: társíthatók-e az emelkedett higanyszintet eredményező ismert tényezők a gyermek autizmusához.”
Forrás: http://www.iflscience.com/, http://www.pbs.org/wgbh/nova/, http://www.sciencemag.org/, https://www.sciencedirect.com/, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/, https://www.eurekalert.org/, https://molecularautism.biomedcentral.com/, http://www.bristol.ac.uk/alspac/